Kárpátaljáról, pontosabban Ukrajnából sok hír jut el hozzánk, szíveinkben hordozzuk az ott élőket, akiknek a háború borzalmaival szembe kell nézniük. Valahogy úgy gondoljuk, aki onnét jön, megkeseredett, szomorú, fájó szívű.

Nagy volt a meglepetésünk, mikor találkoztunk a Krisz zenakar tagjaival, akiken sem a megkeseredettség, sem a szomorúság, sem pedig a fájó szív nem látszott. Istent dicsérő és magyarságunkat, anyanyelvszeretetünket erősítő énekeikben és az énekszámok közti felvezetésekben a derű, belső öröm, a nyugodtság és reménység áradt. Miért? Mert Istenbe vetett reménységgel élik meg a háborús helyzetet. Bizonyságtételük éppen ezért volt annyira hiteles és megszólító. Köszönjük!

Ambrus Erika