2024. október 9., szerda
2024. október 09., címkék:Dán 4 és Mt 26,57–68
(ÚSZ) „Jézus azonban hallgatott" (63). Gyakran eljátszom a gondolattal, hogy egyszer szeretnék nagyon komolyan elbeszélgetni Jézussal. Félrevonnám a templomi nyüzsgő tömegben, körbeudvarolnám, megértő tekintettel nyugtáznám, hogy értem én, milyen nehéz neki. Biztosítanám, hogy senki nem szólna egy rossz szót sem, ha most kicsit takarékra állítaná magát, ha kicsit szüneteltetné ezt a Messiás dolgot. Egyébként is, most itt nagy a cirkusz, forrnak az indulatok... Szóval jobban tenné, ha háttérbe vonulna. Ekkor kinyitná a szemét, és beszélni kezdene egy olyan Istenről, aki az emberi kicsinyességre és gonoszságra Fia életével válaszol. Jönne egy megrázó, gyomorforgató történettel a golgotai keresztről, amely nem Isten egyik próbálkozása, hanem az utolsó esély. Majd újra elhallgatna...
Fohász: Kedves Jézus, ne haragudj, ha lerohanlak... de féltelek. Te igazán érzed ijedt szívem lüktetését. Meg sem kell szólalnom... El is hallgatok... És újra megragadom az utolsó esélyt. Ámen.
2024. október 8., kedd
2024. október 08., címkék:Dán 3 és Mt 26,47–56
(ÚSZ) „Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai" (56). Ez az egész rettenet, ez a súlyos jelenet, amit képtelenség szavakkal megragadni, csak azért van, hogy beteljesednek a próféciák? Aligha. Az evangélium részletesen ír Jézus szenvedéséről. Nem kendőzi, nem tagadja, nem satírozza. Tele van félelemmel, nyögdelt imádsággal. Már csörtet a csókos barát, és ott csattog a másik a kardjával. Ez már a keresztút. Itt kezdődik a megváltás célegyenese. Ez az utolsó pont, ahol Jézus megállhatna, kiszállhatna. De nem teszi. Nem kívánta a keresztet, nem kereste a szenvedést! De vállalta. Sóhajtsunk egy nagyot, és áldjuk Jézust, hogy végigjárta ezt az utat. Értünk tette, hogy erősek legyünk, ne szégyenkezzünk, ha majd remegni kezd az ajkunk, ha hűl a kezünk, a lábunk és a szívünk.
Fohász: Úr Jézus Krisztus, áldalak, hogy ennyire szeretsz minket! Hogy nemcsak a kereszten szenvedtél, de átvetted félelmeinket, magányosságunkat. Kérlek, saját kínomban kínlódva, félve élettől-haláltól, maradhassak hűséges Hozzád. Ámen.
2024. október 7., hétfő
2024. október 07., címkék:Dán 2 és Mt 26,36–46
(ÚSZ) „Atyám, ha nem távozhat el tőlem ez a pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a te akaratod" (42). Betelt a pohár! Nem az emberé, hanem az Isten pohara. Mivel? Holt cselekedetekkel, tartalom nélküli szokásokkal, kényelemhez igazított keretekkel, régi beidegződésekkel. A miénkkel. Poharát mi töltöttük meg – de nem mi isszuk ki. A bűntelen annyira szeretett, hogy kiitta a világ színültig levő bűnét, mocskát, hogy kiengesztelje, lenyugtassa jogos haragjában az Atyát. Most véres verejték patakzik az arcán, halálfélelem, maró magány. Majd az üres kelyhet megtöltötte kegyelemmel. Akárhányszor kortyolsz belőle, érezheted Krisztus vérének éltető lendületét, s egy valóságos, időn kívüli Isten-pillanatban találod magad. Ott vagy vele.
Fohász: Jézus, a megváltásom története, az életem múlott azon, hogy kiiszod-e azt a poharat. Köszönöm, hogy megtetted. Nem múló együttérzésből és felületes sajnálkozásból, hanem mert zsigereidben érezted a vesztünket. Ámen.
