Március idusán - Híradás és történelmi visszatekintés az Ipolypásztón tartott megemlékezés kapcsán

2019. március 20., szerda

Minden év március 15-éhez legközelebbi vasárnapon kivonul a falu közössége a temetőbe, hogy ott kezdje a megemlékezést Kovács Sebestyén József lelkész sírjánál, majd a templom előtti, Zalabai Zsigmondnak köszönhető kopjafánál és végül a templomban emlékezünk.

Így volt ez az idei esztendőben is. A temetőben ifjú szónokként Pető Nikolasz mondott beszédet, Riczo Dániel szavalt, s elénekeltük a 90. zsoltárt. Helyi szervezetek és az MKP Járási Elnöksége koszorúzott. A templom előtti kopjafánál Riczo Dániel és Pető Nikolasz szavalt, a templomban az igei szolgálat után a lelkész felavatta az Ipolypásztó Felvidék zászlót, mely a helyi Via Nova ICS tulajdona és büszkesége. A zászlót Pető Nikolasz mutatta be. Nemzeti imádságunk eléneklésével zárult a megemlékezés. Velünk volt a megemlékezésen a magyarországi Pásztó képviseletében Tóth József.

 Már önmagában ez is fontos dolog, emlékezni a hősökre, erőt és reménységet meríteni a múltból. De Ipolypásztónak a megemlékezés többet jelent, mint általában, hiszen saját hőse is van, az említett Kovács Sebestyén József lelkipásztor.

„ … evang. ref. lelkész esperes, szül. 1804. ápr. 24. Garam-Vezekényen (Barsm.) … . Szülei hat éves korában Losonczra vitték a nagyatyai házhoz, hol három évig járta az elemi iskolákat; tanult Selmeczen 1814-ben, Budán 1815., hol Verseghy Ferencznél volt szálláson. 1818-ban Rév-Komáromba vitték szülei, hol Komár Józsefnél a hires prédikátornál elég alkalma volt magát kiképezni. 1819-ben Debreczenbe ment theologusnak (vagy mint akkor nevezték togátusnak); itt végezte iskolai pályáját; ekkor a IV. gymnasiumi osztály praeceptora, majd a püspökladányi egyház academikus rektora lett. A lelkész-vizsgáknak Pápán történt letevése után. 1831. okt. 16. az ipolypásztói ref. egyház rendes lelkészének választotta s állomását azonnal elfoglalta. 1848-49-ben hazájáért és a szabadságért heves szónoklatokban küzdött; ezért a pozsonyi börtönbe vitték, honnét bátyja K. Sebestyén Endre közbenjárása mentette ki. Ipoly-Pászthón, 3 évi lelkészi működés után 1884. ápr. 21. meghalt.”

 „A Kovács Sebestény családról  -  … Borovszkynál azt olvashatjuk, hogy annak a Sebestény családnak egyik ága, mely 1555 körül királyi adomány címén Nemeskürtön, Nyitra vármegyében birtokos volt. Innen a család szétágazott Pozsony, Bars, Komárom, Fehér és más vármegyékbe. Egyik ága a XVIII. század elején eddig hitelesen meg nem állapított okból a Sebestény mellett a Kovács nevet kezdte használni. Ebből az ágból származott János, aki 1797-ben Hont vármegyében, Fegyverneken prédikátor, majd innen Garamvezekénybe, Bars megyébe költözik. Idősebbik fia, József, ipolypásztói lelkésznek visszatér Hont vármegyébe. Ő az itt ma is élő ágnak a megalapítója. … Kovács Sebestény József gyermekei közül csak kettőt emelnék ki:

-Kovács Sebestény Kálmán ugyancsak református lelkész Ipolypásztón 1884-től, atyja halálától 1936-ig. Neki köszönhető a vámosmikolai református elemi iskola szervezése, indítása 1906-ban (id. Olexa József közlése).

- Kovács Sebestény Endre (Ipolypásztó, 1861- †1915), ki vélhetően nevét nagybátyja tiszteletére kapta, s nevéhez híven lett kiváló orvos, az ipolysági kórház alapítója, korának elismert, híres sebésze.”

S végül, aki a falu krónikása volt, hiszen 2 részes monográfiájában a falu egész történelmét bemutatja, Zalabai Zsigmond, így ír róla: „Volt üldöztetésben, zaklatásban része falum rebellis lelkészének, Kovács Sebestyén Józsefnek is. A volt nemzetőr kapitányt, Hont megyei kormánybiztost, a debreceni kormány bizalmasát, aki az összeköttetést a kormány és Komárom legendás vára között fenntartotta, Világos után tömlöcbe vetik, s kötél általi halálra ítélik. A bitótól való megmenekülésének története változtatás nélkül beillenék egy Jókai-regénybe. Volt Kovács Sebestyén Józsefnek egy öccse, Endre (1814–1878), a korszak híres sebésze, egyetemi tanár, az Akadémia levelező tagja …, a budapesti Szent Rókus  Kórház főorvosaként dolgozott. S lám, mit hoz a sors? Haynaut, az osztrák önkényuralom vaskezű emberét műteni kellett. Kovács Sebestyén Endre nem a szokásos tiszteletdíjat kérte tőle, hanem hogy hagyja meg bátyja életét. Így történt, hogy a rebellis lelkész, aki 52 hosszú éven át szolgálta Ipolypásztót, magas kort megérve, csak 1884-ben hunyt el. Majdnem bekövetkezett kivégzésének emlékétől azonban sohasem szabadulhatott. Mert, hogy ne feledje, kiknek a karmai közül szabadult, bal lapockájába tüzes vassal besütötték a bitófa jelét. Szabadulása után rendőri felügyelet alá helyezték; még fíliájára, a szomszédos Vámosmikolára se mehetett át a helytartótanács engedélye nélkül. ... belehallgatva az ipolybéli református templom harangjának zúgásába, amely – hiszen bitófától való szabadulása emlékére öntette 1853-ban –mindennap fölidézhette előtte a nagy időket. Kovács Sebestyén Józsefet, a közéleti embert megbéníthatta a kor. A magánember tiszta, szigorú erkölcsi normáit azonban nem kezdhették ki a mostoha évek sem. Bár gyermekkel volt gondja-baja elég, hiszen felesége 13 utódot szült neki, akik közül tizenegyet föl is nevelt, ki is taníttatott, méghozzá úgy, hogy néhányuk 1867 után a kedvezőbbre fordult társadalmi életben komoly közéleti, katonai, tudományos ranglétrára emelkedhetett, a forradalmár lelkész vállalta mások megsegítését is. Taníttatta a jobbágygyermek Pereszlényi Jánost. A vele bevonult és a szabadságharcban hősi halált halt Hajdú Lajos özvegyét házához fogadta; a félárva Hajdú-leánykát pedig nemcsak hogy fölnevelte, ki is házasította.” (Zalabai Zsigmond, Mindenekről számot adok, 209—214. oldal)

Rá való emlékezésünk és visszatekintésünk ne csak a fióké legyen, hanem álljon előttünk követendő példaként e jeles lelkész, nemcsak Ipolypásztón, hanem mindenütt.

Ambrus Erika

Fotó: Sejli Csaba

események továbbiak →