Ézs 27 és ApCsel 15,6–11 (ÓSZ) „Nincs bennem harag, de ha tövis és gaz kerül elém, küzdeni fogok ellene, és elégetem" (4)! A jó gazda gondját viseli földjének. Éjjelnappal műveli és őrzi, hogy a föld teremjen, ő maga pedig ne valljon kárt. A gaztól és a tövistől megtisztítja. Rendszeresen. Mert nem önmagában értékes a föld, hanem az teszi értékessé, aki megmunkálja. A benne elvetett mag aztán sokszorosát termi. Legyen az életünk jó termőföld! A hit és hála gyümölcseivel teljen meg a szívünk. A szívünk dombját ne gaz borítsa, hanem Isten dicsőségére templom ékeskedjék rajta. Mint a Sion hegyén.
Fohász: Uram! Sokszor csüggedek el, mert nem látom életem gyümölcseit. Kopárnak látom a földet, és alig találok rajta jó termést. Kérlek, öntözd meg szívem szereteteddel, töltsd meg elmém világosságoddal, hogy ne a hiábavalóságnak éljek, hanem tisztán lássam a Te gondviselő munkádat, és abból erőt meríthessek! Ámen.