1Móz 41,1–36 és Mk 11,15–19 (ÓSZ) „Ezt tegye a fáraó" (34)! A fáraó nyugtalan, két álmot is látott. Tudja, hogy valami jelentésük van, de nem működnek a korábbi megoldások, nincs megfejtés, nincs érthető, egyértelmű üzenet. A fáraón érződik az egész ország sorsa miatti teher. Ekkor szólítják elő Józsefet. És nem egy igazságtalanságoktól, emberi ármánykodásoktól megnyomorított embert látunk. Akit átvertek, akiről megfeledkeztek. Tartása van, tiszta beszédű, naprakész tanácsot ad. Úgy mondanánk, hogy: egyben van. József Isten embere. A békesség levegője lengi körül. Nem tart attól, hogy ellentmondjon a fáraónak, hogy helyreigazítsa. „Nem én, hanem Isten ad megnyugtató választ a fáraónak" (16). Ilyen az az ember, aki igyekszik mindenben átadni az uralmat Istennek. „Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát, nem igazodik a kevélyekhez és az elvetemült hazugokhoz" (Zsolt 40,5). Én ma még az első zsoltárt is elolvasnám.
Fohász: Uram, sokat emlegetem az engem ért sérelmeket, balsorsomat, a gondokat, melyeket hordoznom kell. Ezzel mintha szeretetedet kisebbíteném, pedig annál semmi sem nagyobb. Átadom Neked a vezetést teljes életem felett! Hogyan engedelmeskedhetek Neked a családomban, gyülekezeteben, munkámban? Legyen meg a Te akaratod! Ámen.