2024. október 6., vasárnap
2024. október 06., címkék:Dán 1 és Mt 26,30–35
(ÚSZ) „Ha meg is kell halnom veled, akkor sem tagadlak meg" (35). A Jézus-filmek ezt a jelenetet mindig drámaian ábrázolják. Ráközelítenek Péterre, hogy látni lehessen az elszántságot; majd nagyközeli képen látjuk Jézus arcát, hogy érezze minden filmnéző: Jézus kételkedik Péter büszke kiállását hallva. Mert ő pontosan tudja, hogy hősnek nem születik senki. Azok sem, akikre ma emlékezünk. De pont akkor, amikor a körülmények mást diktálnak, amikor a hatalmak mást parancsolnak, amikor a kilátások mást sugallnak – akkor jön az isteni megerősítés és a hit ízig-vérig ható ereje. Nem kell mártírnak lenni ahhoz, hogy ezt valaki megélje! De Péter még nem tart itt. Amíg saját tartalékaiból él, amíg nem ér saját maga végére, addig csak hősködni képes. Majd amikor ez véget ér, akkor fogadja el Jézust! Az aradi tizenhárom mellett ma ott látom őt is.
Fohász: Szégyenkezem, Uram, hogy csak akkor vállallak büszkén, ha éppen olyan szelek fújnak... Ha pedig kényelmetlen, akkor inkább hallgatok. Kérlek, csitíts érzelmi túltengésemben, erősíts hitemben. Ámen.
2024. október 5., szombat
2024. október 05., címkék:JSir 5 és Mt 26,17–29
(ÚSZ) „Ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára" (28). Bevillan egy kép az utolsó vacsoráról. A képzeletem játéka. Ha szabad, leírom. Valaki vacsora közben felborítja a poharat, kiömlik a vörös lé. A Mester felemeli a karját, odáig futott a bor. Pirosan csorog végig a bőrén. Töpreng. Mindnyájan összenéznek. A szobában megfagy a levegő, a tanítványok ereiben meghűl a vér... Hát ez jön? Ez. A vérét adja? Azt. Az utolsó vacsora egyik üzenete, hogy véradás következik. De Jézus nem a feleslegéből adja, és jutalmat sem kap érte. Sem ebédjegyet, sem frissítőt, semmit. Jézus önkéntes véradása mindenkit éltet, a vércsoportja mindenkiével azonos. Ez egy igazán véres történet, amely mégis az életről szól.
Fohász: Ó, Jézus! Te összevérezted a földet és az esti eget, s nem szólt Rád az Atya, hogy: nem szabad. Kérlek, nézd meg, mi van bennem, vizsgáld meg bensőmet, és kifordított szíveddel súrolj ki vétkeimből. Ámen.
2024. október 4., péntek
2024. október 04., címkék:JSir 4 és Mt 26,14–16
(ÚSZ) „Akkor a tizenkettő közül egy, akit Iskáriótes Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz" (14). A terv tökéletes. Ehhez asszisztál a belső körből való tanítvány, akit a maga démonjai űznek oda a szervezkedő csapathoz, és egy rabszolga áráért kész részt venni a titkos szervezkedésben. Szívében ott az árulás gondolata, de most már a lába, a keze is mozdul. Nem értem! Jézus hogyan tudta elviselni Júdás sunyi arcát? Hogy bírta a feszültséget, mert mindig ott volt a sarkában ez a gyilkos?! Miért nem rúgta ki? Talán, mert engem is elvisel. Mert a júdások és a módszereik megmaradnak, csak átalakulnak. Akkor ezüstért csókkal, ma valami egészen másért s ki tudja milyen áruló jellel adjuk el Jézust...
Fohász: Jézusom, érzem, ahogy az életem, színpadom-kínpadom egyre szűkül, és még mindig csak a másik emberen látom meg az áruló arcát. Uram, kérlek, tartanád a tükröt, amíg összeszedem magam, hogy belenézzek? Köszönöm! Ámen.
