Tíz éve szerveznek napközis tábort Nagymegyeren

2016. szeptember 18., vasárnap

Nagymegyeren tíz éve hívogatja a gyermekeket a nyár folyamán a gyülekezeti napközis tábor, hogy egy kis játékossággal fűszerezve, de minél több bibliai történettel és azok üzeneteivel megismerkedhessenek, valamint eljusson hozzájuk a megváltás örömhíre. Az idén a Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért Alapítvány által kidolgozott program alapján zajlott az öt napos tábor, melynek vezérgondolatát Jézusnak Péter felé irányuló kérdése adta:  „Szeretsz-e engem?”

A nyári gyermektáborok szervezésének idejét huszonkét évvel ezelőttire eredezteti a Szabó lelkészházaspár. 1994-ben először Kulcsodon szervezték meg az öt napos együttlétet, de ott voltak bentlakók is Nagymegyerről, akiket éjszakára a parókián szállásoltak el, így egész napos foglalkozást biztosítottak a számukra. Aztán a kulcsodiak jöttek Nagymegyerre. 2007 óta pedig már csak ez utóbbi helyen szerveznek – reggeltől késő délutánig tartó - napközis tábort.

Az idei napközis táborba ötvenen jelentkeztek be. Nagy része helybeli volt, de az izsapi leányegyházközségből is eljöttek néhányan. De voltak olyanok is, akik a nagyszülőknél nyaraltak, de egyébként rendszeresen részt veszneka táborban is. Egy páran voltak a helyi gyermekotthonból is, akik szintén visszajárók, viszont más felekezetűek és felekezeten kívülieket szívesen fogadták a napközi táborban. A lelkipásztorok örülnek annak, hogy nekik is elmondhatták azt a jó hírt, ami személyválogatás nélkül mindenki számára érvényes.

A nyári táborokkal a lelkipásztorok azt a cél szeretnék elérni, ami Isten Igéjében is megfogalmazódik: bizonyságot tenni Jézus Krisztusról, bemutatni és megismertetni őt az emberekkel. „Nagyszerű lehetőséget adnak erre ezek a nyári együttlétek, hogy a gyermekek meghallják azt a jó hírt, amit máshol  nem biztos, hogy meghallanának”  – mondta Szabó András ny. esperes, a gyülekezet lelkipásztora. Kifejtette azt is, hogy az a jó a nyári táborban, mert intenzíven, programszerűen tudnak a gyerekekkel foglalkozni. A tapasztalataik is azt igazolják, hogy ha a bizonyságtétel, a tanítás témái egymásra kötődnek, annak nagyobb az esélye annak, hogy valami beépül a gyermekek életébe és a gondolkodásukba. A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva azonban sajnálattal konstatálta, hogy egy idő után  a gyermekek el-elmaradnak a közösségtől, de a tékozló fiú példájából kiindulva optimista. Úgy véli, ha a tékozló fiúban nem marad meg a fiatalkori emléke az apja házánál eltöltött időről, - hogy a béresnek is volt kenyere, biztonsága, sőt, jó dolga volt, - akkor az élet nagy mélységeiben nem tudott volna merre fordulni.  A lelkipásztor szerint, ha a gyerekek megismerik a bibliai történeteket és  tudatosítják, hogy Jézus Krisztus minden élethelyzetben tudja a dolgaikat, s neki válasza van a megoldásra, lehet, hogy egyszer valamilyen esemény kapcsán szembesülnek a problémákkal, és eszükbe jut, hogy van egy jó megoldás.

A tábor témája az idei KOEN - Keresztény Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért Alapítvány által kidolgozott program alapján a szeretet volt. „Sok szempontból megvilágítva azt szerettük volna elérni, hogy a szeretetről sokféleképpen halljanak a gyerekek. Például az elhordozásról, a kitartásról, a megbocsátásról és a szeretet sok viszonylatáról, ami ott van az életünkben, illetve ott kellene hogy legyen” – mondta Szabó András.

Az öt nap folyamán szó volt a csodálatos halfogásról, a lábmosásról, az Ékes-kapui gyógyításról, Péter tagadásáról és Kornéliusz történetéről.  A tábor minden nap reggel kilenc órakor kezdődött a  templomban áhítattal. Ezen részt vettek többnyire a gyermekeket kísérők is. Az áhítat témájaként igyekeztek olyan bibliai üzenetet választani, hogy az kapcsolódjon a napi tanításhoz. Az értékes gondolatok után a gyermekek elénekeltek pár éneket, majd átmentek a gyülekezeti házba, ahol egy missziós történetet néztek meg, majd a napi bibliai történetnek az ismertetése következett. Nem maradt el az újabb aranymondás megtanulása sem, illetve a hallottak megbeszélése csoportokban, ahol segédanyagok, munkalapok segítségével sor került a tanítás lényegének az összefoglalására, megbeszélésére.  Ebéd előtt volt még egy kis szabadidő is, amelyet tetszés szerint lehetett kihasználni. A délutáni foglalkozás játékkal kezdődött és az életből vett missziós történettel fejeződött be. Az idén is volt egy közös kirándulás, amelynek keretében a szibériai tigriseket látogatták meg.

A táborba csütörtökön látogattam el. A délelőtt folyamán a gyermekek csendben meghallgatták a történeteket,  a tanítást és sokat énekeltek. A csoportos beszélgetéseken kívül, ahol még alaposabban átvették az aznapi történetet, annak üzenetét, akár személyes példákkal gazdagitva, lehetőség nyílt a kötetlenebb foglalkozásokra is.  Az egyik délután az egyik történet alapján például lábat mostak. „Mindenkinek megfestették a talpát, majd azzal végigmentek egy fehér papírlapon, aztán a végén megmosták a lábukat. Aztán valaki készített kis képet kivágott archelyekkel, amellyel le lehetett fényképezkedni Péter halfogásánál. Izgalmas volt mindenki számára” – idézett fel néhány érdekes foglalkozást Szabó András ny. esperes, lelkipásztor.

A szervezésből és a foglalkozások megszervezéséből, vagy a csoportos beszélgetések vezetéséből kivették a részüket a gyülekezeti tagok is, vagy mások, akik segítőkként hozzájárulhattak ahhoz, hogy felejthetetlen öt napot tölthessenek el együtt a gyerekek és sok-sok bibliai üzenettel, megtapasztalással lehessenek gazdagabbak.

II

események továbbiak →