Énekelt imádság – Egyházzenészek találkoztak Litvániában

2018. október 09., kedd

2018. szeptember 20. és 24. között az európai protestáns egyházzenészeket tömörítő ECPCM/EKEK/CEMEP szervezet Litvániába látogatott, hogy a helyszínen ismerkedjen a helyi evangélikus egyház életével, egyházzenei világával. A rendezvényen részt vett az Egyházzenei Osztály igazgatója Süll Kinga és az igazgatótanács elnöke Édes Árpád.


A konferencián lehetőségünk nyílt a résztvevőknek betekinteni a litvániai evangélikusok történelmébe. Előadást hallottak az énekeskönyvük történetéről, liturgikus életükről, kórus- és orgonakoncerteken vettek részt. Ismerkedtek a litván népzenével is, a népi hangszerekkel, és a kulináris élvezetek sem maradhattak el. A szombati nap a kirándulásé volt, ekkor Klaipėdából a világörökség részét képező legnagyobb európai dűnére kompoztak át, ismerkedtek a páratlan természeti adottságokkal, s meglátogatták Thomas Mann házát is, ahol a József és tesvérei című könyvén dolgozott.

A vasárnapi ünnepi istentiszteleten megtapasztalhatták, mit is jelent az igazi kisebbségi lét, a kiüresedő templomok; hogyan szól vagy éppen nem szól az istentiszteleten az orgona és a gyülekezeti ének… A pár főből álló teljes gyülekezet nem tudja rendben tartani az egyébként még meglévő orgonáját. A pedál egyáltalán nem működik, de ha működne, az sem sokat segítene, hiszen kifejezett kántori szolgálat nem létezik, csak eseti énekkíséret. A lélekszámból adódóan sajnos már gyülekezeti éneklésről sem beszélhetnek, az énekeket csak a lelkész és a dallamokat kísérő zenész énekli, ha van éppen valaki… Így az idős asszonyok elbeszélése alapján különös élmény volt a vasárnapi istentisztelet, hiszen a mi csoportunkkal együtt közel ötven ember énekelt együtt!

A konferencia résztvevői

A csütörtöktől vasárnapig tartó találkozón a színes programon kívül jó lehetőség kínálkozott sok személyes beszélgetésre, kapcsolatépítésre is. Buszos körutat tettek a környező gyülekezetekbe, ahol láthatták a már csak romokban megmaradt evangélikus templomot; olyan evangélikus templomot, melyet a katolikus közösség bérel és használ. Az evangélikus maroknyi közösség a templom melletti régi imaházat használja templomként; olyan templomot, ahol most építőanyagokat tárolnak, mivel reménység szerint lesz majd egyszer valamikor valamilyen felújítás. A templom melletti egykori lelkészlakot jelentős európai támogatással alkohol- és drogfüggő fiatal férfiak rehabilitálására használják. A napot lezárva végül egy tökéletesen karbantartott templomban szervezett orgonafesztivál koncertjén vehettek részt, ahol a fiatal, Ausztriában tanult tehetséges litván orgonista egy német gyülekezettől adományként kapott orgonát szólaltatott meg.

A találkozók különös erejét az egyszerre sok nyelven megszólaló mondott és énekelt imádság adta.

Három év múlva – közel harminc év után – újra Magyarország lesz a vendéglátó! – olvasható az evangelikus.hu honlapon.

Reformata, II

események továbbiak →

Reformáció 500