2024. október 3., csütörtök
2024. október 03., címkék:JSir 3 és Mt 26,6–13
(ÚSZ) „Odament hozzá egy asszony, akinél egy alabástromtartóban drága olaj volt, és ráöntötte az asztalnál ülő Jézus fejére" (7). A sok okos politikus összedugja a fejét a nagy és díszes palota sötét zugában, hogy cselt vessenek a nem kívánatos Názáretinek. Gyomorforgató! Borzalmas szagokat áraszt ez az emberi gyűlölettől bűzlő történet. Simon házában ekkor egy asszony a női lélek könnyedségével és szeretete mozdulatával ráönti az Emberfia fejére a drága olajat. Csurog a haján, szemén, szakállán, a ruháját is eláztatja. Az asszony képes kizárni a külvilágot, és csak őrá figyelni. Senki és semmi nem számít. Megszűnök létezni. A világ elnémul. A szobát, az életemet Krisztus kegyelmének keserédes, friss illata tölti be.
Fohász: Uram, de szeretnék én is így jelen lenni melletted! Lelkesen, semmit nem sajnálva. Merészen, játékos ötletekkel kedveskedni Neked, hogy örülhess nekem. Ámen.
2024. október 2., szerda
2024. október 02., címkék:JSir 2 és Mt 26,1–5
(ÚSZ) „Tudjátok, hogy két nap múlva lesz a páska ünnepe, és az Emberfia átadatik, hogy megfeszíttessék" (2). Döbbenet, hogy Jézus újra bejelenti rövidesen bekövetkező szenvedését és halálát, s a tanítványokat nem hallom tiltakozni. Nem olvassuk, hogy egérutat javasolnának neki, vagy visszatartanák őt attól, hogy Jeruzsálembe menjen. Miért? Lelketlenek lennének? Vagy közömbösek? Nem. Az emberi érzékenység nem állhat a megváltás útjába. Nincs, ami őt megállíthatná. Nem akarja elkerülni a keresztet. Ezért megy. És Jeruzsálemben már várják, hogy ezzel különös és érthetetlen názáreti áccsal végezzenek. Mögötte a reszketők, mellette pedig a tizenkettő, akik fel sem fogják, amit Jézus mond, és nem is játszák meg, hogy mintha értenék. Fogalmuk sincs arról, amit Jézus mond. Te érted őt?
Fohász: Nem értelek, Uram! Téged nem lehet megállítani?! Azt mondod: menned kell, mert nem bírod ki, hogy elvesszünk? Azért kicsit félthetlek, ugye? Csak egy kicsit... Ámen.
2024. október 1., kedd
2024. október 01., címkék:JSir 1 és Mt 25,31–46
(ÚSZ) „Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek az országot, amely készen áll számotokra a világ kezdete óta" (34). Egy krimi írója beleírta magát saját regényébe, mert megsajnálta a főhősét. Így akart, és csak így tudott rajta segíteni. Ő maga lépett be a cselekménybe, és oldotta meg a bajba jutott szereplő helyzetét. Amikor Jézus megszületett, történetünk szerzője, teremtő Istenünk minden eddiginél drámaibb és egyértelműbb formában lett része az emberiség történetének. Emberként lépett közénk, hogy helyreállítsa az életünket, és visszakerüljünk a valódi helyünkre. Bűneinket, nyomorúságunkat úgy írta át, hogy magára vette azokat. Azért tette ezt, hogy a történetünk vége ne tragédia legyen, hanem örök élet.
Fohász: Uram, futkos a hátamon a hideg, ha belegondolok: nem álca volt az, ahogy Te közénk jöttél és nem is látszatélet. Köszönöm, hogy teljes valósággal vállaltad maszatos, kusza sorsunkat, hogy ne csak felülről, de belülről is része légy a történetünknek. Ámen.
