A 2016-os év az építkezések éve volt

2017. június 18., vasárnap

Rimaszombatban, a Tompa Mihály Református Gimnázium díszterme adott otthont 2017. június 10-én a Zsinat IX. ülésszaka 5. ülésének. A tárgysorozati pontok jelentős részét ezúttal is az előző évi jelentések tették ki, de a képviselők döntöttek a Pálóczi Czinke István-díjasokról is.

A Zsinati ülés istentisztelettel kezdődött, amelyen először Géresi Róbert püspök-helyettes szolgált igemagyarázattal  Mt 9, 9-13 alapján. A vámszedő Máté elhívása kapcsán elmondta, hogy Jézus hívására, mindössze erre a két szóra: Kövess engem!, fel tudott állni a vámszedő asztaltól, és elindult. Ez ilyen történet mindenkit elcsendesíthet – mondta, majd utalt arra, hogy a lelkipásztorok szolgálnak ugyan, de mégis egyre kevesebben vannak a templomokban, egyre foghíjasabbak az alkalmak. A jelentésekből viszont kitűnik, hogy mégis van előrelépés az egyház szolgálatában. Figyelmeztetett arra is, hogy konfliktus támadhat a felismert igazság mentén, de ne kössünk olyan kompromisszumot, ami az Igét áldozza be valamilyen hamis békesség mentén. A legfontosabb, hogy az ige érjen el az emberi szívekhez – ajánlotta beszédében többek között a püspökhelyettes.

Jaroslav Széles kassai lelkipásztor, zsinati képviselő az Apcsel 2,37-47 alapján mondta el gondolatait. Emlékeztetett arra, hogy pünkösdkor, a Szentlélek kitöltetésekor az apostolok feltették a kérdést: Mit tegyünk, ki mondja meg majd nekünk miként cselekedjünk, ha már nincs velünk Jézus. Péter adta meg a kérdésre a választ: „Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát”. Ez az üzenet nekünk is szól, mondta a lelkipásztor, aki utalt arra is,  hogy Isten bárkit elhívhat a szolgálatára, és küldhet mentőövet a megmentésünkre, végül beszédében figyelmeztetett arra is, hogy egyház nincs közösség nélkül.

Az igei szolgálatok után került sor a számbavételre, határozatképesség megállapítására és a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztására. A megjelent 42 világi és egyházi zsinati képviselő elé 15 tárgysorozati pont került, amelyekhez még két beadvány  érkezett. Az elsőnek a felvételét, - amely a zsinat számvevői bizottság egy szlovák nyelvű egyházmegyei taggal való a bővítésére irányult, - a képviselők nem hagyták jóvá, de az egy nappal korábban ülésező Zsinati Tanács sem támogatta a bizottság menet közbeni bővítését. A másik beadványt pedig , - amely az egyházi tisztségek betöltéséről szóló törvény módosítására irányult volna, - a beterjesztője végül visszavonta, mivel kiderült, hogy a Zsinat a későbbiek során részletesebben is foglalkozni fog ezzel a törvénnyel.

A jelentések sorát Fazekas László püspök kezdte, aki elmondta, hogy a 2016-os esztendő az építkezések éve volt. Ennek kapcsán idézte a 90. Zsoltárt: „Kezeink munkáját tedd maradandóvá”. Elmondta, hogy a zsoltáros bölcs szívet kért Istentől, amely segítségével mégis  el tudunk igazodni ebben a világban és örömet szerezhetünk Alkotónknak. „Bölcs szívre van szükségünk, hogy alkalmassá lehessünk arra, hogy ennek a világnak sok hiábavalósága mellett is hozzájárulhassunk ahhoz a szép rendhez, amelyet Isten alkotott. Minden élethelyzetben akadnak nehézségek, de sohasem szabad elkeserednünk, hanem el kell indulni, szolgálni, munkálkodni, s akkor látni fogjuk, hogy a mi Istenünk gazdag Isten, aki képes megszaporítani áldását rajtunk. Urunk áldó kegyelmébe ajánljuk mindazt, amit végeztünk, hogy Ő tegye azt maradandóvá” – fogalmazta meg gondolatait az ige kapcsán.

Jelentésében sajnálattal vette tudomásul, hogy vannak egyházak és közösségek, amelyek csak azért, hogy a világ ritmusát felvehessék és elismertté váljanak, képesek az Isten kijelentett akaratát is másodlagossá tenni az emberi elgondolások érvényesítése érdekében. Példaként említette meg  Németországot és Svájcot, ahol egyházi vonalon már legalizálták az egyneműek közötti házastársi kapcsolatot, és a migránsok befogadását a népesség számának a csökkenése megállításának céljából. 

