Száz év – A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház története az önállósulástól napjainkig, valamint A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház képes története – Fénnyel írott történetünk a lévai zsinattól a lévai zsinatig című kiadványokat Géresi Róbert egyházunk püspöke, Somogyi Alfréd a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja és Tömösközi Ferenc a teológiai kar Történeti Tudományok Tanszékének oktatója mutatta be.

Somogyi Alfréd köszöntötte a megjelenteket, majd röviden ismertette egyházunk megalakulásának centenáriuma alkalmából megjelent könyvek létrejöttének történetét. Elmondta, hogy hivatalosan 1923. június 17-én a Léván megnyílt zsinaton alakult meg az önálló Szlovenszkói és Kárpátaljai Református Egyház és a Felvidéki Református Egyház, melynek emlékére 2023. június 17-én Léván ünnepi zsinatot tartottak.

Ezután azt az eseményt idézte fel, amikor egyházunk felkérte az egyetem Történeti Tudományok Tanszékét, a 20. századi kutatóintézetet és a Calvin János Teológiai Akadémiát, hogy gyűjtse, majd állítsa össze az elmúlt 100 év történetének eseményeit – s ennek végeredménye lett a már említett három kiadvány.

Kétnyelvű egyház lévén a tavalyi, első kétnyelvű kötet alacsony példányszámban jelent meg. A magyar ajkú gyülekezetek részéről nagy érdeklődés mutatkozott a könyv iránt, ezért elhatározták a magyar rész önálló kiadását. Az alkalmon egy harmadik kiadvány bemutatására is sor kerül, amelyben a 100 év eseményeinek képes összefoglalója található.

A könyvek ismertetőjét megelőzve Géresi Róbert szólt a megjelentekhez. Beszéde elején megköszönte a közreműködést mindenkinek, akik hozzájárultak a bemutatásra kerülő kiadványok létrejöttéhez. A könyvek méltatását a szakemberekre bízva inkább azt fejtette ki, hogy nekünk keresztyéneknek, reformátusoknak mit jelent a múlt. Az ezredfordulóról mutatott vissza 2000 év távlatába, Krisztus születésére, az azóta eltelt történelmi eseményekre.

A reformáció 500. évfordulójának jelentőségére is felhívta a figyelmet, hiszen a reformáció által okozott változásoknak mi is részesei vagyunk. Mi az európai reformátusság keleti szélén élünk, és Isten kegyelméből immár 500 éve élhetünk az Ige fényében. Arra is rámutatott, hogy az elmúlt 100 évre való visszatekintés nem egy egyszerű feladat a felvidéki magyaroknak.

Tömösközi Ferenc, Géresi Róbert és Somogyi Alfréd

„Számunkra a 100 évvel ezelőtt, vagy majdnem 101 évvel ezelőtt történt események valamilyen módon mégiscsak a Felvidéki Református Egyháznak a születését jelenítik meg, de ez  nem egy örömteli alkalom, hanem ez  egy olyan helyzet, amely Istennek az akarata szerint és a Kárpát-medencei történések alapján egy sajátos helyzetbe kerültünk: le lettünk szakítva erőszakosan és mesterségesen a Kárpát-medencei  magyar reformátusságról, és ennek a megélése, feldolgozása, az ezekhez való viszonyulás jelentette a 100 évvel ezelőtti történéseket. Még ma is magunkban hordozzuk azt, hogy az akkori történéseket nem egy örömteli alkalomként éltük meg, s azóta is a felvidéki reformátusságnak az életében elég sok olyan esemény történt, amely negatívan befolyásolta a folytatást.