2024. szeptember 30., hétfő
2024. szeptember 30., címkék:Zsolt 72 és Mt 25,14–30
(ÚSZ) „A kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután" (21)! Az ember mindig összehasonlította magát más emberekkel. Hogy milyenek az adottságai, mit ért el az életében, mit szerzett, mekkora hatalma van. Be kell látnunk azonban, hogy ez a forrása elégedetlenségünknek, irigységünknek; annak, hogy önmagunkat egyszerre becsüljük le és értékeljük túl; és tartjuk magunkat értékesnek vagy értéktelennek. Isten szabad akarata szerint mindannyiunkat megáldott valamivel, mindannyian kaptunk talentumot. Ki többet, ki kevesebbet. Ezeket azért kaptuk, hogy Isten dicsőségére és mások javára éljünk vele. Hogy használjuk azokat, ne pedig elássuk. A végső számadáskor azt fogja nézni Urunk, hogy amit mi kaptunk, azzal mit kezdtünk. Jól használtuk-e? Testvérem! Az Úr segítségével fedezd fel, hogy mit kaptál, és tanuld meg, hogyan tudsz vele szolgálni. Használd a talentumaidat!
Fohász: Uram, bocsátsd meg, ha sokszor elégedetlen vagyok magammal, az adottságaimmal, a lehetőségeimmel! Segíts felismernem, hogy mi a küldetésem, feladatom ebben a világban, és add, hogy azt teljes odaadással, hűséggel tehessem! Ámen.
2024. szeptember 29., vasárnap
2024. szeptember 29., címkék:Zsolt 71 és Mt 25,1–13
(ÓSZ) „Én pedig szüntelenül remélek, és folyton dicsérlek téged" (14). Milyen jó, ha valaki már egészen fiatal korától megtapasztalhatja az Úr áldásait, csodáit, ha elmondhatja, hogy ifjúkora óta az Úr az ő reménysége! Nagy kiváltság, hogy a mi Urunk velünk vándorol az utunkon, segítségünk, támaszunk a mindennapokban, erőt meríthetünk belőle a nehézségek, próbatételek közepette, oltalmat találunk szárnyai árnyékában. Idősen sem hagy magunkra, akkor sem, amikor az erőnk már fogyóban van. E gyönyörű zsoltárt egy idős ember írta, aki szabadulásért könyörög. Ellenségei azt gondolják, hogy elhagyta őt Isten, nincs, aki megmentse, de ő visszatekint életútjára, és bizonyságot tesz hitélményeiről, az Úr kegyelméről és hűségéről. Mondd el Te is a jövő nemzedékének, hogy mennyire szeret az Úr!
Fohász: Köszönöm, Uram, hogy gondviselő, szerető mennyei Édesatyám vagy! Segíts, kérlek, tégy késszé, adj bátorságot, hogy hirdetni tudjam szeretetedet, hűségedet a jövő nemzedékének is! Ámen.
2024. szeptember 28., szombat
2024. szeptember 28., címkék:Zsolt 70 és Mt 24,45–51
(ÚSZ) „Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál ura, amikor megjön" (46)! A mi Urunk az övéitől, tőlünk, engedelmességet vár el. Bizony, boldog az az ember, aki odaadással, hűséggel éli az életét, és végzi a reá bízott feladatot! Hiszen tudjuk, hogy egyszer eljön a számadás ideje, Urunk elé állunk majd, és el kell számolnunk az időnkkel, szolgálatunkkal, egész életünkkel: a tetteinkkel, szavainkkal, gondolatainkkal, mulasztásainkkal. Nem mindegy tehát, hogyan élünk! Felelőségteljesen, vagy eltékozolva az időt, a lehetőségeket, az életet. Vizsgáld meg, Testvérem, az életedet, a szolgálatodat, a hozzáállásodat! Nézd meg, hogy nem kell-e változtatni, igazítani rajta! Ellenőrizd, hogy nem babonázott-e meg a világ bája, nem merültél-e el a világi hitványságokban, nem tart-e rossz irányba az életed!