Kiemelte, hogy az egyház jó kapcsolatot ápol Magyarország kormányzati szerveivel. Emlékeztetett arra, hogy a 2015-ös esztendőben a magyar egyházmegyék a magyar kormánytól 1 milliárd forintos támogatást kaptak a hitélet erősítésére és beruházásaik megvalósítására. A jelentős összeget a 2016-os esztendőben használták fel, de már az év végén a magyar kormány újból támogatást nyújtott 5 551 870 eurónak megfelelő, 1 750 270 forint összegben. A püspök beszámolójában utalt a Rajnai Tartományi Egyház Zsinati ülésen való részvételére, amely foglalkozott a migrációval. Kifejtette, míg a nyugati  országok a teljes nyitottságot támogatják, amit az ószövetségből vett igei alátámasztással is próbáltak erősíteni, – kifelejtve azt a fontos tényt,  hogy a jövevény számára előírás a befogadók törvényeinek és szokásainak elfogadása – addig a kelet-európaiak próbálták a folyamat politikai hátterét vizsgálni és óvatosságra inteni a nyugatiakat. Sajnálattal konstatálta, hogy a zsinat határozatot is elfogadott az egyneműek házasságkötésével kapcsolatban és lehetővé tették az ilyen házasságok egyházi anyakönyvezését. Lelkiismereti okokra hivatkozva azonban nem tették kötelezővé a lelkipásztorok számára az ilyen házasságkötések megáldását, de az esperesnek azonban kötelessége kijelölni egy másik lelkészt, aki ezt hajlandó megtenni.

Elmondta, hogy a Gustav-Adolf Werk a 2016-os esztendőben is lehetőséget nyújtott arra, hogy a soron következő  Projektkatalógusba az egyházi segítséget igénylő gyülekezetek is bekerüljenek. Tájékoztatott arról is, hogy a Zsinati Tanács döntése értelmében a 24 ezer eurós támogatást a szlovák ajkú egyházmegyék használhatják fel. Beszámolt egy új kapcsolat kiépüléséről is, a Közép-németországi Evangélikus Egyházkerület Református Egyházmegyéjével.

Tájékoztatott arról is, hogy Svájcban, a HEKS – Hifswerk der Evangelische Kirchen in Sweiz segélyszervezettel van komoly kapcsolata az egyháznak, amelyik komoly anyagi támogatást nyújt a romamissziós projekt megvalósításában .  Hollandiában pedig a Stichting Jagtspoel Fonds és a Stichting Hulp Oost-Európa alapítvánnyal van jó kapcsolatban az Egyház, képviselői a berekfürdői továbbképzésen mutatták be a presbiterek számára készített Emmaus-kurzusukat. Csehországban a Csehtestvér Evangélikus Egyházzal , Romániában pedig a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel vannak testvéri viszonyban.

A püspök a jelentésében beszámolt arról is, hogy ismét napirendre került az egyházak támogatásának a kérdése, ezúttal a Római-Katolikus Egyház kezdeményezésére. Elmondta, hogy született egy memorandum, amely többek között kimondja, hogy  2018. januárjától új finanszírozási rendszer lép életbe, amellyel az egyházak szabadabban gazdálkodhatnak, de figyelmeztetett arra is, hogy az új rendszer nemcsak pozitívumot, de akár negatívumot is hozhat magával.

Az Egyetemes Egyház életével kapcsolatban kiemelte, hogy ez az év az építkezések éve volt, köszönhető a magyar kormánynak a Nemzeti Erőforrás Minisztériumán keresztül eljuttatott 1 milliárd forintos támogatásának a magyar egyházmegyék stratégiai tervének és beruházásainak megvalósítása céljából. A pénzcsomagból 100 gyülekezet kapott  támogatást javításokra, az iskolák fejlesztésre, valamint három nagy beruházás is megvalósult: befejeződhetett a Timóteus-ház felújítása Komáromban, Csillagház épült Rimaszombatban, Kassán pedig Firesz-központ, valamint a lelkipásztorok is segítséget kaptak munkájuk jobb végzéséhez. Emlékeztetett a 2016-os évben meghirdettek gyűjtésre a kárpátaljai testvérek megsegítése céljából, amely 100 ezer eurót meghaladó összeggel zárult.

Jelentésében beszámolt arról is, hogy milyen alkalmakon és rendezvényeken szolgált az egyház területén, illetve a Zsinat ülésein hozott határozatokról is. Az elmúlt évről szóló beszámolója tartalmazta mind a kilenc egyházmegye esperesének a jelentését is, amelyből a zsinati képviselők képet kaphattak az ott folyó szolgálatokról, alkalmakról, eseményekről, jövőbeli kilátásokról.

