Ingoványos területen szilárd hittel – A nemesócsai református gyülekezetről és templomáról

2021. április 09., péntek

Közigazgatásilag a Komáromi járáshoz tartozó Nemesócsai Református Egyházközség a pozsonyi egyházmegye egyik gyülekezete. Borovszky a Magyarország vármegyéit feldolgozó munkájában a község 1260–70 között Oucha néven volt ismert. Egy, a 15. század végén keletkezett iratban pedig Káptalanolcha, másutt pedig Capolnaolchya néven szerepel.

A nemesócsai református templom

Vallási élet nyomai Nemesócsán és környékén

Görözdi Miklós lelkipásztor elmondta, hogy a nemesócsai gyülekezet megalakulásának pontos ideje ismeretlen. A reformáció elterjedése után a nemesócsai és nagytanyi reformátusok a ma már nem létező Kistanyra jártak istentiszteletre, ahol védfallal körülvett plébániatemplom állt. Valószínű, hogy a prédikátor is ott lakott. A nemesócsai gyülekezet ma is őrzi azt az 1823-ban keletkezett dokumentumot, mely az „A Nemes Ócsai Református Szent Ekklésiának rövid Históriája s annak mindennémű javainak 1823-ik Esztendőben közzététetett Lajstroma” címet viseli. A gyülekezet történetéről ez áll benne: „Annyi bizonyos és az Ekklésia ládájában lévő inquisitio mutatja, hogy a Kurucz háboru előtt és Kurucz háboru után mindenhon voltak Kálvinista vallású prédikátoraik, akik szabadon prédikállottanak, Esküttettenek, kereszteltenek, temettenek és a megnevezett Nemes Ócsai helységben is magok hivatallyokat és mindennémű exercitiumokat szabadossan folytassák.” A továbbiakban részletes leírást találunk az egyházi ingatlanokon kívül az ingóságokról is, a prédikátor és a rektor fizetéséről, valamint a kegytárgyakról és dokumentumokról. Ez utóbbiak között szerepel a nemesócsai és az ide menekült füssi reformátusok első anyakönyve is.Anyakönyvek a 18. századból

A lelkipásztortól megtudtuk, hogy a régi kegytárgyakat és anyakönyveket ma is nagy becsben tartják. A nemesócsai gyülekezet első anyakönyve 1713-ból származik. Az anyakönyv tartalmazza a „Gondviselők” vagyis a „Presbyterek”, az egyházfi és az iskolamester nevét is. Ezenkívül feljegyezték, hogy 1713-ra készült el a parochiális ház (lelkészlak), melyben elsőként Csokonay Ferentz lakott.

A füssi református eklézsia történetét Kúr Géza dolgozta fel a kolozsnémai és csicsói gyülekezetek történetével együtt. Ebből megtudhatjuk, hogy – a Nemesócsától mintegy 10 km távolságra elterülő – Füss katolikus közössége valószínűleg egyszerre vált Kálvin tanainak követőjévé a 17. század elején. Az ellenreformáció idején (1736-ban) el kellett hagyniuk szülőfalujukat. Egy részük Csicsón és Tanyon talált menedéket, ám a többség Nemesócsán telepedett le, ahová magukkal vitték a füssi templom harangját, a kelyhet, valamint a kis méretű anyakönyvet is, mely csak könyvecske néven ismeretes. Az eredeti – egyre fakuló – bejegyzéseket Virágh Vince nemesócsai lelkipásztor 1973-ban lemásolta, megörökítve az utókor számára, majd saját megjegyzéseivel is kiegészítette. Többek között azt is feljegyezte, hogy a füssiek által Nemesócsára hozott harangot 1945-ben a németek egy másik haranggal együtt leszerelték, összetörték, a darabokat pedig a toronyból dobálták le. „Előtte egy teljes órán át harangoztak mind a 4 gyönyörűen összehangolt haranggal, a hívek mind az utcákon kint állottak és sírva hallgatták. Kár, hogy éppen ezt a pótolhatatlan értékű történelmi emléket semmisítették meg, sok más lelki örökség is a szemünk előtt megy veszendőbe. Mert hát a harang azért volt és van, hogy az »Ecclésiát« egybehívja, és Isten igéje köré egybegyűjtse.”   

A szomszédos településekre hallatszó zendülés

A nemesócsai lelkészek közül kiemelkedik Valesius Antal János alakja, akit már Csallóközaranyos gyülekezetének története kapcsán is említettünk. Valesiust bepanaszolták a hatóságoknál a püspöki (episcopos) rang jogtalan viselése miatt, és egy viharos éjszakán érte is jöttek a dragonyosok. A hívek szerették volna megakadályozni kedves prédikátoruk letartóztatását és elhurcolását, ezért fellármázták a környéket is. A nemesócsai gyülekezet tulajdonában lévő 1740. szeptember 16-án keletkezett jegyzőkönyvben azt olvashatjuk, hogy a falusiak „vas vellákkal, dorongokkal, kaszákkal, Szablákkal, lövő fegyverekkel s eféle eszközökkel lármásan összefutván, sőtt harangoknak további fére verésére, avagy is más jel adására, Szomszéd Helységbül is némellyek oda érkezvén (…) azon Larmanak Apácza Szakalosra is híre el futamodván”.  Az összegyűlt sereg ellenállása azonban hasztalannak bizonyult, és az akkor 77 éves prédikátort elhurcolták. Egy év raboskodás után Mária Terézia közbenjárására Valesius kiszabadult, majd Nagykeszin telepedett le. E neves prédikátor történetével a későbbiekben külön foglalkozunk lapunk hasábjain.A református templom belső tere