Fohász: Uram, láttasd meg velem, ha rossz irányba fordult az életem, ha nem Neked tetsző a rám bízottak felé való szolgálatom! Segíts változni, változtatni, szeretnék jó és hű szolgád lenni! Ámen.
2024. szeptember 27., péntek
2024. szeptember 27., címkék:Zsolt 69 és Mt 24,23–44
(ÚSZ) „Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok" (42)! A mi Urunk megígérte, hogy vissza fog jönni dicsőségben, és ítéletet tartva lezárja ezt a világkorszakot. Visszajövetelét – amelyet az egész teremtettség látni, tapasztalni fog – jelek előzik majd meg. Hamis próféták támadnak, akik tetteikkel még a választottakat is megtéveszthetik. Nem tudjuk, hogy a mi Urunk pontosan mikor jön vissza, de a jelek, amelyekről szólt, már mutatkoznak, Jézus az ajtó előtt áll. Vigyázzunk, nehogy olyan készületlenül érjen bennünket Urunk visszajövetele, mint Noé kortársait az özönvíz! Ettek, ittak, élték az életüket, és nem is sejtették, hogy milyen óriási katasztrófa, pusztítás közeleg. Testvérem, amikor Jézus visszajön, a megtérés lehetősége véget ér! Készülj a találkozásra! Ne félelemmel, de teljes komolysággal!
Fohász: Uram, készíts engem a Veled való találkozásra! Segíts, hogy ne vesszek el, ne merüljek bele a mindennapoknak sem a gondjaiba, sem az örömeibe! Ámen.
2024. szeptember 26., csütörtök
2024. szeptember 26., címkék:Zsolt 68 és Mt 24,1–22
(ÚSZ) „De aki mindvégig kitart, az üdvözül" (13). Jézus tanítványait minden korban foglalkoztatta a kérdés, hogy mikor jön vissza az Úr ítéletet tartani? A keresztyén felekezetek között ma is nagy kérdés ez, a válaszok tartalmának pedig széles skálája figyelhető meg. De kinek van igaza? Vajon annak, aki azt mondja, hogy holnap, vagy annak, aki azt mondja, hogy már nem is biztos, hogy visszajön? Máté evangéliuma 24. fejezetében Jézus egyik leghosszabb kijelentése olvasható a jövőről. De ebben sem adja meg a számítás képletét. Egyszerű okból: nem számolgatni kell, hanem készen lenni! „Aki mindvégig kitart, az üdvözül" – mondja Jézus. Miben kell kitartani? Jézus a szeretetről beszél: „Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, sokakban meghidegül a szeretet." A Szentlélek adjon Neked forró szeretetet!
Fohász: Uram, várlak, várunk. Bár sokszor háttérbe szorul a várakozásunk, elfeledkezünk Rólad, Te mégis jönni fogsz. Az idők teljességében pedig visszatarthatatlanul megérkezel. Segíts készen lenni, hogy a hitben állhatatos maradjak, a szeretet pedig meg ne hidegüljön bennem, hogy soha el ne feledkezzem arról, hogy mit tettél értem. Ámen.
2024. szeptember 25., szerda
2024. szeptember 25., címkék:Zsolt 67 és Mt 23,37–39
(ÚSZ) „Hányszor akartam..., de ti nem akartátok" (37)! Az Úr Jézus ebben a részben fájdalmát fejezi ki amiatt, hogy Isten választott népe elutasította őt. Sok lehetőséget kaptak, mert az Úr össze akarta gyűjteni gyermekeit. Neki fontosak voltak. De kitartó, hűséges szeretete ellenére népe megkeményítette a szívét. Isten küldötteit megkövezték, a hívó szót visszautasították, ezért elkerülhetetlen az ítélet: Jeruzsálem el fog pusztulni. Testvérem, Veled mi a helyzet? Az Úr szólítgat Téged is... Te befogadtad már őt az életedbe? Hagyod, hogy megelevenítse elfáradt, elszáradt életedet? Vigyázz, mert nem tudod, hogy meddig tart még számodra a kegyelmi idő! Adja Isten, hogy az életed ne váljon gazdátlan, elhagyott, elveszett életté!