A püspök év értékelése után a Re-Mi-Dia n.o., a Diakóniai Központ, az Egyházzenei Osztály, a Közoktatási Tanács, a Calvin János Teológiai Akadémia, a Szlovákiai Református Keresztyén Nők Egyesülete, a Fiatal Reformátusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Református Presbiteri Szövetség és a Misszio Reformata által beterjesztett jelentés elfogadásáról szavaztak a zsinati képviselők, amelyeket kisebb-nagyobb megjegyzésekkel ugyan, de a többség jóváhagyta.

A zsinati ülésen téma volt a Közalapnak tudatosan tartozó egyházközségek lelkipásztorainak az ügye, illetve az ezzel kapcsolatos fegyelmi eljárások eredménye. Az előzményekhez tartozik, hogy a Zsinati Tanács felhatalmazására az elnökség, mint munkáltató figyelmeztette az érintetteket  a munkarend súlyos megsértéséről, valamint kérték a  törvénysértő magatartás megszüntetését 2016. október 31-ig. Ebben a  Zsinati Tanács megállapította, hogy a Nagymihályi és az Ondava-hernádi Református Egyházmegye  tartozó egyházközségei saját döntésük alapján elszigetelték magukat, s ezzel feladták egyházi jogaik és kötelességük maradéktalan teljesítését. Az érintett gyülekezetek tartozásait azonban továbbra is számon tartják és elvárják annak maradéktalan befizetését. Tudomásul vették azt is, hogy az érintett  gyülekezetek kivonták magukat az egyházban lévő szolidáris egységből. Amíg ezen egyházközségek önmagukat elszigetelik, az egyház legitim szervei is elszigeteltnek tekintik őket. A Zsinati Tanács várja, hogy az érintett egyházközségek az elszigeteltségükből kilépve ismét Egyetemes Egyházunk egységének részesei, valamint jogaikat és kötelességüket teljesítő közösségei legyenek.

Terítékre került  a ZS-17/2016-os számú határozatának teljesítése, amely magában foglalta azon lelkipásztorok ügyét, akik tiltakozásul az Egyetemes Egyháznak a Magyar Református Egyházhoz való csatlakozásért ellenállást és tiltakozást váltottak ki, megzavarva ezzel az egyház legitim szerveinek munkáját, belső békéjét és nyugalmát.

Az ügyben felállított zsinati eseti vizsgálóbizottság megállapítása szerint a tiltakozók tettükkel a hivatali esküjükkel való összeférhetetlenséget bizonyítottak, ami fegyelmi eljárást hozott magával. A Zsinat – látva az egyházértelmezés kapcsán említett teológiai látáskülönbség tényét és átérezve a szlovák ajkú gyülekezetek nehéz helyzetét, végül úgy döntött, hogy – bár indokolt lenne, - nem kíván jogorvoslati lépéseket tenni. A krisztusi megbocsátás jegyében lehetőséget kaptak az érintett lelkipásztorok, hogy  ha záros határidőn belül bocsánatot kérnek akkor kimondják az érintettekre a teljes megbocsátást, ellenkező esetben a Zsinat elrendeli a fegyelmi eljárás elindítását. Csupán két érintett reagált a határozatra, a többiekkel szemben ugyan megindult az eljárás, de az ügyükben döntendő egyházi bíróságot érintettség révén nem tudták felállítani. Ennek alapján született meg az a többség által támogatott határozat, mely kimondja, hogy a Zsinat a jelen körülmények között a problémát nem tudja megfelelő módon megoldani, ezért a kérdést lezárja. Ez a határozat azonban nem teremthet precedenst az egyházban.

Döntés született az idei Pálóczi Czinke István-díjasokról is, amelyet a Zsinati Elnökség terjesztett elfogadásra a Zsinat elé . Az ezer eurós pénzjutalommal, emlékplakettel és emléklappal járó díjat az idén nyolcvan éves Erdélyi Géza nyugalmazott püspök, aki 1996 és 2008 között állt a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház élén és Harm Boiten holland lelkipásztor kapja. A díj átadására 2017. november 17-én kerül sor a lelkészszenteléssel egybekötött ünnepi zsinaton.

Nem került terítékre a lelkészválasztással kapcsolatos törvény értelmezéséről szóló beadvány, amelyet az Ondava-Hernádi Református Egyházmegye terjesztett fel, mivel a Zsinat tagjai annak elnapolása mellett döntöttek. 

Reformata, II

események továbbiak →

Reformáció 500