Kulcsár Sz. Zsuzsa az „Adalékok Nemesócsa történetéhez” c. munkájának 1. kötetében korabeli tanúvallomási jegyzőkönyvekre hivatkozva tesz említést az első református templomról, mely már kicsinek bizonyult, ezért a helyi hívek a kuruc háború előtt saját kezűleg bontották le. Helyére 1785-ben – a régi épület tégláit is felhasználva – közadakozásból nagyobbat építettek. Az épület fő homlokzata déli irányba néz. Hordozza ugyan a barokk építészeti stílus jegyeit, de az épület formája mégis egyszerű. Félköríves ablakon át jut be a fény a templom belterébe és a harangszobába. A 20. század elején a templom épülete és a torony is javításra szorult. Komáromi Kacz Endre festőművész tervei alapján újult meg a torony, és ekkor szerelték be az új toronyórát is. Bár az orgonára is ekkor kezdtek gyűjteni, a két világháború és az azokat követő változások miatt a régen vágyott hangszer felavatására csak 1952-ben került sor.

Görözdi Miklóstól megtudtuk, hogy a hosszú évtizedek során sokat változott a templom berendezése is. Az úrasztalát a gyülekezeti énekkar adományozta 1901-ben. Az 1943-as, teljes körű felújítás alkalmával készült a templomhajó déli oldalán elhelyezkedő, ma is használatos szószék. A vele szembeni hosszanti és a két rövidebb oldalon a barna faoszlopokon nyugvó karzat építése, valamint az egyszerű és egységesen sötétbarna színű padok cseréje is ekkor valósult meg. A régi padlót felszedték, és betonpadlózatra cserélték le.A füssiek úrvacsorai kenyérosztó tányéra

A gyülekezet életéről

A 20. század első felében a gyülekezet aktív életet élt. Az énekkar mellett aktív leánykör is működött, melynek tevékenységéről Kulcsár Sz. Zsuzsa részletesen számol be Nemesócsa történetét feldolgozó munkájában. A presbiterek bibliakörbe jártak, az ifjúsági labdarúgó-egyesület is vonzó volt a fiatalok számára.

A második világháború után is sok viszontagságon ment keresztül a gyülekezet, ennek ellenére szépen gyarapodott. A templomot és a parókiát – a hozzá tartozó melléképületekkel együtt – több alkalommal is felújították, míg nyerte el mai formáját.Szószék

Görözdi Miklós 1994-től szolgál a Nemesócsai Református Egyházközségben, és 2021. január 1-től a Pozsonyi Református Egyházmegye esperesének választották. Elmondta, hogy: „A gyülekezeti élet a kezdeti időben igencsak fellendült. Megmutatkozott az istentiszteletek látogatottságán, elindultak a bibliaórák, a parókia teljesen felújítva lakhatóvá vált, a templom és az iskolaépületek is minden évben a lehetőségeknek megfelelően megújultak romos állapotukból. Napjainkban az egyik, már teljesen felújított épületben két nagy gyülekezeti terem van, ami nagy segítség a nyári táborok és nagyobb gyülekezeti alkalmak szervezésében, míg a másik iskolaépület még felújításra vár, ami – ha sikerül – különféle sportolási lehetőségeket fog nyújtani a gyülekezet tagjainak.” Az egykori oktatási intézmény emlékét egy, kissé már zománchíjas REFORMÁTUS ELEMI NÉPISKOLA feliratú tábla őrzi. „A gyermekekkel való foglakozások olyannyira eredményesek voltak, hogy az iskolai hittanórákat volt, hogy évente 70 gyermek is látogatta, a nyári táborok, amelyeket a holland partnergyülekezet idelátogató 8–10 fiataljával közösen szerveztünk 17 éven keresztül, ugyancsak közel 40–50 gyermek számára jelentettek felejthetetlen élményeket. A jelenlegi járványhelyzet sajnos elhozta azt, hogy az elmúlt évben – talán a gyülekezet történetében először – nem volt keresztelő, míg a korábbi években mindig 5–7 gyermeket kereszteltünk, és házasságkötésből is mindössze egy volt.” A konfirmációt sikerült szeptember utolsó hetében megtartani, ahol 4 lány tett vallást hitéről, s a vasárnapi igehirdetést az istentiszteletek korlátozási időszakában a lelkipásztor 50 családnak minden vasárnap írott formában viszi az otthonába. Két egykori iskolaépület

Bízunk benne, hogy a járvány elmúltával egy teljesen új felállású, igencsak megfiatalított presbitérium vezetése alatt tovább fog folytatódni a megszokott élet, s talán ezáltal kicsit fiatalosabb lendülettel állunk hozzá a gyülekezeti élet újraszervezéséhez, s tehetjük ezt mindazokért és mindazokkal együtt, akiktől ma azt halljuk, mennyire hiányoznak az istentiszteletek és a bibliaórák. Bízunk abban, hogy a tiltások után újra egy közösséget formálva élhetjük meg gyülekezeti életünket hitünk növekedésére és Isten dicsőségére” – fejezte be a gyülekezet életének ismertetését Görözdi Miklós.

Fritz Beke Éva, Kálvinista Szemle 3/2021

Fotó: Fritz Beke Éva, Fritz Rudolf

események továbbiak →