Milyen megoldások születtek az elmaradt szolgálatok pótlásával kapcsolatban a gyülekezetekben, illetve mit javasolt az egyház vezetése erre az időszakra?

Ez az időszak nagyon érzékenyen érintett bennünket. Nemcsak a lelkipásztorokat, de a gyülekezeti tagokat is, akik vágyakoznak a lelki táplálék, az igehirdetés, a krisztusi együttlétek után. Mi viszont úgy láttuk, hogy alkalmazkodnunk kell az – hisszük, hogy az Isten által felénk rendelt – állami szervek által kiadott rendelkezésekhez. Körlevélben értesítettük a gyülekezeteket, hogy az istentiszteleteket és bibliaórákat, közösségi összejöveteleket nem csak korlátozzuk, de szüneteltetjük is. Ugyanakkor ajánlottuk a lelkipásztoroknak, hogy használják ki a világháló adta lehetőségeket: az online közösségi felületeket, illetve mindenféle lehetőséget ahhoz, hogy lelki táplálékhoz jussanak a hívek. A felhívásra nagyon érdekes folyamat indult el. Egymás után jelennek meg a világhálón a lelkipásztorok igehirdetései. Vannak, akik arra is vállalkoznak, hogy a szolgálatukat hang- és képanyagban is rögzítsék és a saját, vagy a gyülekezet facebook oldalára feltegyék, s így tudják gazdagítani és erősíteni a híveket ebben a nem könnyű időszakban.

A járvány ideje alatt is számolni kell halálesettel. Hogyan oldható meg az elhunyt méltó elbúcsúztatása, milyen körülmények között történjen? Mit javasol az egyház erre a helyzetre, illetve mi a hivatalos állami álláspont is ezzel kapcsolatban?

Itt is alkalmazkodnunk kell azokhoz a rendelkezésekhez, amit a hivatalos állami felsőbbség előírt. A temetéseket viszont nem lehet elhalasztani. Az egyházközségek számára megfogalmazott körlevelünkben azt javasoltuk, hogy a temetéseket tartsák meg, de próbálják meg a búcsúztatáson részt vevőket  a szűk hozzátartozói körre korlátozni. Ezt látjuk a legmegfelelőbb megoldásnak ebben az átmeneti helyzetben. Tudjuk, hogy ez eléggé fájdalmas lehet a gyászolók számára, főleg olyan elhunyt esetében, akik széles rokoni vagy baráti kapcsolatokkal, ismeretségi körrel rendelkeztek. De egymásra és az adott helyzetre való tekintettel ezen a téren is vissza kell fognunk magunkat.Bizonyára többen is terveztek esküvőt ebben az időszakban. A korábban két hétre ígért a korlátozást a fertőzöttek növekvő száma miatt meghosszabbították meghatározatlan időre. Tanácsos elhalasztani az esküvő megtartását? Ha mégis nagyon szükséges, akkor hogyan oldható meg?

Életünknek a menetében az esküvők nagyon fontos szerepet játszanak és előkelő helyet kapnak. Tudjuk viszont azt is, hogy egy esküvő megszervezése nem egyszerű dolog, sok időt vesz igénybe annak megszervezése, időpontok egyeztetése. A koronavírus-járvány azonban mindent felülírt. S úgy gondolom, hogy ezzel bizonyára gondok lesznek az elkövetkező időszakban. Vannak időpontra bejelentett esküvő, nekünk is itt, a komáromi gyülekezetben, ahol együtt szolgálok a feleségemmel. Viszont a párok már jelezték, hogy az esküvőjüket más időpontra teszik át, későbbre, amikorra vélhetően, reménység szerint véget ér ez az állapot. Az Egyetemes Egyház vezetése azt ajánlja, ha mégis nagyon szükséges megtartani az esküvőt, akkor arra a legszűkebb körben kerüljön sor. A fiatal pár, a tanúk és a szülők jelenlétében. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy ne sok embert hívjunk meg az eseményre, legyünk inkább óvatosak, mivel a vírus terjed, s nem lenne jó, ha még ezzel még jobban hozzájárulnánk a fertőzöttek számának növeléséhez. Ha van lehetőség az időpont megváltoztatására, s remélem, hogy igen, akkor éljenek ezzel. A járvány befejezése után sokkal nyugodtabb és örömtelibb körülmények között tarthatják meg az esküvőt.Valószínűleg a keresztelésnél is hasonló eljárást javasol az egyház vezetése azok számára, akik a gyermekük születése után pár héttel szeretnék a keresztség szentségében részesíteni.

