Az összetartozás érzése kimondott- és énekszóban

2018. június 05., kedd

2018. június 3-án, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Léván, a református templomban tartatott a barsi egyházmegye ünnepi istentisztelete, melyet a barsi egyházmegye gyülekezeteinek kórusai és éneklőcsoportjai tettek emlékezetessé.

A házigazda lelkipásztor, Kassainé Mártha Tímea igei köszöntője és az énekek után a Kassai Gyula esperes, helylelkipásztor igehirdetése következett a Róma 9,1-5 alapján. Reményik Sándor: Mindhalálig című versét Andruska Csilla, a Juhász Gyula Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusa mondta el.

Az alkalom egyben az egyházmegye idei kórustalálkozója is volt, s ezek a szolgálatok még inkább erősítették bennünk az összetartozás-tudatot.A találkozón részt vett a hontfüzesgyarmati gyülekezet éneklőcsoportja, szintetizátoros kísérettel énekelt két zeneművet. A farnadi gyülekezet kórusa két énekkel készült és Antala Éva kísérte őket hegedűn. A hegedűn való kíséret a következő, nagyölvedi gyülekezet kórusánál is megmaradt Antala Éva és Nagy Csomor István jóvoltából. Pozbáról három kórus érkezett. A gyermekek, akik egy énekkel készültek, villanyorgona kísérettel adták elő a választott éneket, az idősebb asszonyok két énekszámmal és végül a fiatalok kórusa is két zeneszámmal készült. A nagysallói és az érsekkétyi gyülekezet kórusa is két-két énekkel szolgált. A kórusok szolgálatának sorában a házigazda lévai gyülekezet kórusa maradt utolsónak, akik a két előadott kórusmű után közös éneklésre szólították a jelenlévőket, hogy még jobban érezzük, jó együtt lenni, jó együtt énekelni, mert mi összetartozunk, magyarságunk, reformátusságunk révén is, de ami igazán összekapcsol bennünket, az a mi Urunk szeretete.

A közös éneklés után Süll Kinga, az Egyetemes Egyház Egyházzenei Osztályának vezetője értékelte a találkozót, végül ima, áldás, záró ének és a Himnusz eléneklése zárta az alkalom templomi részét, amely a parókia udvarán folytatódott. Kassai Gyula esperes ünnepi gondolatai után került sor az épület falán elhelyezett gróf Esterházy János emléktáblájának megkoszorúzására.

A trianoni sebeket talán csak így lehet gyógyítani, ha emlékezünk, s a fájdalomból erőt merítünk, s összetartozásunkkal bizonyítjuk, együtt erősek lehetünk, bennünket nem lehet szétszabdalni, szerződések, pecsétek, aláírások, gyűlölködő vádaskodások, beolvasztó kísérletek ellenére vagyunk, egyek vagyunk, összetartozunk itt a Kárpát-medencében, s nemcsak a történelmünk dicső pillanatai, vagy épp a trianoni fájó keserűség, de a jövőnk is összeköt. Mindezért Istené a dicsőség!  

Reformata, Ambrus Erika

események továbbiak →

Reformáció 500