XII. Egyházmegyei Kórustalálkozó Perbetén

2016. április 22., péntek

XII. alkalommal rendezték meg a Komáromi Református Egyházmegyében az Egyházmegyei Kórustalálkozót, melynek 2016. április 17-én a Perbetei Református Egyházközség adott otthont.

Már a találkozó kezdete előtt az egymás után érkező kórusok beéneklésétől zengett a templom előtti kis tér. Mindenki kíváncsian hallgatta a másik kórust, fantasztikus zenei élményt ígérve a délutánra.

Az ünnepi együttlétet Erdélyi Zoltán, a perbetei gyülekezet lelkipásztora nyitotta meg szívélyes üdvözletével. A 167. dicséret eléneklése tökéletesen kifejezte, azt a hálát és örömet, amit éreztünk. A templom megtelt az Úr Istent dicsérni kívánó kórusokkal, és mindazokkal, akik eljöttek, hogy gyönyörködjenek a szolgálatukban, és hogy lélekben együtt magasztalják az Urat.

A helyi lelkipásztor áhítatában elmondta, hogy mindenki más indulattal érkezik egy ilyen kórustalálkozóra. Van, aki izgul, másban a versenyszellem erős, és vannak új kórusok is, akik talán még nem igazán tudják, hogy mire számítsanak. A lényeg azonban az, hogy együtt, testvéri közösségben dicsérjük a mi Urunkat! Istent dicsőíteni énekszóval csodálatos dolog! Ilyenkor megnyílik az emberi szív és lélek. Fontos, hogy lélekben megújulva tudjunk énekelni a mi Istenünknek! – mondta Erdélyi Zoltán.

A kórustalálkozón tizenegy kórus vett részt. A bátorkeszi gyülekezet kórusa gyönyörű, tiszta éneklésével méltó képen megalapozta az együttlétet. Negyedet a Napsugár kórus képviselte, akik bár kevesen voltak, mégis finom, lágy éneklésükkel kivívták a gyülekezet elismerését. Érkezett egy kórus Magyarországról is, Mocsáról, a bátorkeszi gyülekezet testvérgyülekezetéből, akik igényes kórusműveikkel kápráztatták el a jelenlévőket. Deáki gyülekezete először vett részt kórustalálkozón, mégpedig egy ifjúsági énekkarral, akik csodálatos lelki énekekkel örvendeztették meg a gyülekezetet, őket követte Érsekújvárból a Hálaadás kórus, mely a két szólamú kórusműveken kívül készült még egy csodálatos gospellel is.

Üde színfolt volt a találkozón a perbetei Baba-Mama Klub énekkara, akik szintén első alkalommal voltak jelen. A fiatalos, friss ifjúsági énekeikkel nagyon jó hangulatot teremtettek.

Voltak olyan kórusok is, akik csupán egy szólamban énekeltek, mint például Búcsról a Csemadok éneklőcsoport, a csúzi gyülekezet kórusa, vagy a megyercsi gyülekezeti kórus, mégis megható és felemelő volt látni a kórustagok Isten iránti elkötelezettségét, és azt hogy valóban szívvel-lélekkel dicsérik az Urat. Végül a kisújfalui gyülekezet kórusa és a kamocsai Laudate kórus csodálatos négy szólamú kórusművekkel örvendeztették meg a jelenlévőket.

Rácz Elemérnek, az Egyházzenei Osztály megbízottjának a kórusok szakmai értékelése során mindenkihez volt egy-egy kedves, biztató, elismerő szava. Žiaček Adrianna, az egyházmegye zenei bizottság újonnan megválasztott vezetője köszönetet mondott a kórusoknak azért a komoly és lelkiismeretes munkáért, amivel készültek a kórustalálkozóra. Hangsúlyozta, hogy ebben a tartalmas együttlétben, mint közösség mindenki épülhetett, lélekben pedig gazdagodhatott. Útravalóul a Kolossé levél 3. fejezetének 16. versét helyezte a jelenlévők szívére: „A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek.”

Az ünnepi alkalom végén Szénási Szilárd, a Komáromi Református Egyházmegye esperese elismerését fejezte ki többek között a kórusvezetők felé, akik annak ellenére, hogy a mai világban az emberek nagyon elfoglaltak, mégis motiválni tudják a kórustagokat az éneklésre, Isten dicsőítésére. Véleménye szerint látható és érezhető volt, hogy a kórustagok örömmel és hálával a szívükben énekelnek. Az esperes a 47. zsoltár 8. versével buzdította a jelenlevőket: „Mert az egész föld királya Isten, zengjetek neki éneket!”

A kórusok és kórusvezetők megajándékozása után a helyi gyülekezet lelkipásztora Erdélyi Zoltán meghívta a jelenlevőket a házigazdák által szervezett szeretetvendégségre, mely igényességével méltó befejezése volt a felemelő, ünnepi együttlétnek.

Sasák Ilonka

események továbbiak →