A történelmi visszatekintésben három előadó volt segítségül, akik különböző oldalról közelítették meg a témát.  Kónya Péter,  az Eperjesi Egyetem előadója Királyhelmec városának múltját vázolta fel a téma nagyságát tekintve nagyon is szűkös időkeretben. Előadásában kitért az évszázadok során itt élő, a várost birtokló, olykor csupán bitorló családokra és tetteikre, valamint a városnak a régióban betöltött szerepére és fontosságának időközbeni változásaira. Röviden érintette a reformáció korát is, azonban a város és a régió egyháztörténeti vonatkozásait már a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tanára Dienes Dénes osztotta meg a szép számú hallgatósággal, hiszen ő „Egyház a történelemben, történelem az egyházban” címmel tartotta meg előadását. A korabeli feljegyzések, egyházlátogatási jegyzőkönyvek idézésével sokszor csalt mosolyt a történelem iránt érdeklődő jelenlévők arcára, amely feljegyzések által a korabeli egyházi, gyülekezeti élet gyakorlatába is bepillantást nyerhetett a hallgatóság. Harmadik előadóként Furik Csaba Kassa Megye képviselője, a kisgéresi gyülekezet gondnoka és a falu polgármestere állt a pulpitus mögé, aki korban, s így a jelenlévőkhöz is talán közelebb lévő témát boncolgatott. A XX. század történelmét, Királyhelmecet és a régió településeit is érintő politikai döntéseket elemezte, amelyek  népünkre és egyházunkra nézve is szörnyűségesek, jelenünket is meghatározó rendelkezések voltak.

A vasárnap délutáni történelmi előadások által csupán megsejthettünk valamit az elmúlt évszázadokból, azok olykor felemelő, máskor inkább lesújtó eseményeiből. Azonban – ahogyan oly gyakran emlegetik – mivel a  múlt ismerete nélkül nincs jövő, így még ha sokszor feledésbe kívánják is meríteni a múltat vagy éppen nyilvánosan tagadni és megváltoztatni akarják is azt, a jövőnk és a felnövekvő generációk miatt fontos a múlt megismerése.

A királyhelmeci református gyülekezet vezetői, mint a hiánypótló alkalom szervezői bíznak abban, hogy ha csak kevéssel is, de a történelmi szimpózium megszervezésével hozzá tudtak járulni ahhoz, hogy a Bodrogköz központjának település- és egyháztörténetét jobban megismerjék, s így kicsit talán ragaszkodóbbakká, a szülőföld iránt elkötelezettebbekké váltak mindazok, akik ez alkalomra ellátogattak – számolt be az eseményről Molnár István.