A Nagygéresi Református Egyházközség 2014 ősze óta foglalkozott komolyabban templomának szükséges felújításával. Ebből a célból pályázatot nyújtottak be, amelyre 2016 elején érkezett pozitív visszajelzés a Szlovák Kulturális Minisztériumtól az épület statikai állapotának felméréséhez, mivel a falon megjelent repedések statikai problémákra is utaltak. Az egyházközség vezetése ennek alapján döntött a munkálatok elkezdéséről, amely a belső tér felújításával vette volna kezdetét. Anyagiak hiánya miatt a felújítás, illetve annak első lépésében a statikai hibák orvoslása csak a 2017-es évben valósult volna meg.

A 2016-os év elején a zempléni egyházmegyének is a rendelkezésére állt annak a pénzcsomagnak egy része, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma folyósított az Egyetemes Egyház számára. Mivel az egyházmegyéhez csak az anyaegyházközségek pályázhattak támogatásért, így a nagygéresiek is költségvetési tervet készítve benyújtották felújítási kérelmüket. Az Egyházmegyei Tanács döntése alapján kilencezer eurós hozzájárulást kaptak a műemlék templomuk belső falazatának felújítására és festésére.

Közben kiválasztották a munkálatok kivitelezőjét is, de megérkezett a hivatalos állapotfelmérés is a templom statikai megerősítésének szükségességéről. Ehhez két darab, falakat összetartó acélrudat kellett bevezetni pillérek közé, ami komoly szakmai hozzáértést igényelt. A munkára megfelelő kivitelezőt Krcho János építész ajánlott. A munkálatokról folyamatosan tájékoztatták a Kassai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatalt is, de kikérték a tanácsukat, javaslataikat is az engedélyeztetés után is. A munkálatok végzéséhez szükséges volt várni a hivatalos restaurátori véleményt és engedélyt is a belső festési rétegek feltárása után.

A kivitelezés zökkenőmentessége és annak minél előbbi elkezdése érdekében a rendszeres nyári gyülekezeti tábort még a szünidő elején megtartották. Műemlékvédelmi javaslatra először eltávolították a négy darab használaton kívüli gázkonvektort a falakról. Menet közben derült ki, hogy indokolt lenne az elavult villanyvezeték cseréje is, nehogy később majd annak felújításakor menjen tönkre új festés. A Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulása után egy helyi villanyszerelő gyorsan el is végezte a munkát. Mivel a vízlevezető csatornáknál a falak vizesedni kezdtek, így azok cseréjére is sor került. A munkálatok három hétig tartottak. 

A falakat sikerült teljes mértékben megújítani. A szakemberek az állványozás után kijavították a vakolat repedéseit, pótolták a hiányzó részeket. A faltisztításnál eltávolították a sérült réteget, majd felvitték az új fedőfestéket. Az új színek kiválasztásánál is figyelembe kellett venni a műemlékvédelem tanácsait, akik jó ötletnek tartották a némely idősebb gyülekezeti tag emlékeiben élő, hajdani csillagos mennyezet visszaállítását is a világos pasztell árnyalatok, illetve fehér szín alkalmazása mellett. A bejárattal szemközti falra a 23. Zsoltár idézete is felkerült.

A falmegújító munkálatok végzése közben egyeztettek az acélrudak bevezetését elvállaló homonnai céggel is, mivel az egyházközség vezetése szerette volna megvárni a Rómer Flóris tervhez benyújtott pályázatának eredményét. Válasz  azonban a kérdéses időszakban nem érkezett. (Azóta már megjött a pozitív válasz.) Az acélrudak bevezetését azonban fontosnak tartották még a fali munkálatok befejezése előtt, így arra szeptember közepén került sor. A költségek fedezésére a helyi önkormányzathoz fordultak anyagi támogatásért, amelyet hitel formájában meg is kaptak.

A templom átvétele után szükségesnek tartották a további felületek megújítását is, mivel nagy lett a kontraszt az új fal és a régi faburkolatok festése között. Így kerítettek sort a padok szúellenes anyaggal való lekezelésére és újralakkozására, de a karzat megerősítésére és újra fehérre festésére, amit kiemelt padsoron szintén elvégeztek. A karzatra vezető lépcső szú elleni kezelésére  és újra festésére is sor került. A nagytakarítás során új csillárok kerültek fel a két régi helyére, valamint 15 db oldalfali lámpa is.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumától érkezett támogatás mozgósította az egész gyülekezetet. Mindenki igyekezett anyagi céladományaival és egyéb természetbeni juttatásaival segíteni a munkálatokat. A 9000 eurós EMMI támogatás mellé a gyülekezet mintegy 7000 euró saját forrással járult hozzá a 2016-os évben elvégzett beruházásokhoz - tájékoztatott a felújításról Kása Melinda lelkipásztor.

Az egyházközség tervei között szerepel, hogy a templom belsejének a megújítása után a külseje is megszépüljön. A feladat megvalósítása nem könnyű, de ösztönzőleg hatnak rájuk az eddigi megtapasztalásaik, mert hiszik, hogy hasonló csodákat élhetnek majd át együtt a jövőbeni munka során is, mint ahogy azt a 2016-os ében is megtapasztalták.

A falu templomáról első említést 1438-ból találunk, amikor már kőtemplom állt nagy valószínűséggel a mai református helyén. A római katolikus közösség a reformáció idején eltűnt, a reformátusoknak ekkortájt már saját prédikátoruk volt. A mai református templom 1438-ban épült elődjét, – amely mentsvárként állt az ellenreformáció idején – 1822-ben lebontották, mivel az szűknek és gyengének bizonyult. Az építkezést tűzvész akadályoztatta ugyan, de 1825-re elkészült. Az új templomnak csupán rövid ideig örvendezhettek a nagygéresiek, mert az egész falut elpusztító (1827-es) tűzvész során leégett. Ekkor megsemmisült minden gyülekezeti okirat is. A gyors újjáépítésnek köszönhetően a templomot már a következő évben használják istentiszteleti célokra. Mai, klasszicista jegyeket viselő szépségét az 1908-as, valamint az 1936-os felújítások során nyerte el. A templom belsejét utoljára 45 évvel ezelőtt festették ki.

A népszámlálási adatokszerint Nagygéresben 512 református él. Az egyházközség nyilvántartásában 231 név szerepel, 171 választót és egyházfenntartói járulékot fizetőt jegyeznek.