Konfliktuskezelés, erőszak megelőzés, agresszió felismerés – csak néhány azon fogalmak és szókapcsolatok közül, amelyek az utóbbi években kerültek be több pedagógus, gyermekekkel foglalkozó szakember szótárába. Vannak, akik nem csupán ismerni szeretnék e fogalmak jelentését, hanem a gyakorlatban, a gyerekek, fiatalok nevelésében szeretnék alkalmazni is. Mindjárt szükséges is az előbbi kijelentés pontosítása, hiszen nem szeretne senki erőszakot megelőzni vagy agressziót felismerni. Inkább azt, ha egyáltalán nem vagy egyre kevesebbszer kellene beszélni iskolán belüli, gyermekek közötti erőszakról, konfliktusról, agresszióról. A témában való elmélyülést szem előtt tartva nyújtotta be még három évvel ezelőtt az Európai Unióhoz közös pályázatát a budapesti Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete, a Királyhelmeci Református Egyházközség, a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet és a magyarországi Kreativy non-profit szervezet, amit az ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program keretén belül támogatásban is részesítettek.

A közös pályázatnak köszönhetően a  több lépésben megvalósuló program első részében  22 személy – zömében pedagógusok, lelkészek, gyermekekkel foglalkozó szakemberek – erőszak-megelőző élménypedagógiai képzésen vesz részt. A második körben pedig helyi szinten már ő maguk adják tovább az ismereteiket. Így biztosított, hogy a konfliktuskezelést, az agresszió megelőzést célként kitűző élménypedagógiai foglalkozásokat minél többen megismerjék és  így minél több gyermeket, osztályt, csoportot bevonva a lehető legtöbb helyen pozitív változások történjenek a gyerekek közötti kapcsolatokban.

A program keretében az első képzés még az elmúlt év nyarán Upponyban valósult meg. A második képzésen, - amelyre január első hetében a deregnyői  Református Tanulmányi Központban került sor, - már ismerősökként köszöntötték egymást a tréningen résztvevők. A két magyarországi szakember -  Bányai Sándor és Kovács Nikoletta - vezetésével megvalósult képzésen már nem csupán új foglalkozásokat, játékokat tanultak a résztvevők és ismerhették meg még jobban a téma elméleti részét, hanem a gyakorlatban is kipróbálhatták magukat egy-egy foglalkozás vezetésével. Erre azért is volt szükség, mivel a deregnyői alkalom után már magának a 22 résztvevőnek kell megszerveznie a helyi képzéseket, majd azokon  élménypedagógiai foglalkozásokat vezetni – számolt be a programról Molnár István.