Fohász: Uram, tudom, hogy Te sokszor akartad, de én, sajnos, nem akartam! Te sokszor szólítottál, de én kemény maradtam. Kérlek, bocsáss meg nekem, könyörülj rajtam, ne hagyj elveszni engem! Ámen.
2024. szeptember 24., kedd
2024. szeptember 24., címkék:Zsolt 66 és Mt 23,23–36
(ÚSZ) „Megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül pedig tele vannak rablásvággyal és féktelenséggel" (25). Mi is tudjuk, hogy a belső értékesebb, mint a külső. De eszerint élni, már nem olyan egyértelmű. Hallgatóságának figyelmét Jézus a rituális, csak külsőségekben kimerülő tisztálkodási folyamatokról a belső megtisztulásra helyezi át. Mit ér, ha vállaljuk keresztyénségünket, megvalljuk református tanainkat és büszkék vagyunk templomfalaink tisztaságára, de belül tele vagyunk gőggel, rosszindulattal, lenézéssel, ítélkezéssel? Mit ér, ha hiányzik belőlünk a feltétel nélküli szeretet, megbocsátás, elfogadás, segítségnyújtás? Az igazi tisztaság sohasem a mi igyekezetünk és képességeink terméke, hanem Jézus Krisztus áldozatának érdeme. Reá van szükségünk! Fogadjuk szívünkbe, életünkbe, gondolatainkba, hogy az ő tisztaságát ölthessük magunkra!
Fohász: Úr Jézus Krisztus! Nélküled csak meszelt sír vagyok, a képmutatás élő szobra. Neked adom életemet: szívem egyetlen zugát sem akarom elrejteni előled, hogy Tiéd legyek gyengeségeimmel együtt. Hálát adok Neked véredért és áldozatodért! Tisztíts meg teljesen, hogy valóban tiszta legyek! Ámen.
2024. szeptember 23., hétfő
2024. szeptember 23., címkék:Zsolt 65 és Mt 23,13–22
(ÚSZ) „Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt" (13). Ez a vers a lelki vezetőkhöz szól, akikre Isten Igéje bízatott. Lelki vezető az egyházi felsőbbség, a gyülekezet lelkipásztora, vezetősége, a család feje: a férj, az édesapa, vagy bármely hívő ember, mert mindegyikre szolgálatot bízott az Úr. Úgy kell ezt értenünk, hogy valakit, akinek segítségre, lelki útmutatásra, Isten Igéjére van szüksége. Fontos, hogy a lelki vezető ismerje Krisztust, élő hite legyen, hiteles keresztyén életet éljen, és Isten Igéjét tisztán, válogatás nélkül, szeretettel hirdesse, képviselje. Kedves Lelki Vezető! Nagy kiváltság és egyben nagy felelőség az Úr szolgálatában állni! Szeretettel kérlek, vizsgáld meg életedet, szolgálatodat az Ige fényében! Kérd az Urat, hogy mutassa meg, nem jársz-e téves úton; életeddel, szolgálatoddal nem vagy-e akadály a Rád bízottak és az Úr Jézus között!
Fohász: Uram, nem szeretném, ha akárcsak egy lélekért is vád érne, hogy miattam nem ismert meg Téged, vagy miattam került távol Tőled! Kérlek, mutass rá gyengeségeimre, hibáimra, és add, hogy alázattal, szeretettel, hittel szolgálhassak! Ámen.
