Közösség a migráció és üldöztetés mérlegén

2018. április 18., szerda

Tisztújítást tartott a Református Egyházak Világközösségének (REV) európai régiója április 12–13-i budapesti tanácskozásán, amelyen részt vett az Egyetemes Egyház külügyi tanácsosa, Palcsó Attila is. Az ülésen arról is döntöttek, hogy tovább folytatódik a migráció és menekültügy kérdéseinek két éve tartó kutatása. A témában a REV libanoni elnöke, Najla Kassab is felszólalt.

2006 után ismét Budapest adott otthont a REV európai régiója éves közgyűlésének, az úgynevezett területi tanácsnak. Az idei tanácskozást Jan-Gerd Heertderks holland lelkész, leköszönő európai elnök beszámolója nyitotta meg, amelyben nem csak az elmúlt egy év, hanem a most záruló négyéves ciklus eredményeiről is szólt. A 23 ország 30 egyházát, köztük Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt és Királyhágómelléket képviselő mintegy 40 résztvevő értékelte a világszerte 110 millió tagot számláló szervezet tavaly nyáron Lipcsében megrendezett nagygyűlését. Az egyházvezetők észrevételeiket, kritikájukat Chris Ferguson főtitkárral osztották meg, aki válaszában emlékeztetett arra, hogy a REV éppen a napokban dolgozta ki a következő hét év stratégiáját a nagygyűlésen született döntések alapján.

Napirenden a kontinens egyik legnagyobb kihívása

Az ülés központi témája a migráció és menekültügy értékelése volt, aminek alaposabb tanulmányozására két éve hoztak létre rendkívüli munkacsoportot. A munkacsoport zárójelentése, amely a tagegyházakkal folytatott konzultáció alapján készült, nemcsak bibliai és teológiai reflexiót tartalmaz, hanem társadalmi és politikai helyzetértékelést is hat ország, köztük Magyarország példáján keresztül. Emellett kritikus kérdésekkel és ajánlásokkal segítette azt, hogy az egyházak képviselői a megkezdett munka folytatásáról döntést hozhassanak.

„Az európai migrációs helyzet közelmúltbeli kihívásai arra késztetnek bennünket, hogy – amellett, hogy kritikus szemmel megvizsgáljuk a helyzet jogi, politikai és társadalmi vetületeit – újból visszatérjünk Isten éltető Igéjéhez, amelyről a Szentírás tanúskodik, amely Jézus Krisztusban öltött testet, és amelyet Isten Lelke ismer. Református örökségünk arra kötelez minket, hogy egyházunk folyamatosan megújuljon, Isten Igéjének megfelelően.” (Részlet a REV Európa migrációs és menekültügyi munkacsoportjának jelentéséből.)

A migrációs és menekültügyi munkacsoport tevékenységét Ódor Balázs leköszönő alelnök, a csoport moderátora vázolta fel. A tartalmi jelentést Joshua Ralston, az Edinburgh-i New College amerikai teológiaprofesszora, a keresztyén-muszlim kapcsolatok szakértője mutatta be, aki német, olasz, svéd, görög és magyar szakértők mellett két évig szolgált a munkacsoportban. A terjedelmes jelentést plenárisan és kiscsoportokban is megvitatták a résztvevők. Szó esett a keresztyének üldöztetéséről, a migráció kiváltó okairól, de önkritikusan értékelték az egyházi képviselők a kontinens reformátusainak nézeteltéréseit, amelyek nem is annyira a bibliai és teológiai alapvetésben mutatkoznak meg, hanem elsősorban kulturális, társadalmi és politikai téren. A jelenlévők fontosnak tartották, hogy az európai reformátusok a jövőben is támogassák egymást az evangélium közös megértésében, illetve felelős, következetes és hiteles képviseletében, még akkor is, ha a kontinens szekularizált társadalmai nem kíváncsiak az egyház hangjára, a média pedig inkább az állítólagos keresztyén értékekre hivatkozó politikai szlogeneknek és erősödő propagandának ad teret, mint az egyházak migrációval és menekültüggyel kapcsolatos álláspontjának.

