Lelkészként tudnám igazán az Urat szolgálni - Nyílt nap a Selye János Egyetemen

2023. február 15., szerda

Két év kihagyása után ismét jelenléti nyílt napot tartott a Selye János Egyetem. A február 14-ére, hagyományosan Bálint-napra meghirdetett alkalomra ezúttal is teljesen megtelt a konferencia-központ aulája az érettségi előtt álló, pályájukat kereső fiatalokkal, akik Juhász György rektor az egyetemről tartott általános ismertetője után még részletesebb információkat kaphattak a hallgatóktól és tanároktól a kiválasztott karok bemutatkozó előadásán. Mi annak jártunk utána, hogy milyen volt az érdeklődés az egyetem létszámában ugyan legkisebb, de tudományos munkásságában nemzetközi sikereket is elérő Református Teológiai Karon.

A komáromi székhelyű, egyetlen teljes szervezettségű magyar nyelven oktató intézmény Gazdaságtudományi és Informatikai, a Tanárképző és a Református Teológiai Karok mind a három tanulmányi szinten – alap-, mester- és doktoranduszi képzésben kínálják tanulmányi programjaikat.

Juhász György rektor köszöntőjében elmondta, hogy a hallgatók jelentős része Szlovákia magyarlakta részéről jelentkezik az egyetemre, de a magyar nyelven zajló képzés miatt egyre népszerűbbek a magyarországi hallgatók körében is, ahonnan a létszám egyharmada érkezik továbbtanulás céljából.

„Ahány nyelvet beszélsz, annyi életet élsz – tartja a mondás” – mondta Juhász György, hozzátéve, az egyetem kiemelt figyelmet szentel a nemzetközi kapcsolatok ápolásának is. Aktívan bekapcsolódik az Erasmus+, a Ceepus és a Makovecz-hallgatói és oktatói csereprogramba, melyeknek köszönhetően a hallgatóink ösztöndíj-támogatással eljuthatnak Ausztriába, Azerbajdzsánba, Hollandiába, Horvátországba, Magyarországra, Németországba, Lengyelországba, Olaszországba, Romániába, Ukrajnába, Szerbiába, Törökországba vagy akár a Fülöp-szigetekre”.

A Selye János Egyetemnek jelenleg több, mint 1800 hallgatója van. Indulásától kezdve közel tízezer diplomát állított ki végzős hallgatóinak.

Kis egyetem lévén az oktatók egyre nagyobb figyelmet tudnak szentelni a diákoknak, hatékonyabban segítve az előmenetelüket. „A nálunk továbbtanulóknak közvetlen és barátságos hangulatban, hallgatóközpontú légkörben zajló oktatásban lehet része. Képzési programjainkat a munka világának igényeihez igazítottuk ki, elvégzésük után olyan szakmai tudással felvértezte távozhatnak intézményünkből hallgatóink, amely példásan kamatoztatható a munkaerő-piaci versenyben.”

Juhász György rektor bevezető gondolatai után szeretettel invitált minden érdeklődőt a felvidéki magyarság központjába, Komáromba és az ismert mondással zárta egyetemi ismertetőjét: „Jól jársz, ha ide jársz! Hajrá, selyés hallgatók, hajrá Selye János Egyetem!”

Már a rektor köszöntője alatt, illetve azt követően is a konferencia-központ első emeletének folyosóján felállíott közel húsz interaktív standnál nagy volt az érdeklődés az egyes tanulmányi programok iránt. A tájékoztató előadások mellett praktikus bemutatók is várták az érdeklődőket. Aki még nem tudott dönteni vagy tanácstalan volt, bátran kérhetett segítséget az egyetem Hallgatói Önkormányzata képviselőjétől, illetve a Karrier-tanácsadó Központ munkatársaitól. Eligazítást kaphattak a felvételi eljárásról és az elektronikus jelentkezés menetéről is.

A Református Teológiai Kar standjánál teológus hallgatók és a kar oktatói várták az érdeklődőket, akik igyekeztek minden kérdésre kielégítő választ adni.

Az ötödéves, idén végző Cseh Lajos január végén fejezte be három szemeszternyi képzését Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán az Erasmus+ ösztöndíj-programnak köszönhetően. Lelkesen magyarázza a teológia iránt Nagybalogról érkezett fiatalembernek a szószékről elhangzó prédikációról való tudnivalókat, bátorítva őt a jelentkezésre.

