Adománygyűjtés a rászorulók számára
2016. január 25., hétfőIsten kegyelméből a 2015ös decemberében is sor került Ipolyságon a Nyilas Misi karácsonya elnevezésű cipős doboz adománygyűjtésre. A Példabeszédek könyvéből vett igével felbuzdulva: „a mással jót tevő ember bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül” az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola az Ipolysági Református Egyházközséggel adománygyűjtésbe fogott a rászoruló gyermekek részére.
Az ajándékokat szülők, gyerekek, pedagógusok nagy körültekintéssel és szeretettel készítették gondolva a rászoruló gyermekek testi, lelki igényeire. Ezt igazolja egyik csomagra tűzött levél tartalma is, mely kézzel írt gyermekszöveg volt: „gondolok rád kedves kisfiú, imádkozni fogunk érted karácsony estéjén”.
Az iskolára jellemző átgondolt és precíz szervezéssel a minden évben megrendezésre kerülő kézműves délelőttön gyűltek a csomagok. Nagy öröm volt látni, ahogyan a gyermekek egymás után hordják be a gyermektársuknak szánt ajándékokat. A csomagok később a református parókiára lettek átszállítva, ahol átnézték őket. A csomagok rászorulókhoz juttatása közös összefogásban az ökumené erősítésével az Ipolyságon szolgáló református lelkész, evangélikus lelkésznő és római katolikus plébános döntésével történt, akik ismerik a helyi rászorulókat és missziókat. Az evangélikus gyülekezet lelkésznője 16, a református lelkész 39, a római katolikus plébános 24 darab csomagot osztott szét és négy zsák gyerekruhát.
Izsmán Jónás református lelkész döntése alapján a 39 db csomagból 32őt Halászik Emese, Holcsík Gizella, Csalava Gizella és Végh Péter a Magvető gyermek és iratmisszió nevében adott át Szentpéteren a rászoruló gyerekeknek. A meghitt ajándékozás a helyi iskolában, illetve a gyermekek otthonaiban történt, Halászik Emese által tartott áhítattal egybekötve. Hangzott az örömüzenet: „Ne féljetek, mert íme hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen, mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában.“ Luk.2:10
A Krisztus a szíveinkbe is bekopogtat. Beengedjük? Van ott szállás számára? Milyen az a szállás? Engedjük, hogy felragyogjon világossága a mi szívünkbe is? Imádságban és énekben is elhangzott a kérés: Add meg nékünk Jó Urunk, hogy meg tudjuk nyitni szíveinket. Ismert énekünk részletével zárjuk híradásunkat: „Habár szegény e szállás, de mindörökre hálás, Úgy áldja Krisztusát“. Hálásak vagyunk Istennek, hogy részesei lehettünk ennek az Istentől megáldott adakozásnak és láthattuk azt a sok csillogó gyermekszempárt, amit semmilyen más karácsonyi ajándék nem tud felülmúlni.
Halászik Emese