Nemzetszolgálat és az ökuménia

2017. december 01., péntek

Csáky Pál néppárti európai képviselő meghívására és szervezésében népes felvidéki utazócsoport és négy felekezetből mintegy húsz vezető egyházi küldöttség látogatott Brüsszelbe november 29-én. Belkörű eszmecserére került sor az Európai Parlament székhelyén A kisebbségi nyelvek szerepe az egyházak pasztorációs tevékenységében címmel. A rendezvényen részt vett Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok.

Az eseményen egyúttal a házigazda Dialógus Európa lelkéért című új kötetét is bemutatták, mely tizenhat szlovákiai magyar pappal, lelkésszel és egy világi egyházi tisztségviselővel készített interjúját tartalmazza. A beszélgetőpartnerek között találhatók Fazekas László református püspök és Fekete Vince főgondnok, valamint Parák József, a besztercebányai, Kiss Róbert, a komáromi és Pásztor Zoltán, a kassai római katolikus egyházmegyék püspöki helynökei, továbbá Puss Sándor jezsuita szerzetes és Vakles Attila görögkatolikus esperes, akik a brüsszeli küldöttségben is részt vettek. Szlovákiai magyar katolikus püspök hiányában Beer Miklós váci megyéspüspök tette teljessé a magas rangú ökumenikus egyházi képviseletet.

„Napjainkban Európa, a mi féltett és szeretett Európánk komoly problémákkal küzd, ezek egyike az identitásválság. Ebben a kötetben elsősorban arra a kérdésre keressük a választ, mennyi mindent köszönhet kontinensünk a kereszténységnek−keresztyénségnek, s a jövő érdekében mi az, amit ebből az eszmerendszerből, az univerzális emberi hit eme kútfőjéből fel lehet – és kell – mutatni, és az oly szükséges erkölcsi újjászületés egyik pilléreként alkalmazni. Nem feledvén, sőt hangsúlyozván, milyen mély szellemi−lelki megmentő szerepet vállalt a kereszténység−keresztyénség Európa szolgálatában a Római Birodalom széthullása utáni évszázadokban” – olvasható a könyv ajánlójában.

Csáky Pál felkérésére Tőkés László európai parlamenti képviselő is köszöntötte a felvidéki vendégeket. Elismeréssel szólt képviselőtársa könyvéről és a rendhagyó tanácskozás megszervezéséről, melyek egyaránt a nemzetszolgálat és az ökuménia ügyét jelenítik meg az Európai Parlamentben. Európa identitásválságának a körülményei között a bemutatott könyv elsősorban arra keresi a választ, hogy „kontinensünk mi mindent köszönhet a kereszténységnek-keresztyénségnek” – olvasható a kötet előszavában. Az erdélyi képviselő ezzel kapcsolatban idézte meg hitünk, vallásunk mentő szerepét a Római Birodalom széthullását követő évszázadokban, külön is kitérve nemzetmegtartó szerepére a honfoglalás utáni kereszténységre térés, valamint a török hódoltság, illetve a Habsburg uralom korszakaiban. A szovjet kommunizmus és az ideológiai ateizmus idején sem volt ez másképpen – mondotta –, csak arra nem számítottunk, hogy 1989 után „cseberből vederbe esünk”, s utóbb a nyugati szekularizációval, sőt az Európai Unió által kedvezményezett migrációval és iszlamizációval szemben kell védelmeznünk magunkat és a „keresztény Európát”. Tőkés László annak a reményének adott hangot, hogy hitükben megpróbált kelet-közép-európai egyházaink – s köztük is a Kárpát-medencei magyar egyházak – mintegy a kovász szerepét tölthetik be a jelenkori, hitében és értékrendjében megzavarodott egyesült Európában.

Beszéde második részében azt a szoros erdélyi–felvidéki együttműködést elevenítette fel, melynek ő maga is az egyik szervezője lett parlamenti szolgálata idején, s melynek keretében 2013 szeptemberében, majd 2016 áprilisában két közmeghallgatásra került sor Brüsszelben, olyan jeles egyházi személyiségek részvételével, mint Erdélyi Géza előző és Fazekas László jelenlegi felvidéki református püspökök, valamint Kató Béla református és Bálint-Benczédi Ferenc unitárius erdélyi elöljárók, továbbá Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát, akik a Romániában és Szlovákiában a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ügyét vitték az illetékes európai fórumok elé. Köszönettel szólt arról is, hogy 2012-ben, majd 2015-ben Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke hathatós közreműködésével két ízben is sikerült az EP Petíciós Bizottsága (PETI) elé terjeszteniük panaszaikat, melyek intézésében Csáky Pál, ezen bizottság alelnöke is cselekvő részt vállalt. Annak idején szintén főbenjáró ügynek számított a Beneš-dekrétumok kérdése, mely mindmáig a PETI napirendjén szerepel. A jog és a hit fegyvereivel folytatjuk békés küzdelmünket – zárta beszédét Tőkés László.

Csáky Pál – egyebek mellett – különleges elismeréssel méltatta a felvidéki keresztyén református egyházat, mely szerinte a sikereit annak is köszönheti, hogy intézményi autonómiával rendelkezik.

A tanácskozás a testvéregyházak vezető képviselőinek a hozzászólásaival folytatódott. Fazekas László már ötödik alkalommal járt az Európai Parlamentben. Hangsúlyozta, hogy bár az EU-csatlakozással egy tér nyílt meg előttünk, fontos, hogy józanul, azon értékeket figyelembe véve cselekedjünk, melyek eddig is megőriztek bennünket. A krisztusi irány mutatja a helyes utat ahhoz, hogy egymást szeretve és tisztelve éljünk békességben.

Esterházy János áldozatának példáját követve egyházainknak továbbra is vállalniuk kell „a kereszténység védőbástyájának küldetését” – vonta le a következtetését Molnár Imre, a Balassi Intézet pozsonyi kirendeltségének igazgatója.

Reformata, erdely.ma, ii

 

események továbbiak →

Reformáció 500