Ahogy az öt esettanulmányból, illetve a többi európai egyház beszámolóiból kitűnik, számos egyén, gyülekezet és nemzeti felekezeti testület együttérzéssel, kreativitással és odafigyeléssel reagált és reagál a bevándorlók érkezésére. Gondoskodnak az olyan alapvető emberi igényekről, mint a szállás és az élelmezés; ápolják a közösséget a művészetek, a nyelvek és a sport segítségével; bevonják a jogi és kormányzati intézményeket, nemcsak tanácsokkal ellátva a rászorulókat, hanem el is kísérve őket a hivatalos találkozókra; és az „egyházként együtt” új formáit alakították ki. Ugyanakkor az európai egyházat sem kerülték el az elmúlt évek kihívásai, félelmei és nehézségei. A helyi és országos egyházi közösségeket egyaránt megosztotta a kérdés, hogyan viszonyuljunk a bevándorlókhoz és a bevándorlási politikához. A biztonsági aggályok, valamint a Nizzában, Párizsban, Berlinben, Manchesterben és másutt elkövetett terrortámadások – függetlenül attól, hogy ténylegesen bevándorlók követték-e el azokat – tovább növelték az emberek félelmét más kultúrákkal és vallásokkal szemben.

Ahogy Susanna Snyder londoni egyetemi oktató fogalmazott, a társadalmi változások gyakran teremtenek ún. „félelem-ökológiákat”, azaz „olyan ördögi kört, amelyben a geopolitikai bizonytalanság, a beágyazott lakosság félelmei, a negatív médiavisszhang, a kormányzati politika és gyakorlatok egymást erősítő módon további félelmekhez vezetnek” mind a bevándorlókban, mind a bevándorlókkal szemben. A kezdeti vendégszerető hozzáállás hosszú távon küzdelemmé alakult át a politika, a jog, az integráció, a lakhatás és a foglalkoztatás területein. Az egyház feladata e különböző területek találkozási pontjainál található. Egyrészt minden egyház hallja és követi azt a bibliai felszólítást, hogy gondoskodjunk az idegenekről és a bevándorlókról. Ugyanakkor az egyházak és a keresztyének is a való világban élnek, és különböző módokon közelítenek a társadalomhoz és a politikához. Az a társadalompolitikai valóság, amellyel Európa és az egész világ az utóbbi években szembesül, jelentős kihívások elé állítja az egyházat, a helyzet ugyanakkor lehetőségeket is rejt magában. Az egyház és a keresztyének újra felfedezhetik az evangéliumot, megújulhatnak, ismét feltárhatják az egyház globális természetét – nem csupán hitvallásaikban, hanem egészen konkrét helyi gyakorlatokban is. Ezek a találkozási pontok, valamint  küzdelmünk a hittel, igazságosan és hűséges élethez, számos fontos kérdést felvetnek a REV szolgálatával és munkájával kapcsolatban a jövőre vonatkozóan. (Részlet a jelentésből.)

Közel-keleti hang az európai tanácskozáson

Najla Kassab libanoni lelkésznő, a REV tavaly megválasztott elnöke a migráció kapcsán kiemelte, hogy ő maga a libanoni háborúban nőtt fel, és gyerekkora óta ismeri a menekültté válás félelmét. A szíriai háború következtében ugyanakkor a vendégszeretet, befogadás és gondoskodás evangéliumi felelősségét is meg kellett tanulnia egyházának, hiszen hazáját sokkal súlyosabban érinti a válság, mint Európát. A négymilliós Libanon ugyanis másfél millió menekültet fogadott be, ami már-már az ország működését veszélyezteti. A REV elnöke hangsúlyozta, hogy a túlnyomó többségében muszlim menekültek támogatása a Sziriai és Libanoni Református Zsinat gyülekezeti számára sem volt magától értetődő. A félelem és bizalmatlanság eleinte akadálya volt annak, hogy humanitárius segítséget adjanak, vagy éppen a menekülttáborokban sínylődő gyermekek számára speciális iskolákat nyissanak. Mára ugyanakkor megtapasztalták, hogy bár a „háborúban semmi jó nincs, mégis megerősödött az egyház, lélekben és számban egyaránt”.