„Én elsősorban azokat várnám teológiára, akik évről évre ott vannak segítőként a gyermek-, tini vagy ifjúsági táborokban, hiszen nekik már nemcsak szervezési, hanem csoportvezetési tapasztalataik is vannak, sőt, az igéről van mondanivalójuk. Egy-két kivételtől eltekintve azonban, nem ők jelentkeznek. Ugyanakkor fontosnak tartom az elhivatást is a lelkészi szolgálatra.”

A Református Teológiai Kar információs pultjánál a harmadéves teológushallgató, Noszkai Ágnes fogadta kar tanulmányi programjai iránt érdeklődőket és adott tanácsot.

„Elég sokan voltak. A legtöbbnek a missziológia-diakónia-szociális gondoskodás szak keltette fel az érdeklődését, de néhányan a református teológiai szakra is rákérdeztek. Nagy szeretettel várunk és fogadunk minden kedves érdeklődőt, illetve jelentkezőt. Voltak idősebbek is, de többnyire fiatalabbak, főleg végzős gimnazisták” – árulja el Noszkai Ágnes, aki még harmadikos Selyés gimnazistaként látogatott el édesapjával a nyílt napra, hogy jó előre betekintést kapjon abba, mi mindent tanulnak a református teológián. Bár akkor még sok egyéb lehetőség is felvetődött a számára, hogy mivel foglalkozzon majd felnőtt korában.

„Nekem a külső, de főleg a belső elhívás segített a döntésemben. A szüleim és a községünkben, Bátorkeszin szolgáló Czinke lelkészházaspár is ajánlották a teológiát azzal, hogy nekem ott a helyen. De megvolt a belső elhívás is, ami csakis Istentől érkezhet. Bár orvos szerettem volna lenni, jelentkeztem a pozsonyi orvosi egyetemre, de felvételiztem a Református Teológiai Karra is. Mindkét egyetemről a visszajelzés pontosan a születésnapomon érkezett meg. Onnantól kezdve világos volt a számomra: Isten is úgy akarja, hogy a teológiát válasszam. Ez is befolyásolt a döntésemben, illetve most már érzem és tudom is, hogy jó helyen vagyok” – avat be a részletekbe Noszkai Ágnes, valamint abba is, hogy szeret emberek közelében lenni, beszélgetni velük és gyerekekkel foglalkozni. Zongorázik és szeret énekelni, de szívesen tanul nyelveket is, jelenleg a héber és a görög tartozik a kedvenc tantárgyai közé.

Mivel általában kevesen jelentkeznek a Teológiai Karra, előfordul, hogy egy-egy évfolyamban a református teológiai szakon csak egy-két hallgató van. Ágnes többed magával kezdte meg tanulmányait, de végül egyedül maradt.

„Van néhány individuális tanrend szerinti hallgató, akikkel napi szinten tartom a kapcsolatot, illetve a többiekkel is. Nagyon közvetlenek vagyunk egymáshoz úgy a református teológusok, mit a missziológia-diakónia-szociális gondoskodás szakos hallgatók. Előfordul azonban, hogy az órarendi beosztás szerint egyedül vagyok az órán, de akkor sem szeppenek meg, szívesen részt veszek az ilyen órákon is, amelyek olyan családias hangulatúak.”

A teológia befejezése után szeretne szolgálatba állni, de nem zárja ki azt sem, hogy a későbbiek során akár nyelveket tanítson: hébert vagy görögöt.  

A Református Teológiai Karnak ebben az akadémiai évben az összes tanulmányi szakon jelenleg 68 hallgatója van. A kar egy külön teremben tartotta meg bemutatóját Somogyi Alfréd dékán az érdeklődőknek először a szlovákiai teológusképzés történetébe nyújtott betekintést.

Emlékeztetett arra, hogy Trianon után, 1925 és 39 között a felvidéki fiataloknak a losonci teológiai szemináriumban volt lehetőségük felkészülni a lelkészi pályájukra. Az intézmény 100-110 református lelkipásztort bocsátott ki a gyülekezetek pasztorálására. Majd 1939-45 között, a Felvidék visszacsatolása után, ismét Magyarországra tevődött át a lelkészek képzése. 

A II. világháborút követően, 1945-től azonban, saját teológia hiányában már Prágában, a Csehtestvér Egyház teológiáján folytatódott a teológusok képzése egészen 1994-ig. Majd megkezdte működését Komáromban a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház által alapított, Calvin János Teológiai Akadémia, amely 2004-ig a Selye János Egyetem megalakulásáig készítette fel a leendő lelkészeket a gyülekezeti szolgálatra.

