1Móz 39 és Mk 10,46–52 (ÓSZ) „De az Úr Józseffel volt" (21). Számold csak meg, hányszor szerepel a történetben az idézett mondat! József egy pillanatig sincs egyedül. Magadra ismersz? Nézzük meg az események mozgatórugóit. Potifár felesége aljas módon cselekszik. Vágyakból és hazugságokból készít nyúlós, lemoshatatlannak tűnő masszát, és azzal keni be Józsefet. Úgy állítja be, hogy a sérelem nemcsak őt, hanem egész házát érte, rájátszik az idegenből jött emberrel szembeni irigységre, a férjének sem ad választási lehetőséget, lejáratja magát, ha kételkedik az asszony szavában. „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket örök elhatározása szerint elhívott" (Róm 8,28). Lehet, hogy sokan nem cserélnének Veled, de ha tudod, hogy az Úr Veled van, fölismerhető lesz az isteni többletet életeden. Lehet, hogy sokan nem irigyelnek, de az Urat dicsérik Miattad. Ezért megéri!
Fohász: Uram, nem mindig látom, ezért nem mindig látszik rajtam, hogy Te mindig velem vagy. Pedig hiszem, hogy így van, nem is tudnék élni Nélküled. Éppen a nehézségekben, a hátratételekben, az igaztalan bántásokban hadd érezzem, Te soha nem hagysz el! Hiszem, hogy valami nagyobb jót készítesz nekem. Ámen.