A lelkésznő üdvözölte, hogy az európaiak már eddig is kikérték a közel-keleti reformátusok véleményét és a jövőben is építenek az iszlám világban élő kisebbség tapasztalatára. Hangsúlyozta, hogy elsődleges törekvésük a keresztyének helyben tartása. Komoly veszély fenyegeti ugyanis a Közel-Keletet, ahonnan akár el is tűnhetnek a keresztyén közösségek. „Nem akarjuk, hogy azok, akik a jövőben ellátogatnak a térségbe, csak emlékekkel és kövekkel találkozzanak, ahogy Palesztínában. Élő kövekre van szükség” – hangsúlyozta. Ennek feltétele, hogy a kritikus, akár háborús körülmények között is olyan támogatást nyújthassanak a szíriai közösségeknek, amelyek a helyben maradást, illetve a már menekülni kényszerült emberek visszatérését szolgálják. Ebben kiemelt szerepet játszik a helyi együttműködésre nyitott keresztyén közösségek közvetlen támogatása és elsősorban az oktatási intézmények megerősítése. Az elnöknő ezzel kapcsolatban méltatta mind a Magyarországi Református Egyház, mind a magyar kormány erőfeszítéseit.

Tisztújítás és folytatás

Az ülésen tisztújítás is zajlott. Az új vezetőtestület magyar képviselő nélkül működik az elkövetkező három évben. Elnöke, Martina Wasserloos-Strunk, a Német Református Szövetség jelöltje lett, aki az elmúlt hét évben az alelnöki tisztséget tölötte be. A régió két új alelnöke, Jenny Dobers, az Egyesülő Svéd Egyház képviseletében és a Dimitrios Boukis, a Görög Református Egyház főtitkára. A titkári feladatokat a következő három évben a Holland Protestáns Egyház képviselője, Jacobine de Scholte látja el. A területi tanács pénztárnoka a következő három évben továbbra is Kerstin Koch lesz a Lippei Református Egyházból.

A kétnapos tanácskozás úrvacsorai közösséggel fejeződött be

A REV európai régójának tagjai döntöttek a következő évek együttműködéséről. A képviselők megköszönték a rendkívüli munkacsoport munkáját, egyben arról is döntöttek, hogy az újonnan választott öttagú vezetőtestület munkatervének kialakításakor vegye figyelembe a munkacsoport ajánlásait, és szenteljen kiemelt figyelmet a keresztyén-muszlim kapcsolatoknak, a közel-keleti reformátusokkal együttműködve; tekintse át a menekültek társadalmi integrációjának sikeres példáit Európa szerte, különös tekintettel az egyházak hozzájárulására; valamint biztosítsa, hogy a tagegyházak az evangélium közös értelmezése alapján nézzenek szembe az Európában, az egyházi közösségekben is erősödő félelem és bizalmatlanság szülte idegengyűlölettel, valamint a keresztyénséget alibiként használó populista ideológiával.

A REV Európa migrációs és menekültügyi munkacsoportjának ajánlásai:

– A keresztyén-muszlim kapcsolatok javítása a REV közel-keleti partnereivel való együttműködés és párbeszéd mértékének növelésével, valamint tanulva a REV európai partnereinek együttműködéséből muszlimokkal. Ez együtt járhat hivatalos párbeszéd létrejöttével református lelkipásztorok és muszlim imámok között, vagy közös cselekvést megvalósító helyi együttműködések kialakításával a civil társadalomban.

– Az integrációról szóló beszélgetések folytatása, illetve annak támogatása, hogy a beszélgetések fókusza a bevándorlók európai közösségekbe történő integrációja és befogadása legyen, külön figyelmet fordítva a kulturális és vallási különbözőségek dinamikájára.

– Reagálás a növekvő idegengyűlöletre a közösségeinkben párbeszéd formájában és a politikai üzenetek megvitatásával, különös tekintettel a „keresztyén identitás a szekuláris Európában” kérdésére, teret adva a jobboldali pártokkal és saját egyházainkban is megjelenő populista ideológiával való szembeszállásnak, mindvégig szem előtt tartva az Európában jelenleg uralkodó politikai hangulatot.

Reformatus.hu


események továbbiak →

Reformáció 500