Isten útmutatása

2014. augusztus 28., csütörtök

A Szentpéterről származó Csonka Ilonka a Cigánymisszió munkatársaként egy két hetes misszionárius képzésen vett részt Abaújszántón, de lehetősége nyílt bizonyságot is tennie a hitéről.

Szeretném megosztani az olvasókkal, hogy az Úr hogyan mutatta meg az utamat és mit bíz rám a földön. Az Úrnak hála, hogy megtért cigánylányként írom az alábbi sorokat.

Cigánymisszió vezetőjével Tóth Zsuzsannával és munkatársainkkal részt vettünk Dunaszerdahelyen a magyarországi Vasárnapi Iskolai Szövetség /VISZ/ által szervezett találkozón, amelyen bemutatták munkásságukat. Szóltak arról, hogy az Úr milyen szolgálatot bízott rájuk. Ferenci Gábor, a VISZ vezetője pedig tájékoztatást adott egy nyári kéthetes, Abaújszántón megszervezendő misszionárius-képzésről is.  Nagyon megtetszett ez a lehetőség, azért azonnal rákérdeztem a vezetőknél, hogy el mehetnék-e én is. Ő pedig rábólintott.

A 17. születésnapomra kaptam egy igét: „Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit. Hagyjad az Úrra a te utadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.”(Zsolt 37,4-5) Kértem az Megváltónkat, hogy mutassa meg nekem az én utamat! És az Úr Abaújszántón meg is mutatta.

A képzés július első két hetében valósult meg. Mintegy negyven fiatal vett rajta részt, mindannyian keresztyének voltak és hittek az Úr szavának. A vezetők is nagyon kedvesek voltak. Az első héten aranymondásokat, bibliai történeteket, játékokat, énekeket tanultunk. Minden nap el kellet mondanunk a vezetőknek az aranymondásunkat és úgy kellet előadnunk nekik, mintha ők lennének a gyerekek. Elég szórakoztató volt. Arra is megtanítottak minket, hogy hogyan lehet érdekesen előadni a bibliai történeteket és a misszionáriusok életét.

Az első hetünk nagyon nehéz volt. Volt, aki feladta és hazament. A helyi lelkésznőtől viszont kaptam egy megerősítést az egyik bibliai történet magyarázásakor: néha le kell mennünk a hegycsúcsról, hogy meglássuk, milyen magasan is lehetünk.

Istenünk olyan kegyelmes és jóságos volt hozzám, hogy megerősített és ott maradtam a következő hétre is.

Vasárnap templomban is voltunk. Csoportokra osztottak bennünket. Én Abaújszántóra kerültem, ahol bizonyságot tettem a helyi gyülekezet előtt. Nagyon felemelő volt. Ott ismertem meg Budai Zoltánné helyi presbitert, aki kérte, hogy meséljek magamról. Nagyon örült, hogy az országon kívül is vannak romák, akik hisznek Isten szavának.

Vasárnap este kiderült, hogy Detekre kerülök ahová mintegy száz gyereket vártak. A csoport vezetője Ági néni volt. Rajta kívül csak hárman voltunk misszionárius-képzős tanulók. Megörült a szívem, amikor megérkeztek a gyerekek, mert mindannyian romák voltak. Anyukák is jöttek és tini lányok is.

Bibliai történettel kezdtem,  Lk 5, 17-26 alapján, amelyben Jézus meggyógyítja a bénát. A gyerekek nagyon figyeltek és olyan kedvesek, aranyosak volt. Hálás vagyok az Istenek, hogy megismerhettem őket.

Ez úton szeretném megköszönni a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak és a Cigánymissziónak ezt a képzési lehetőségét.

Csonka Ilonka, Szentpéter


események továbbiak →