A történelem Ura is cselekszik

2019. november 08., péntek

A magyar egyházmegyék lelkipásztorai számára két helyszínen megszervezett lelkésztovábbképzőt a Száz éve múlt súlya a jelenben címmel tartották meg november első hetében. A témára kapcsolódva az első nap a Trianon okozta kényszerhelyzet előzményeit és annak következményeit boncolgatta az előadó a felvidéki reformátusság életére nézve, másnap a történelmi sorskérdések feldolgozása került terítékre.

Géresi Róbert püspökhelyettes előadása elején elmondta, megpróbál impulzusokat adni a közös gondolkodással kapcsolatban, hogy miként lehetne feldolgozni önmagunk számára azokat a kérdéseket, amelyek mindannyiunk életét meghatározzák és befolyásolják száz év kontextusában, s jelen vannak-e a jövőt és a jelent meghatározó fordulópontok az egyház életében. Feltette a kérdést, hogy kell-e egyáltalán ezzel foglalkozni? Válaszában kifejtette, vannak, akik teljes hittel és meggyőződéssel vallják, hogy nem, mert nekünk az Isten Igéjének a hirdetése egyetlen kizárólagos feladatunk és célunk. A világ pedig a bűnnek, a rossznak a hatalma, a társadalmi történések pedig ítélet alatt állnak, és külön kell választani a keresztyén közösségek életében egyrészt a Krisztusról szóló bizonyságtételt, a hitnek a hirdetését, másrészt pedig hatalmas távolságtartással kell kezelni a társadalmi változásokat. A püspökhelyettes elmondta, hogy elgondolása szerint a keresztyén hit és bizonyságtétel az mindig az időben szólal meg, történelmi helyzetben. Az nem egy filozófiai tanrendszer, hanem a történet elmondása által válik a keresztyén bizonyságtétel valósággá és élővé.

Rámutatott arra, hogy nagyon nehéz száz év van mögöttünk: első- és második világháború, trianoni döntés, szétszakítottság, a korábbi társadalmi rendszer teljes szétrombolása, egyházellenes kommunista diktatúra, de a jelenlegi, a demokrácia időszaka is nagy kihívásokat jelentenek a reformátusok számára a maga pozitívumaival és negatívumaival. „Az elmúlt száz évben a felvidéki magyar reformátusság tudatosan a perifériára szorított létben volt és van most is. Kisebbségben élünk, nemcsak magyarként, hanem úgy is, mint felvidéki magyar reformátusok. De a kálvinisták nemcsak Kelet-, hanem Nyugat-Európában is kisebbségben vannak. Ennek ellenére mindig messze az arányokat túlhaladó mértékben vesznek részt a környezetük, társadalmuk, egész népek kultúrájának a formálásában“ – emelte ki beszédében Géresi Róbert, majd kihangsúlyozta, hogy a kisebbségi lét sohasem az önfeladást jelentette a reformátusság számára. A kálvinisták előbb vagy utóbb mindig ugyanis arra a meggyőződésre jutnak, hogy  ők mások, mint a többség. Ez a másság pedig többletet jelent és küldetéstudatként jelenik meg a kálvinista gondolkodásmódban“ – nyomatékosította a püspökhelyettes. Majd utalt arra, hogy ennek ellenére egy kicsiny közösség tud partner lenni egy nagy projektben, a magyar kormány Kárpát-medencei Óvodafejlesztésében, és 24 helyen hoz létre bölcsődét vagy óvodát. Géresi Róbert azonban figyelmeztetett arra is, hogy a kisebbségi helyzetünk emberi elgondolás szerint belátható időn belül nem fog megváltozni, és erre kell berendezkednünk. „A trianoni döntés után azonban sokan még abban bizakodtak, hogy minden visszarendeződik, mert igazságtalannak érezték ezt a nem vállalható helyzetet. De jelenleg sincs napirenden az, hogy a kisebbségi helyzetünk megváltozzon“ – mondta a püspökhelyettes. Előadása végén még egyszer kihangsúlyozta, hogy a kisebbségi lét miatt mi többlet feladatot kaptunk a történelem Urától. Nem azzal kell foglalkoznunk, mennyire volt igazságtalan a trianoni döntés, hanem ebben a helyzetünkben kell szolgálnunk és bizonyságot tennünk. Az igazi csatamező azok a gyülekezetek és közösségek, intézmények, ahol vagyunk: a világi iskolák, ahová bemegyünk hittant tanítani, vagy a működő egyházi iskolák, a szeretetszolgálattól kezdve az ifjúsági munkáig bezárólag. Habakukk próféta könyvének második részéből felolvasott első három igeverssel fejezte be előadását: Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám, és mit felel panaszomra. Az Úr szólt is és ezt mondta: Írd le ezt a kijelentést, vésd tábládra, hogy könnyen el lehessen olvasni. Mert ez a kijelentés meghatározott időre vonatkozik, hamarosan célhoz ér. Nem csal meg, nem késik, várd türelemmel, mert biztosan bekövetkezik, nem marad el. „Tegyük a dolgunkat abban a meggyőződésben, hogy a történelem Ura is cselekszik“ – mondta zárásul Géresi Róbert püspökhelyettes.

-folytatjuk-

Iski Ibolya

Kép: Révészné Bellai Csilla

Kapcsolódó cikk:itt

események továbbiak →