A miniszter kiemelte: a reformációt nem lehet ünnepelni, úgy végképp nem, mint a katolikus egyház feletti győzelmet. "Hitünk szerint egy egyház részei vagyunk, még ha részekre szakítva is" - fogalmazott.

Hozzátette: ha ünnepelni nem is lehet a Wittenbergből 500 évvel ezelőtt indult reformációra emlékezve, de "hálát adhatunk, köszönetet mondhatunk mindazért, amit a szakadások ellenére (...) ennek a világméretűvé nőtt megújulási mozgalomnak köszönhetünk: erősödő hitet, Isten iránti közvetlen bizalmat, nemzeti nyelvet, kulturális és gazdasági erőt, megújult tudományt.

Balog Zoltán rámutatott: mindezek emberi tettek, amelyek nélkül sokkal szegényebb lenne a világ, de a reformáció valódi lényege nem az, amit az ember tesz, hanem amit az Isten tesz az emberrel.

A reformáció legfontosabb üzenete, hogy a végső valóság, amely meghatározza az embert, embert szerető valóság. Ezt Jézus Krisztus élete, halála és feltámadása bizonyítja. A reformáció arra tanít, hogy "építsd erre a bizalomra az életed, és mindaz, amit teszel, legyen hálaadó következménye annak, amit Isten tett teremtő, szabadító, megtartó szeretetével" - mondta.

A tárcavezető kitért arra: ez az üzenet nem volt új 500 évvel ezelőtt, hiszen mondta Jézus, írták az evangélisták, Szent Pál, Szent Ágoston, Szent Ferenc és mások, csak éppen elfelejtődött, hogy mekkora ereje van. Luther, Kálvin és a magyar prédikátorok ezt fedezték újra fel, és "ezért adunk hálát".

A hálaadás mellett az emlékév során legalább ilyen fontos, hogy szembenézzünk önmagunkkal, és feltegyük a kérdést, hogy valóban hisszük-e és bízunk-e ebben az üzenetben - tette hozzá Balog Zoltán.

A reformáció emlékévében csaknem 400 programot szerveznek szerte a Kárpát-medencében. A központi programok sorában április 25-én szintén a Müpában mutatják be Georg Friedrich Händl Messiás oratóriumának rockváltozatát. Április 26-án helyezik el a budapesti Kálvin téren a reformáció 500. évfordulójára kiírt köztéri installáció pályázat nyertes alkotását. A Hetedik Műterem Kft. Kálvin térre tervezett installációja 95 térkő, amelyeken a reformációt meghatározó gondolkodóktól szerepelnek idézetek. Szintén április 26-án IGE-IDŐK címmel nyílik a reformáció magyarországi és európai történetét, hatását bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Júniusban adják át a reformáció-emlékforrást és emlékparkot a Budai vár Murad pasa bástyájában.

Az emlékév legnagyobb eseménye a reformáció emléknapján, október 31-én lesz a fővárosi Papp László Sportarénában, a találkozóra a szervezők 13 ezer embert várnak.

Ezek mellett vándorkiállítások és koncertsorozatok, művészeti és tudományos pályázatok, levéltári programok, műveltségi vetélkedők szerepelnek az emlékév programjai között.

A reformáció kezdete 1517. október 31., amikor Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes és egyetemi tanár, kitűzte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Kövér László: a reformáció erkölcsi forradalma reményt nyújt mindannyiunknak

A reformáció erkölcsi forradalma reményt, ugyanakkor példát és mércét is jelent mindannyiunknak - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév központi megnyitóján Budapesten, a Művészetek Palotájában pénteken.