Egyházunk hitvallása és tanítása szerint a keresztségnek nincs üdvösségszerző ereje, tehát a keresztelési alkalmat bármikor meg lehet tartani. Vannak, akik a gyermekük megszületése után néhány héttel kérik a keresztelőt, mások viszont kivárnak, későbbi időpontra halasztják. Most is, ha ilyen alkalmat terveztek a szülők, tanácsoljuk,  hogy majd a járvány lefutása után kereszteltessék meg a gyermeküket. Nem történik semmi különösebb gond sem az egyház, sem pedig a szülők részéről, akiknek meg kell érteniük, hogy ez most nem a megfelelő időpont, mivel mindenképpen ezen a téren is óvatosnak kell lennünk.

Elmaradt az iskolai hitoktatás is. Pótolható valamilyen formában?

A komáromi gyülekezet lelkipásztorai kapcsolatban vannak a gyermekekkel. Ez ajánljuk a többi lelkipásztornak is. Az online közösségi felületek alkalmasak arra, hogy egymással kommunikáljunk. A Református Pedagógiai Intézettől kaptunk egy ilyen lehetőséget. Átküldik az online anyagot, amit továbbítunk az egyházunk lelkészi hivatalai számára, ők pedig elhelyezik a gyülekezet online-felületén, amihez bárki hozzájuthat,  tehát ilyen módon kapcsolatban tudunk lenni a hitoktatást látogató gyermekekkel. Megemlítem a Marianum Egyházi Alapiskolát, amelynek az alkalmazottai teljes mértékben bekapcsolódtak ebbe az online tanításba, amelynek a mi, komáromi hitoktatóink is a részesei. Rendszeresen, minden héten kapjuk az új tananyagot, majd küldjük tovább a gyerekeknek. Így a hittan oktatása folytatódhat.

Idősek és betegek látogatása esetében mi a teendő? Gondolom ők szorulnak rá a legjobban arra, hogy támogatást kapjanak. Látogassuk meg és támogassuk őket ebben a nehéz időszakban, vagy a korlátozások miatt erről is le kell mondanunk?

Mivel tudjuk, hogy a koronavírus főleg az idős emberekre veszélyes, így ez a korcsoport még inkább bezárkózik, de mindenképpen segítségre szorulnak. Ajánlatos telefonos kapcsolatban lenni velük és szükség szerint segíteni őket a bevásárlással vagy egyéb intézni valóval. Főleg olyanok látogassák meg őket, vagy kopogtassanak be hozzájuk, akik szorosabb kapcsolatban vannak velük, mivel az idősebbekben ott van a félelem az idegenek iránt, s nem is biztos, hogy szívesen fogadják az alkalmatlankodó látogatókat. Jobb inkább arra szorítkozni, hogy ha van a gyülekezetben egy segítőcsoport, akiktől segítséget kérhetnek a mindennapi gondjaik megoldására. De a látogatásokat ebben az időszakban inkább hanyagoljuk.

Sokan úgy gondolják, ha nincsenek szolgálatok, akkor a lelkipásztoroknak nincs is munkájuk és pihennek ebben az időszakban. De így van-e ez? Mi a valóság?

Isten most egy különleges utat mutatott a szolgálatunk végzéséhez. A lelkipásztorok nem pihennek, hanem megpróbálnak lehetőséget teremteni arra, hogy a gyülekezeti tagjaikkal kapcsolatban legyenek. Az események magukkal hozták azt, hogy el kellett gondolkodni azon, miként is tudjuk az evangéliumot hirdetni, eljuttatni a hívekhez. Honlapok indulnak, igehirdetések, lelki gondolatok jelennek meg az egyház, reformata.sk honlapján, ahol tájékoztatnak arról is, hogy mely gyülekezetek tudják az istentiszteleteiket  a youtube csatornán vagy a facebook-on keresztül követni. De vannak online közvetítések is, a lelkipásztorok élnek is ezzel a lehetőséggel, mások az igehirdetéseiket kinyomtatott formában próbálják eljuttatni a gyülekezeti tagokhoz. Ez is felelősség, munka, amiben gondolkodnak a lelkipásztorok, s így próbálják az egyházi életet előbbre vinni vagy legalább szinten tartani.A komáromi gyülekezetben nagyon sok szolgálati lehetőség van. Most minden szünetel?

