Az istentisztelet után a Tompa Mihály Református Gimnázium díszterme adott otthont a Zsinat VIII. ciklusa utolsó ülésének, amelyen a 43 alkotótagból 36-an vettek részt, de meghívott vendégként jelen voltak az egyházmegyék esperesei is. Az eredeti öt tárgysorozati ponthoz négy új beadvány érkezett, de a zsinat tagjai csak háromnak a felvételét támogatták. A negyediket  – négy szlovák zsinati képviselő indítványát - azért utasították el, mert képviselői indítványra a zsinati tagok megszavazták, hogy azzal ne foglalkozzanak addig, amíg a Zsinati Tanács még Batta István zsinati tanácsos által összegyűjtött bizonyítási eszközök alapján ki nem vizsgálja az egyház szlovák ajkú felelős tisztségviselőinek 2011-től az egyház alkotmányos stabilitása ellen irányult magatartását. A Zsinat az ügyet érintő más beadvánnyal sem foglalkozik a vizsgálat lezárultáig.

A tárgysorozati pontok jóváhagyása után tett jelentést az elmúlt hat év történéséről Fazekas László püspök. Beszámolójában először a külkapcsolatokról szólt, azok pozitív fejlődéséről, majd hazai vonatkozásban sikerként könyvelte el, hogy egyedüliként a vajáni Református Egyházi Alapiskola kapott állami támogatást az épületének felújítására. Az aktuális kormányok részéről pedig többször is felvetődött az egyház és az állam különválásának a kérdése és az új finanszírozási rendszer is. Pozitívumként említette meg, hogy 2010-ben elkezdődött a magyar kormány támogatásával a többnapos lelkésztovábbképzések, amit előrehaladásként fogalmazott meg a pásztori szolgálat területén. Statisztikai adatokat is közzétett, melyek szerint az elmúlt választási időszakban a Zsinati Elnökség 22, a Zsinati Tanács 54 alkalommal ülésezett, amely 1165 határozatot hozott. A Zsinat pedig törvényeket és szabályzatokat fogadott el, valamint két alkalommal Alkotmánymódosításra is sor került.  A püspök jelentését a zsinati képviselők elfogadták.

A Zsinat még májusban bízta meg a jogi bizottságot, hogy tegyen javaslatot az egyháztagság, az egyházközségi választójogú egyháztagság és az önálló egyháztagság kérdésének jogértelmezésére. A zsinati tagok támogatták az erre vonatkozó beadványt, mely szerint az egyház alkotmánya az egyháztagságról négy fokozatban, de egyértelműen rendelkezik: „Egyháztag az a személy, akit megkereszteltek.” [Alk. 5. § (1) bek.]

Emellett az alkotmány ismeri az „önálló egyháztagságot” is, amelynek az a személy felel meg, aki az alkotmányban felsorolt, következő feltételeket együttesen teljesíti: „aki legalább kétévi előkészület után, 13–14. életévében a konfirmálói fogadalmat letette, vagy aki felnőttként hitéről a gyülekezet előtt nyilvánosan vallást tett, akit az Egyházba befogadtak és az állandó lakhelye szerint illetékes egyházközségben gyakorolja vallását, cselekvőleg részt vesz az Egyház munkájában, és folyamatosan hozzájárul az Egyház terheinek hordozásához”[Alk. 5. § (2) bek.].

Az egyházban választójoga van minden olyan önálló egyháztagnak, „aki 18. életévét betöltötte, ha választójogától fegyelmi eljárással meg nem fosztották” [Alk. 6. § (1) bek.]. (Jogi nyelvezettel élve ezt a személyt nevezzük aktív választójogú önálló egyháztagnak.)

Az egyházban egyházi tisztségre választható az az (aktív választójoggal is rendelkező) önálló egyháztag, „aki 21. életévét betöltötte, tevékenyen részt vesz az egyházi munkában és feddhetetlen” [Alk. 6. § (2) bek.]. (A jogi nyelvezetben ezt a személyt nevezzük a passzív választójogot is elnyert önálló egyháztagnak.)

Az egyházközségi választói névjegyzékbe az az egyháztag kerülhet be, aki legalább az aktív választói joghoz szükséges feltételeket teljesíti.

A Zsinat jóváhagyta a Közalapról, valamint az egyházközségek jogállásáról és társulásáról szóló 4/2011-es számú törvény hatályos szövegének módosításáról szóló törvényt. Ennek lényeges része, hogy a következő évtől  már az egyházmegyék is kérhetnek támogatást a Közalaptól a tulajdonukban lévő vagy az általuk fenntartott épületek felújítására, megvásárlására, amennyiben a területén lévő egyházközségeknek nincs tartozásuk a Közalappal szemben. Az egyházmegyei tanácsnak fegyelmi eljárást kell indítania az egyházközségek presbitériumai ellen abban az esetben, ha nem anyagi szükséghelyzet miatt nem fizették be az aktuális év november végéig a közalapi járulékot.

A Zsinat jóváhagyta a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház testületeinek és szerveinek névhasználatáról szóló szabályzatot is, amely egységesíti minden egyházi testület és szerveinek hivatalos megnevezését.

A zsinati tagok foglalkoztak Marek Kačkoš lelkészi zsinati képviselő, a Re-Mi-Dia non-profit szervezet igazgatója által beterjesztett határozati javaslattal is, melyben kérte a Zsinati Tanácsot, hogy értékeljék át azt a megállapításukat, mely szerint a szervezet nem teljesíti az egyházi szervezetek Zsinat által megszabott feltételeit. A vita eredménye az lett, hogy a Zsinat az ügyben azután fog dönteni, miután teljesül a Zsinati Tanács korábban hozott, vonatkozó 176/2014-es számú határozata, amelyben a tanács konkrét tájékozódást rendel el a Re-Mi-Dia-nál.

A zsinati ülés végén Fazekas László püspök Fekete Vince főgondnokkal együtt kis ajándék kíséretében megköszönte a zsinati képviselőknek és a közvetlen munkatársaknak is a szolgálatát.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház következő, IX. Zsinatának alakuló ülésére 2015. január 17-én kerül sor a rimaszombati református templomban. A nyitó istentiszteleten Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok, valamint helyetteseik leteszik a hivatali esküt.

reformata.sk