A másik oldalon viszont ott lehet bennünk a hálaadás, hogy e nehéz helyzet ellenére is Istennek a szeretete, kegyelme megtartott” – hangsúlyozta Géresi Róbert. Ezután a püspök felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy amint a reformáció korabeli prédikátorok az ószövetségi próféciákra, a babiloni fogságra mutattak rá, napjainkban mi, a felvidéki magyar reformátusok is úgy emlékezhetünk az elmúlt 100 évre, hogy több évtizeden át akadályozva, gátolva volt a hitünk megélése. Bár a rendszerváltás óta eltelt 30 év, de a kommunista diktatúra megszűnése után még mostanság is furcsa erők működnek körülöttünk.

Ezután az antik kultúrák embereinek életén, vallási kultuszán keresztül mutatott rá a kommunista diktatúra idején is létező emberi becsvágyra, személyi kultuszra, és kiemelte, hogy eddig soha, semmi jó nem származott abból, amikor az ember önmagát dicsőítette, emelte fel magát a többiek fölé. Az ő beszédjeik elmúltak, nem úgy Jézus beszéde, amely mindig megmarad.

A keresztyén ember helyes irányú, helyes hangnemű visszatekintése tükröződik a most bemutatásra került kötetekben is. Esendő emberi voltunk miatt isteni segítségre, kegyelemre szorul az életünk, és az helyes, ha azt látjuk, egyedül Istené a dicsőség. SDG!

A múltra tekintve, ha magunkról is szólunk – ami fontos dolog –, mindig legyen ott annak a tudata, hogy az Istené a dicsőség, nem pedig a miénk! Akkor maradunk helyes talajon, ha Isten szeretetét, dicsőségét hirdetjük, és arról beszélünk, hogy Ő miként használta fel hitünk hőseit a Krisztusról szóló bizonyságtételre. Beszéde végén a püspök kihangsúlyozta, hogy „2000-et és a 2033-at, Krisztus születésének és Krisztus kereszthalálának évét kell előtérbe helyeznünk, és ezek fényében kell élni egyéni és közösségi életünket is.”

Géresi Róbert szavainak üzenetére – Isten gondviselő szeretetére – kapcsolódva kezdte Somogyi Alfréd a Száz év – A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház története az önállósulástól napjainkig című kötet ismertetőjét. Ugyanis Isten gondviselő kegyelmének köszönhetően maradhatott meg a felvidéki magyar reformátusság, Isten gondviselő szeretetéből jöhettek létre a bemutatásra kerülő kötetek is, melyek arra mutatnak, hogy Istennek terve van a felvidéki reformátussággal.

Somogyi Alfréd dékán

„Annyi emberi rosszindulat, politikai elpusztításra törő nézet és világi ideológia, amennyi az utóbbi 100 évben ránk, felvidéki magyar reformátusokra hatott – ha nem lett volna Isten gondviselése, akkor ezek a kötetek nem készülnek el, és több mint 100 esztendős múltunk eltűnt volna. De Istennek nem ez volt a célja, hanem az, hogy legyünk.”

Majd a dékán rámutatott, Isten-bizonyíték az is, hogy most kézbevehetők ezek a kötetek, ugyanis a megjelenést megelőző munka minden egyes fázisában tapasztalható volt az isteni gondviselés. Nem ezek az első egyházunk történetével foglalkozó kötetek, ugyanis a 20. század első felében Csomár Zoltán egy rövid monográfiában, később pedig Szabó Antal foglalkozott két hosszú tanulmányban a felvidéki reformátusság történetével.

Ezek a mostani kiadványok mozaikszerű darabokból tevődnek össze. Ha az egyes mozaikkockákat jól illesztjük egymás mellé, akkor az elmúlt 100 évről egy jól áttekinthető kép rajzolódik ki az olvasó előtt. A munka még nincs befejezve, a kutatás tovább folytatódik.