2024. szeptember 22., vasárnap
2024. szeptember 22., címkék:Zsolt 64 és Mt 23,1–12
(ÚSZ) „Aki pedig a legnagyobb közöttetek, az legyen szolgátok" (11)! Ki az, aki valóban nagy és mi az, ami egy embert naggyá tehet? Egy hőstett talán naggyá tehet? Dávidot vajon Góliát legyőzése tette naggyá? Miért mondja Jézus, hogy a szolgálat tehet naggyá? Soha senki nem mutatta ezt meg jobban, mint ő maga. Aki a legnagyobb volt az emberiség történelmében, akihez mérjük az időszámítást, az lett mindenki szolgájává. Szolgává az emberi testben, a küldetésében, a kereszten és a halál legyőzésében. Mert soha senki nem járt a földön olyan, mint Jézus. Olyan, aki akkora lett volna, mint ő. Olyan, aki úgy szolgált volna, mint ő. Vajon mi hogyan szolgálunk? Bizony, a mi szolgálatunk csak homályos árnyéka az ő szolgálatának. Mégis igaz, hogy: ne a világ szemében és ne a világ szerint akarjunk nagyok lenni!
Fohász: Uram, köszönöm, hogy megmutattad: mi a szolgálat valójában. Életedet adtad ellenségeidért – köztük értem is – hogy élhessünk. Nincs senkiben ekkora szeretet, és soha senki nem tett ilyen szolgálatot az emberiségnek. Uram, dicsőség ezért Neked! Ámen.
2024. szeptember 21., szombat
2024. szeptember 21., címkék:Zsolt 63 és Mt 22,41–46
(ÓSZ) „Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld" (2). E zsoltár akkor keletkezett, amikor Dávid király ellen fellázadt fia, Absolon. Dávid menekülni kényszerült, Júda pusztájába ment, távol került Jeruzsálemtől, a szentélytől. A sivár, kiszikkadt földön erős vágy, sóvárgás ébredt a szívében az élő Isten után. Mert az Úr volt az ő segítsége, szárnyai árnyékában Dávid mindenkor oltalmat talált. Megpihenhetett. Most megvallja, hogy szüksége van az Úrra, akinek a szeretete az életnél is jobb. Ki másban bízhatna ebben a nehéz élethelyzetben?! Testvérem, bizonyára Te is érezted már magad lelkileg nagyon mélyen, egyedül, erőtlenül, kiszolgáltatva, távol az Úrtól. Lehet, hogy most is ilyen lelkiállapotban vagy. Bátorítalak, hogy bizalommal kiálts az Úrhoz, mert irántad való hűsége, szeretete nem változott! Van még hely mellette, szárnyai árnyékában Te is oltalmat találsz!
Fohász: Uram, áldalak Téged, mert bármilyen élethelyzetben is legyek, Te mellettem vagy, nem hagysz egyedül, szereteteddel átölelsz! Köszönöm, hogy számíthatok Rád, hogy jobboddal támogatsz engem! Ámen.
2024. szeptember 20., péntek
2024. szeptember 20., címkék:Zsolt 62 és Mt 22,34–40
(ÚSZ) „E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták" (40). „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből." És: „Szeresd felebarátodat, mint magadat." Hadd szóljak személyesen... Mindegy mire vagyok képes, szeretet nélkül csak olyan vagyok, mint „a zengő érc vagy a pengő cimbalom" (1Kor 13,1). Lehetek hitbuzgó, mint a farizeusok élükön Saullal. Lehetek elszánt és vakmerő, mint Simon Péter. Ha szeretet nincs bennem, „semmi hasznom abból" (1Kor 13,3). De hol kezdődik az Úr szeretete? Hogyan tudom jól szeretni a felebarátomat? Csak az életét értem áldozó Jézus Krisztus kegyelmét elfogadva ismerhetem meg Isten szeretetét. Csak tőle kaphatom meg saját mocskos gönceim helyett a mennyei fehér ruhát. Csak így fogadhatom el magamat és másokat, amikor felebarátaimat is kegyelemre szorulva és kegyelembe fogadva látom.
Fohász: Uram, én nem tudok magamtól szeretni igazán. A belső forrásaim hamar elapadnak, sőt gyakran mérgezőek. Ezért Belőled szeretnék meríteni élő vizet. Szeretném megismerni szereteted mélységét, mert tudom, hogy csak abból merítve vagyok képes igazán szeretni másokat! Ámen.