Sajnos igen. Nem folytathatjuk a szolgálatainkat úgy, mint eddig. Viszont vannak más lehetőségeink is. A gyülekezeti tagjainkkal e-mailen keresztül vagyunk kapcsolatban, mintegy 380 címre küldjük a napi biztató gondolatokat. A Csillag óvodánkba járó gyermekek szüleivel is tartjuk a kapcsolatot, ott mintegy ötven e-mail címen levelezünk. A Timóteus házban lévő idősekről sem feledkeztünk meg, ezen kívül mintegy húsz alkalmazottnak küldjük az elérhetőségére a lelki táplálékot, a napi igét, illetve különféle biztató írásokat. Hírt adunk arról, hol tartunk most és milyen alkalmak lesznek az online felületen megvalósítva. A vasárnapi istentiszteleteinket a youtoube csatornán keresztül tudjuk közvetíteni és elérhetővé tenni, valamint a gyülekezet facebook oldalán és honlapján. A gyülekezetünk diakóniai bizottsága az időseket vette gondjaiba. Sorba veszik a neveket, elosztják egymás között, hogy ki kit keres fel telefonon vagy más módon érdeklődik a szüksége felől. Ezt a szolgálatot a feleségem koordinálja, aki emellett naponta igei bíztatást küld az elektronikus levélcímmel rendelkező gyülekezeti tagoknak.  Ez a fajta segítségnyújtás működik a komáromi gyülekezetben, kapcsolatban vagyunk a hívek egy jelentős részével,  s ezt szorgalmazzuk a gyermekeknél is, akiket szintén elektronikus formában igyekszünk elérni. 

Milyen reménységük lehet a híveknek ebben a nehéz időszakban? Milyen üzenetet  tudna feléjük tolmácsolni?

Emberi életünk nem problémamentes. Jézus nem ígérte azt, hogy olyan életünk lesz, ami a sétákkal teli kerthez hasonlítható, hanem, hogy meg kell harcolnunk a hitnek a harcát. A hitharchoz hozzá tartoznak azok a nehézségek, amelyekkel a mindennapokban találkozunk, de olyan problémák is, amelyek világméretűvé rúghatnak, mint ez a járvány is. De a keresztyéneknek tudatosítaniuk kell, amit Jézus ígért: Ő velünk van minden napon a világ végezetéig. Pál apostol azt írja a Filippibelieknek, hogy meg tanult szűkölködni, de tud bővölködni is. Ez bennünket is arra indít, hogy ebben az időszakban, amikor bezártnak érezzük magunkat és a lehetőségeink korlátozottak, megpróbáljuk megragadni és kihasználni ennek a pozitív oldalát. Adjunk lehetőséget az elcsendesedésre, önmagunk megvizsgálására, de talán a családdal való szorosabb együttlétre is. Szorosabbra, mint amilyenek voltak korábban. Biztos, hogy ez egy teljesen másfajta életmód, életstílus, de nekünk imádságban kell hordoznunk ezt a helyzetet és a világban élő embereket. Nagyon jó lenne, ha a híveink is imádságban hordoznák azokat, akik ebben a helyzetben próbálnak helyt állni a munkahelyükön és segíteni mindazokon, akik problémás helyzetbe kerülnek, megbetegszenek. Hisszük azt, hogy Isten Úr mindenekfelett és mindennel célja van. Ebben kell reménykednünk és ez legyen a kapaszkodónk:  Isten, aki teremtette ezt a világot, gondot is visel róla, s hisszük, hogy meg is tart bennünket. Isten adjon ebben mindannyiunknak békességet.

Iski Ibolya

Fotó: archívum