A konferencia a MEÖT főtitkárának Dr. Fischl Vilmosnak köszöntőjével és Dr. Hafenscher Károly miniszteri biztos megnyitójával és köszöntésével vette kezdetét. Többek között sor került Dr. Rostoványi Zsoltnak, a Corvinus Egyetem rektorának előadására is „Az iszlám jelenléte Európában – feladat és kihívás” címmel, melyben rámutatott, hogy az iszlám már jelenleg is az európai kultúra része, hiszen ma már az Európai Unió országaiban hozzávetőlegesen huszonöt millió muszlim vallású ember él. A középkorban is az iszlám jelentősen hozzájárult a jelenlegi európai kultúra kialakulásához, a meghódoltatott területeken pedig inkább volt jellemző a vallási tolerancia és a társadalmi fejlődés. A legutóbbi események Európában iszlámellenességre hangolták a politikai diskurzust, melynek következtében legtöbb esetben a „háború az iszlám ellen” jelszavak kerülnek előtérbe. Ennek eredményeként az európai identitás fenyegetettsége érzékelhető a többségében iszlám vallású emberek bevándorlási hullámában. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a szélsőséges iszlamisták és a potenciális bűnözők többsége már Európa országaiban született és feltehetőleg az Iszlám Állam területén és által kapott kiképzést.

A további előadások sorában volt Dr. Balogh Judit egyetemi docensnek, az Egri Széchenyi István Főiskola Történelemtudományi Intézete munkatársának előadása a „Reformáció és török hódoltság” címmel, melyben többek között rámutatott arra, hogy a török hódoltság területén, mely az akkori Magyar Királyság területének kb. negyven százaléka volt, nem volt felekezeti megkülönböztetés a keresztyénekkel szemben a hivatalos török adminisztrációban. Ugyanakkor ez nem azt jelentette, hogy a Török Birodalom mintegy „támogatója” lett volna a reformáció terjedésének a hódoltsági területeken, hanem inkább ez azt, hogy a leigázó hatalom számára a gazdasági érdekek előbbre voltak a keresztyénségen belüli változások követésénél. Megállapítható az is, hogy a leigázó hatalom képviselői – a katonaság és az adminisztráció - elsősorban a megerősített erődítményekbe összpontosult, ahol katonai-stratégiai helyek voltak. Számarányát tekintve sem volt képes arra, hogy erőteljesebb iszlamizációt hajtson végre a hódoltsági területeken, így a felekezeti váltás a katolicizmusból a reformáció irányába történt, melyben a magyarság találkozhatott a tiszta evangéliummal. A kora-újkori magyarság története ebből a szempontból kivételt jelent, hiszen a törökök által leigázott népek és országok esetében a legtöbb esetben megtörtént az iszlámra való átváltás.

Nagyon értékes és tanulságos előadások hangoztak el a már említetteken kívül a vallások sokféleségéről, a zsidó-keresztyén-iszlám vallásközi párbeszédről, valamint az iszlám-magyar együttélésről, a katolikusok és zsidók életéről a korabeli hódoltsági területeken. Egyházunkat ezen a konferencián Ft. Fazekas László püspök és jelen sorok írója képviselte.

Palcsó Attila külügyi zsinati tanácsos