Várakozás vagy eljövetel?

2021. december 06., hétfő

Adventben vagyunk. Advent a várakozás ideje. Mi reformátusok úgy tartjuk, hogy az egyházi év két félévből áll, mégpedig egy ünnepes és egy ünneptelen félévből. Adventtel belépünk az ünnepes félév kapuján, hogy a pünkösd utáni első vasárnappal, az úgynevezett Szentháromságg-vasárnappal bezárólag elmondhassuk: Isten végigvezetett bennünket az üdvesemények során.

Karácsony, virágvasárnap, nagypéntek, húsvét, áldozócsütörtök és pünkösd után végre megvallhatjuk: teljes immár a hitünk.

A hívő embernek azonban kétféle adventje van. Az egyik a karácsonyt megelőző négy hét, melynek letelte után karácsonykor a mi Urunk-Jézus Krisztus születésnapjáról emlékezünk meg, a másik advent viszont egyfajta folyamatos advent, folyamatos várakozás, mely az egész életünket meghatározza.

Hiszen az advent a latin adventus szóból származik és eljövetelt jelent. Az advent bár a várakozás ideje, azonban várakozásunk tárgya, személye Isten Egyszülőtt Fia, maga az Úr Jézus Krisztus. Életünk folyamatos adventjében Őreá várunk. Az Ő visszajövetelére.

Dániel próféta Krisztus előtt 5-6 évszázaddal leírta látomását a Messiásról, akinek eljövetelére pontos utalást adott, ám egy másik látomásában már az ég felhőin közeledő Emberfiáról ír.

Deáki református templom

A legtöbb teológus úgy értelmezi, hogy Jézus önmagáról beszél, amikor azt mondja, „Emberfia” – ezzel pedig a Dániel könyvének apokaliptikus szakaszaiban lefestett Messiás képét alkalmazza magára.

Dániel könyve szerint az ég felhőin emberalak érkezik. Hatalmat, méltóságot és királyságot kap, hogy megalapítsa Isten országát. Ezt Dániel könyve a világ végeként, s egyben az Isten országának eljöveteleként mutatja be.

„Láttam az éjjeli látomásban, hogy íme, az ég felhőin valaki közeledik. Olyan volt, mint az Emberfia. Amikor az Ősöreghez ért, színe elé vezették. Hatalmat, méltóságot és királyságot adott neki. Minden népnek, nemzetnek és nyelvnek neki kellett szolgálnia. Hatalma örök hatalom volt, amely nem enyészik el soha, és királysága nem megy veszendőbe.” (Dán 7:13-14)

Az apostoli hitvallásban, a Hiszekegy imádságunkban gyönyörűen szólunk erről, amikor amikor ezt mondjuk: „...Ott ül a mindenható Atya Istennek jobbján, onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat.”

Az Újszövetségben Pál apostol az ő leveleiben gyakran használja a görög parusia kifejezést, amely szintén arra utal, hogy Jézus ítélkezni tér majd vissza. Hitünk szerint tehát ez Jézusnak már a második eljövetele lesz. De olvasható a görög epiphaneia kifejezés is, amely pedig megjelenést jelent magyarul.

Édes Ákos lelkipásztor

Bár a Szentírás nem említi a második eljövetel kifejezést, a vallás tudósai és a hívek közössége is első eljövetelként tekintenek Jézus názáreti tevékenységére, ezért a következő alkalom, amikor Jézus a Földre száll, már a második lesz. A Biblia szavai szerint ekkor halottakat fog feltámasztani, ítélkezni fog és felállítja Isten királyságát-országát, a jelenlegi világrendszernek pedig ebben a formájában, ebben a ritmusában vége lesz.

Mi hívő keresztyének úgy gondoljuk és hisszük, hogy a második eljövetel az utolsó eljövetel is egyben, melynek következtében ennek a világnak jelenlegi formájában és ritmusában vége lesz. Hiszen Jézus azt mondja Máté evangéliumában, hogy: „Az ég és a föld elmúlnak ,...“, majd a Jelenések könyve 21. fejezetében a következő verseket olvassuk:

„És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé. És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve. Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trón felől: Íme, Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga Isten lesz velük, és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.

