Az együttlét az egyházmegye missziói előadójának köszöntésével kezdődött, aki a 23. zsoltár szavaival vallotta meg, hogy Isten pásztorolása nélkül nincs értelme a közösségi alkalomnak. Szükség volt Isten bölcs jelenlétére, hiszen 57 konfirmandus, 8 konfirmáció utáni fiatal, egyházmegyénk 13 lelkipásztora és 13 segítő vett részt alkalmunkon.

A közös éneklést André János helyi lelkész irányításával a konfirmandus-zenészek vezették. Az éneklés alatt éreztük, hogy átölel bennünket Isten jelenléte, majd a 42.zsoltár szavaival készültünk az áhítatra. Vágyódott lelkünk az Isten után. Nagy Gábor, alsólánci lelkipásztor a Zsolt 62,6–13 és Zsolt 73,28 alapján kiapadhatatlan erőforrásunkról beszélt, Akinek jelenléte mily jó nekünk. „Sokszor olyanok vagyunk, mintha kihúztak volna minket a konnektorból.”

A főelőadást Buza Zsolt, rozsnyói lelkipásztor tartotta, aki a töltődés témájában elmondta a mai közösségi (családi, iskola, gyülekezeti) együttlétek buktatóit. Az előadás emléket állított a nem régiben elhunyt Füle Lajos, költő – missziói presbiternek, akinek bizonyságtételei színesítették az előadást. Az egyéni feltöltődés egyetlen formája az imádság. A Mt 6,6 alapján a lelki éléskamra áldásait fésültük át. A közösségi töltődés nehézségeit pedig az Ézs 40, 27–31 alapján vizsgáltuk. Nagy áldás, amikor életünket és szolgálatunkat úgy szemléljük, hogy Istenből és nem helyzetünkből indulunk ki. Az ért igazán haza a múltban (40 éves pusztai vándorlás, 70 éves babiloni fogság), és jelenben is az ér otthonába, aki Istennel számol az életében. Ézsaiással együtt nekünk is olyan közösségépítőknek kell lenni, akik elmondják mindenkinek: „Ne nyugodj bele…” A sas történetén keresztül megfigyeltük, hogy milyen fontos a változás. Az Úr által történő változás nélkülözhetetlen. 

Ezután a borzovai gyülekezet vendégszeretetét élveztük. Finom kalácsok, pogácsák, friss, meleg tea után elindultuk Szilice felé. A lelki töltődés után testi töltődésünket kezdtük meg. A Szilicei-fennsík áldott lankáin keresztül végig néztünk Isten alkotásain. A szilicei jégzsomboly mellett pihentünk meg. Ott meghallgattuk André János beszámolóját a barlangrendszerről, majd tovább vettük az utunkat a községbe.

A szilicei kultúrházban finom ebédet kaptunk, egy tál gulyást, ami testünket felüdítette. A szilicei sütemények is díszítették asztalainkat. Az asztali áldást egyházmegyénk esperese, Nt. Orémus Zoltán vezette.  Az ebéd után közös éneklésre került sor a szalóci fiatal romatestvérek vezetésével. Szívpezsdítően hatott a közös éneklés.

A napunkat a szilicei református templomban zártuk, ahol Nt. André János tiszteletes úr körbe vezetett minket a templom körül és a templomban is. A felújított templomban zengett az imádság, ahol minden közösségből egy konfirmandus kiállt az úrasztala köré és Varga Zoltán imádságában szervesen részt vállaltak ők is. Az alkalom a 434. dicséret éneklésével ért véget. 

Ha Isten segít bennünket és megtartja életünket, így legközelebb, ez éven ősszel találkozunk. Egyedül Istené a dicsőség, hogy lelkileg testileg feltöltött minket!

Buza Zsolt, missziói előadó