Ebbe tagolódott be, Református Teológiai Karként és vált a Selye János Egyetem részévé, ahol már 18 éve folyik a református teológusok képzése. Néhány évvel később a missziológia-diakónia-szociális gondoskodás szakkal bővült a tanulmányi program. 

A karon osztatlan és osztott képzés folyik. Az előbbibe tartozik az öt éves, 10 szemeszteres református teológiai tanulmányi program, amelyen református lelkészeket képeznek és mesteri fokozattal zárul.

A másik tanulmányi program a hat szemeszteres alapképzésű missziológia, diakónia, szociális gondoskodás, amely alapképzéssel zárul. Lehetőség van nappali tagozatot választani, de individuális tanrendet is kérhet az, aki munka mellett folytat tanulmányokat.

„A diakónia szeretetszolgálatot jelent: segítést, gondozást, ápolást a betegek, idősek mellett vagy idősotthonban. S ki mit tanul? A diakónus szolgálatot tanul, az Úr szolgálatát, segítést, az egyházismerettől kezdve pszichológián keresztül kommunikációt, de politológiát és személyiség pszichológiát is. A teológus pedig szinte mindent” – tette hozzá, majd sorolta: bibliaismeretet, hébert, görögöt, latint, filozófiát, retorikát, hitvallásokat, religionisztikát. 

Aki még tovább szeretné folytatni a tanulmányait, az megteheti az erre épülő négy szemeszteres, mesteri fokozattal záruló tanulmányi program keretében. A karon belül működik doktori iskola is, ahol PhD fokozatot lehet elérni, illetve 2020-tól docenseket is képezhetnek, illetve ajánlhatják a professzorok kinevezését.

Somogyi Alfréd dékán az érdeklődőknek felvázolta mi mindent kell elsajátítani elméletből és gyakorlatból tudnia egy leendő diakónusnak és lelkipásztornak. Szólt a legációs szolgálatról, a református teológiák közötti kapcsolatról, Erasmus- és a más diákcsere-programokról, ösztöndíjról, részképzésekről és a felvételi tudnivalókról, amelyek a www.e-prihlaska.ujs.sk oldalon olvashatók.

Szénási Lilla dékánhelyettes többek között elmondta, hogy akit a teológia, mint tudomány érdekel, de nem szeretne lelkészként szolgálni, az is jelentkezhet hozzájuk: az ötéves összevont képzés után lesz egy teológiai diplomája, amit aztán más területen még érvényesíthet. Aki viszont lelkész szeretne lenni, annak a szüksége lesz a lelkészi jelölti jogállásra, amelyet a Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznál kell kérvényeznie. Ezzel együtt jár egyfajta gyakorlati képzést is: részvétel a legációban, áhítatok tartása, nyári gyakorlat a lelkészi hivatalban. Aki elvégzi a teológiát, annak legyen mögötte valamilyen szintű gyakorlat, s ne legyen számára ismeretlen terület, amibe gyakorló lelkészként bekerül. 

„Kíváncsi voltam, milyen lehetőségeket kínál, illetve mit tud nyújtani a komáromi Református Teológiai Kar, s egyben szerettem volna részletesebb betekintést kapni a református teológia tanulmányi programba, beleértve a diákéletet is. A nyílt napot pedig jó lehetőségnek láttam arra, hogy személyesen is meggyőződjen arról, milyen élet folyik itt” – összegzi a bonyomását a Zselízről érkezett Révész Bálint Kadosa, aki lelkész szeretne lenni.

„Szüleim gyakorló lelkipásztorok, általuk ugyan nagyobb belátást kapok a lelkész mindennapjaiba. De soha nem éreztem a részükről semmiféle erőltetést, hogy teológiára jelentkeznem. Saját magam döntöttem erről. Másik egyetemre is jelentkeztem teológiára, de ha úgy alakul, akkor akár itt is tanulhatnék. Bár még van idő erről döntenem, ugyanakkor nem vetem el ennek a lehetőségét sem” – tette hozzá, aki szeretne majd a tanulmányai folyamán betekintést kapni más vallásokba, illetve felekezetekbe is, amelyekről egyelőre még gyér az ismerete.

Cséfalvay Anna Krisztina a felsőpatonyi református gyülekezet tagja. A barátjával együtt hallgatta végig a dékán előadását, bár, mint mondja, az idén még nem tervezi, hogy teológiára jelentkezzen, jelenleg harmadéves egy magyarországi egyetemen.