Deáki református templom

A trónon ülő ezt mondta: Íme, újjáteremtek mindent. És így szólt: Írd meg, mert ezek az igék megbízhatók és igazak!“

Az eljövetel időpontjára az evangéliumok és a levelek így is utalnak: „Az a Nap”, vagy „Az Úr Napja”, „Krisztus napja”, „Az ember Fiának Napja”, ill.  „Az utolsó nap.” Jézus tanítása és beszédei alapján azonban nem állapítható meg az esemény időpontja, de vázolja annak körülményeit, viszont leszögezi, hogy: „azt a napot, vagy azt az órát azonban senki sem tudja. Sem az angyalok az égben, sem az emberek a földön, sem a Fiú, hanem csak az Atya.” Tehát a Krisztus visszajövetelének napjáról való tudomás egyedül a Mindenható Isten privilégiuma.

Az Úr Jézus Krisztus tehát lényegében türelemre inti a Benne hívőket, hogy a várakozás időszakában hitünkben mi is megerősödjünk. Mintha Isten nagy és hosszúra nyúló várótermében ma is ez lenne kiírva: „Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!“

Úgy hiszem, hogy advent legfőbb kérdése napjainkban, – amikor annyi minden széthullani látszódik, amikor a megszokott és jól bejáratott trendek összedőlnek, amikor a hitetlenség egyre inkább eluralkodik az emberek közt –, hogy az évről-évre megtartott adventi időszak mellett ott van-e a szívünkben, illetve hitünkben az életünk nagy adventje, nagy várakozása is, amely Krisztus és az Isten országának eljövetelére vár?!

A Szentírás üzenete fokozni akarja bennünk Jézus Krisztus eljövetelének buzgó, imádságos várását, hiszen ez lesz a teljes és tökéletes megoldás számunkra. Az Istentől rendelt jeleket mindenki látni fogja majd, de nem mindenki fog azoknak jelentőséget tulajdonítani és nem mindenki fogja megérteni jelentésüket.

A Krisztusban bízó hívek azonban a Megváltóra tekintenek, Aki a széteső világban is összegyűjti tanítványait, és a megszűnő világ helyett bevezeti őket, elvezet minket egy új világba, az örök életbe. Úgy hiszem, ez a hívő ember adventjének, ez a mi életünk nagy adventjének legfőbb biztatása és reménysége: Isten nem mondott le rólunk, hanem megőrzi lelkünket az örök üdvösségre.

Az Isten előtt való helyes várakozás életünk minden területén az, hogy amikor az Úr bennünket is türelemre int, akkor higgyük el Neki, hogy a várakozás időszakában mi is erőssé válhatunk.

De ugyanakkor a várakozás nem is inaktivitás, mert míg életünk különböző területein arra várunk, hogy az Úr cselekedjen, mindeközben a legjobb, amit tehetünk, hogy egyúttal Istenre figyelve várakozunk. Vagyis a várakozás tudatos erőfeszítés, mely az imádság és a hit által az egy igaz Istenre összpontosít.

A hívő ember várakozása azt jelenti, hogy megnyugszunk az Úrban, és türelmesen várjuk Őt…

Deáki református templom

Nem tudom, hogy kinek-kinek mi minden van éppen most ott a szívében. Hogy ki milyen várakozásokkal tekint az Úr felé. Talán valaki azt mondja, a várakozás nehéz és fárasztó. S valóban, sokszor éppen a hit dolgaiban a legnehezebb a várakozás.

De bármilyen várakozásunk is legyen, a legcsodálatosabb az, hogy ha szívünkben bizonytalanság is van, Isten akkor is biztonságban tart bennünket és nem feledkezik meg rólunk. Ő pontosan tudja mikor kell kegyelme erejét megmutatnia. Ő sohasem késik, de nem is siet, hanem mindig idejében érkezik.

Végezetül pedig álljon itt Pál apostolnak a Thesszalonikabeliekhez írt 1. levele 14. és 15. fejezetéből néhány vers:

„Azt pedig az Úr igéjével mondjuk nektek, hogy mi, akik élünk, és megmaradunk az Úr eljöveteléig, nem fogjuk megelőzni az elhunytakat. Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk.

Ennek idejéről és órájáról pedig nem szükséges írnom nektek, testvéreim, mert ti magatok is jól tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj. Ti azonban, testvéreim, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajként lephetne meg titeket. Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok, nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé. Mert Isten nem haragra rendelt minket, hanem hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által.“

Kívánom, hogy vezérelje az Úr a mi várakozásunkat, s tegyen minket késszé és alkalmassá mindenkor az Ő fogadására. Áldott adventi elcsendesedést és várakozást kívánok minden kedves Testvéremnek!

Édes Ákos deáki lelkipásztor

Fotó: Iski Ibolya

események továbbiak →