„Három országból származó 24 szerző munkáját tarthatja az olvasó a kezében. Egyháztörténészeknek, vagy egyházhoz kötődő történészeknek a munkáját. Huszonkilenc fejezetben, háromszáz oldalon adja elénk a magyar nyelvű változat ezeket a bizonyos puzzle képeket, melyekből kivehetők a 100 esztendőnek az immár értelmezhető képe” – utalt Somogyi Alfréd a kötet statisztikai adataira. Majd megemlítette, hogy a szlovák változat csak 212 oldalas, bár benne van minden, ami a magyar nyelvű változatban, csak a magyar nyelv kifejezései és mondatszerkezete kissé hosszabbra jön ki, mintha ugyanazt szlovák nyelven szeretnénk elmondani.

Tömösközi Ferenc, Géresi Róbert és Somogyi Alfréd

Köszönetet mondott a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Kulturális és Közművelődési Központjának a „100 év” prózai kötetek két kiadásának megjelenéséhez nyújtott támogatásért. A „képeskönyv” a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának a kiadványa, amelyhez a KULT MINOR is hozzájárult.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház képes története – Fénnyel írott történetünk a lévai zsinattól a lévai zsinatig című kötet kapcsán Tömösközi Ferenc elmondta, hogy közel 1500, egyházunk 100 éves történetéhez kötődő fénykép gyűlt össze, melynek nagy része a most bemutatásra kerülő „képeskönyvben” található. A hallgatóság megtudta, hogy már készül egy újabb kiadás is, amely további, egyháztörténeti szempontból jelentős képeket fog tartalmazni.

Ezt követően rámutatott, hogy némely tudósok kizárólag szaknyelven publikálnak, melyet csak az azonos szakon belül tevékenykedő szakemberek ismernek, a mások pedig ontják kiadványaikat, amelyek a laikus, de érdeklődő közönség számára érthetetlenek. Mint az élet és a tudomány egyéb területein is, itt is az arany középút a helyes irány, vagyis a nagyközönség számára is érthetően kell a tudományos kiadványokat elkészíteni. A képeskönyv összeállításakor ezt az utóbbi szempontot tartották szem előtt.

A kiadvány sajátossága, hogy nincsenek benne lábjegyzetek, hivatkozások, s így könnyen olvasható. Egyházunk 100 éves történetéhez készült egy roll-up kiállítás, melynek anyagát a szerzők fontosnak tartották könyvalakban is megjelentetni.

A képeskönyv egyházunk több területét öleli fel. Mindegyik bemutatott téma jól ábrázolja egyházunk történetének 100 évét, egyfajta ívet alkotva 1923 és 2023 közötti eseményekből. A belmisszió történetének bemutatása jól ábrázolja, hogy miképpen lehet valamit létrehozni a semmiből, s azoknak az utódai, akik ezt megvalósították 1923-ban, napjainkban is köztünk élnek. A lelkészképzésnek is megvan a 100 éves története: kezdve a Losonci Református Teológiai Szemináriummal a Calvin János Teológiai Akadémián át a Selye János Egyetem Református Teológiai Karáig.

A képanyag gyűjtése továbbra is folyik, ezért Tömösközi Ferenc nyomatékosan felhívta a jelenlevők figyelmét, fontos a fényképek hátsó oldalára felírni a képeken szereplő személyek neveit, hogy az utókor számára fennmaradjanak ezek az emlékek, mivel ennek hiányában később nehéz vagy szinte lehetetlen név szerinti azonosítás.

„Hogy lesz-e 200 éves egyháztörténetünk, az részben rajtunk, részben utódainkon múlik. Az a kérdés, úgy fognak-e rólunk megemlékezni egy emlékkonferencián, hogy volt egy egyház, ami most lenne 200 éves, vagy akkor ismét összegyűlnek a reformátusok, és azt mondják: 200 évesek vagyunk!” – mondta mintegy befejezésként Tömösközi Ferenc a Református Teológiai Kar Történeti Tudományok Tanszékének oktatója.

A könyv beszerezhető az Egyetemes egyháztól a lelkészi  hivatalokon keresztül.

Fritz Beke Éva

Fotó: Fritz Beke Éva, Erdélyi Zoltán