„Már gimnazista koromtól kezdve szerettem volna teológiát tanulni, s remélhetőleg most lesz erre lehetőségem. Ebben van részemről egyfajta elhivatottság érzése is, hogy szeretném az Urat szolgálni az életemmel, ugyanakkor jobban megismerni a Bibliát, mellesleg szívesen tanulnék görögöt és hébert is” – avat be lelkesedéssel jövőbeli terveibe, ugyanakkor elárulja, hogy kiskora óta tanul hegedülni, s mivel már nagyon sok energiát fektetett bele, jónak látta magát ezen a téren tovább fejlesztenie, ezért ilyen téren folytatott felsőfokú tanulmányokat.

„Emellett azonban nem mondtam le arról sem, hogy egyszer lelkészként szolgáljak. Nem elégszem meg azzal, hogy tanár legyek, mert úgy érzem, a lelkészi léten keresztül tudnám igazán az Urat szolgálni. Nagyon tetszett, amit az előadáson hallottam. Főleg a légkör fogott meg, illetve az, hogy szlovákiai magyarként magyarul tanulhatok teológiát és magyar lelkészként tudok majd elhelyezkedni”.

A pályaválasztás előtt állók tanácsot kérhettek Somogyi Máté ötödéves teológus hallgatótól is, aki nagyon pozitívnak tartja, hogy a teológiai kar oktatóinak a 90 százaléka a hivatásában is munkálkodik, vagyis gyakorló lelkipásztor.

„Emiatt minden élményt, ami velük megtörtént pályafutásuk alatt s kihívás volt a számukra, azt hitelesen át tudják nekünk adni. Így nemcsak elméletben tanuljuk a teológiát, hanem gyakorlatban is. Például pozitív az is, hogy a lelkigondozást olyan tanár tanítja, akihez naponta 3- 4-en is járnak lelki gondozásra, s meg tudja osztani velünk az ezzel kapcsolatos kihívásait, így tanítva minket arra, hogy ezeknek mi is értői legyünk” – mondta.

Máté édesapja is lelkipásztor, a Református Teológiai Kar dékánja. A teológiai pálya melletti döntése egyrészt ebből is fakad. „Régen az ácsmesternek a fia is ács lett, tudta minden csínját-bínját a tető készítésnek, s a fia ebbe beletanult úgy, hogy időnként besegített az apjának: nem kényszerrel, elméleti résszel, hanem nagyon is gyakorlatiasan” – magyarázza Somogyi Máté, aki úgy látja, fontos a szolgálatra való isteni elhívás is.

„Logisztikai mérnöknek tanultam. Egyik alkalommal az akkori barátnőmmel autóban ülve arról beszéltem, nekem nem ott van a helyem, a lelkészi pálya lenne az igazi a számomra. Megpróbált meggyőzni mindenféle érvekkel, többek között arról, hogy a mérnök sokkal jobban keres, mint egy lelkész. Már majdnem sikerült is neki, amikor kiugrott elénk az útra egy szarvas.

A szembejövő kamion fénye elvakított, lehajtottam az árokba, majd megálltam, nem ütöttem el a szarvast, de érintettem az autómmal. A mögöttem lévő autós annyit mondott nekem: Veled volt az angyalod. Majd azon mérgelődtem, hogy széttörtem az autót, de arra is gondoltam, ez egyfajta isteni üzenet is lehetett ez az ütközés, hogy igenis a teológián a helyem.

Tíz percre álltam le, 10 kilométerrel távolabb a történtek után, amikor láttam, hogy négy autó frontálisan egymásnak ütközött a balesetem helyszínén. Én érkeztem ki elsőnek, s belegondoltam abba, hogy nekem kellett volna ott lennem. Folytak a könnyeim, megnéztem az aznapi igét, amely így szólt: Megmentem őt, mivel ismeri nevemet. Nekem ettől több nem kellett. A Jóisten ezzel eldöntötte, hogy nekem teológián a helyem” – emlékezett vissza a lelkészi szolgálatra való elhívásának a történetére Somogyi Máté, hozzátéve, annál nagyobb ajándék nincs, mint Isten nevét dicsérni bármiféle szolgálattal.

A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara 2023. március 24-én, pénteken 10.00 órától nyílt napot tart, amelyre szintén várják az új és korábbi érdeklődőket, ahol részletesebb tájékoztatást kapnak a tanulmányi programokról és egyéb tudnivalókról, illetve részesei lehetnek az egyetemi bemutató óráknak is.

A Református Teológiai Kar tanulmányi programjai iránt érdeklődők elektronikus úton március végéig jelentkezhetnek az alap- és mesterképzésre. Szóbeli felvételi vizsgájára pedig július 6-án került sor.

Kép és szöveg: Iski Ibolya

események továbbiak →