Bemutatták a Gróf Bethlen Miklósról, a református államférfiről szóló könyvet

2017. október 16., hétfő

A magyar reformáció 500 évének jubileuma alkalmából szervezett előadássorozat első állomásaként a Dunaszerdahelyi Református Egyházközség közösségi termében mutatta be 2017. október 13-án Gróf Bethlen Miklós, a református államférfi (1642-1716) című kötetét Albert András tápszentmiklósi lelkipásztor.

A reformációi emlékesten a megjelenteket és az előadót Görözdi Zsolt református lelkipásztor köszöntötte, majd az előadóval kapcsolatban elmondta, hogy Albert András jelenleg első éves doktorandusz hallgató a Selye János Egyetem Református Teológiai Karon, de tudományos munkássága már korábban elkezdődött, amelynek egyik bizonyítéka a bemutatásra kerülő könyv.

Albert András bevezetőjében elmondta, hogy a könyve megírásának az apropóját a teológiai tanulmányai idejéből a  született cikkei adták, amelyek később indíttatást adtak a számára, hogy a Bethlen családdal foglalkozzon, de a Bethlen Miklósról szóló könyvének a megalapozását a Dél-Erdélyben töltött három éves (1997-2000) lelkipásztori szolgálata adta, de az is hozzájárult mindehhez, hogy szolgálhatott abban a templomban, amelyet ő építtetett. Az előadó elmondta, hogy székelyföldi származásúként lenyűgözte mindaz, amit ott látott, hallott, tapasztalt, megragadta őt Bethlen Miklós személyisége, a helytállása, küzdeni vágyása és áldozatkészsége, amit egyháza és nemzeti iránt érzett. Annyira erdélyi ember volt, hogy együtt élt a jobbágyaival, parasztjaival. Meglátta Bethlen Miklósban is az apát, a nagyapát, azt a szellemi őst, akit nem lehet csak úgy félreállítani, hanem megharcolja a hitnek szép harcát.

Előadásában először a gyermekkori éveit ecsetelte, /Kisbún született, 1642. szeptember 1-én/, majd kitért peregrinációs útjaira, politikai pályafutására, közéleti tevékenységére, de ismertette a reformátusok, protestánsok és az üldözöttek védelmében tett igyekezetét is, majd felidézte életének utolsó szakaszát is, /Bécsben halt meg 1716. október 27-én/

Személyével kapcsolatban elmondta, hogy  egy időben volt magyar, keresztyén, hívő lélek. Református volt a helytállásában, gondolkodásában, magatartásában, adakozó készségében, ugyanakkor nagyon jó gazdálkodó ember volt, aki a saját birtokán falut alapít, templomot építtet, fizeti a lelkészét, segíti, támogatja az egyházát, ösztöndíjasokat támogatott, szegény gyerekeket külföldi tanulmányútra küldte. Főgondnoka volt a Nagyenyedi Kollégiumnak, de kerületi gondnok is volt, mint református főúr és tanácsos a fejedelemnek bizalmasa is lévén nagyon sokat tett az összreformátusságért. Beszédét azzal zárta, hogy ilyen politikusokat kíván a magyarságnak, mint ő volt, hogy megmaradjunk, és példát tudjunk adni – mondta Albert András. 

Görözdi Zsolt lelkipásztor az est végén felhívta a  figyelmet a 16 panelen megjelenített Soli Deo Glória – a magyar reformáció öt évszázada című kiállításra, amely október 22-ig lesz látható a templom melletti közösségi teremben.

Reformata, II

események továbbiak →