Egy alapvetően erkölcsi válságban gyökerező, sokféle - identitásbeli, kulturális, demográfiai, gazdasági, társadalmi és politikai - kihívásokkal szembesített Európában a reformáció erkölcsi forradalmára napjainkban visszatekinteni reményt nyújt mindannyiunknak - fogalmazott. Hozzátette: reményt jelent arra, hogy Isten teremtményeiként mindig képesek vagyunk a megújulva történő megmaradásra, hogy ismét olyan nemzetépítő államot alkothatunk magunknak, amely az anyanyelvünk mellett képes oltalmat és védelmet nyújtani minden magyar embernek. Reményt ad arra is, hogy a magyarok a XXI. században újra megtanulhatnak Isten előtt lehajtott fővel, de a világ nemzetei között a tőle kapott méltósággal járni, valamint arra, hogy az Írás örök igazságaiba kapaszkodva az elkövetkező 500 évben is meg fognak maradni - hangsúlyozta.

Kövér László szerint a reformáció erkölcsi forradalma nemcsak reményt, hanem példát és mércét, felelősségünk és kötelezettségeink felismerésének lehetőségét is jelenti.

A házelnök felidézte: a reformáció megújította Európát és a magyarságot. Emlékeztetett: az Ágoston-rendi szerzetes, Luther Márton megértette, és hirdetni kezdte, hogy a Szentírás ismerete nem a beavatottak privilégiuma, hanem mindenkinek joga van elolvasni azt.

Szólt arról is, hogy a XVI. századi Európa a hitviták tüzében égett, a kor nagy protestáns teológusai, Luther Márton, Kálvin János, Ulrich Zwingli tanításai nyomán jött létre az új evangélikus, református és - történelmi következményként - az unitárius felekezet.

A reformáció azonban nem csak egyházi és teológiai forradalom volt, civilizációs korszakalkotó szerepe abban rejlik, hogy meghirdette az emberi gondolkodás szabadságát, az egyén méltóságát és felelősségét, minden ember egyenlőségét Isten szemében - mutatott rá a házelnök. Hozzátette: a protestáns gazdaságetika alapozta meg a Nyugat gazdasági felemelkedését, pénzgazdálkodását és kereskedelmét, a reformáció alapozta meg a modern európai demokrácia értékrendszerét és elveit, s tette mind nyilvánvalóbbá az európai társadalmi berendezkedés változásának szükségességét, indította el a politikai közgondolkodás változásait.

Felidézte azt is, hogy a magyar reformáció a Szent István által alapított keresztény magyar állam hanyatlásának korában bontakozott ki, olyan időszakban, amikor a magyarság oltalmat már nem a haldokló egységes magyar államban, hanem csak az újjászülető egységes magyar nyelvben találhatott oltalmat. A XVI. század végére az ország lakosságának mintegy 90 százaléka valamelyik protestáns felekezet tagja lett - mutatott rá. 

Kövér László szerint az ország tragikus szétesésének terhe, valamint az idegen uralom nyomása alatt a magyarság a reformáció korában jutott el az egyéni hitkérdésektől a nemzeti bűnbánat gondolatáig, ennek az erkölcsi megújhodásnak a betetőzése a református Kölcsey bűnvalló nemzeti imádsága, a Himnusz is.

A házelnök arra is rámutatott, hogy a magyar reformáció időszakában a kor legfelelősebben gondolkodó arisztokratái és fejedelmei megértették, hogy a hatalom nem csupán jogokat ad nekik, hanem felelősséget is ruház rájuk. Így jöhettek létre a magyar szellem végvárai, a kollégiumok Debrecenben, Sárospatakon, Pápán, Gyulafehérváron vagy Nagyenyeden.

A reformáció teremtette erkölcsi és szellemi megújulás jegyében számos tehetséges magyar fiatal jutott ki nyugat-európai egyetemekre, hogy aztán hazajőve szellemi támogatói legyenek az ellenséges nagyhatalmak szorításában is élni és megújulni akaró nemzetnek - mondta Kövér László.

Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus - a hagyomány szerint - 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő reformtéziseit a wittenbergi vártemplom kapujára, ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét, a napot a Reformáció emléknapjaként ünnepeljük.

A reformáció emlékévében csaknem négyszáz programot szerveznek szerte a Kárpát-medencében.

MTI