VII. Barsi Egyházmegyei Kórustalálkozó

2015. június 24., szerda

A Farnadi Református Egyházközség adott otthont 2015. június 14-én a VII. Barsi Egyházmegyei Kórustalálkozónak.

Az alkalmat a helyi gyülekezet énekkarának szolgálata nyitotta meg. Elsőként Pálóczi-Czinke-féle énekeskönyvben található Az anyaszentegyház című éneket énekelték. Majd szólt a Hazaszeretet; valamint a Lábaidhoz hullok ének a Hallelujah énekeskönyvből. Köszönettel a szervezésért, kívánunk további kitartást és sok örömöt az elkövetkezendő szolgálatokhoz!

Az igehirdetés szolgálatát Antala Éva esperes helyettes végezte. Az Ef 5,18–20 alapján hirdette az Igét, mely egy útmutatás és tanács egyszerre. Hangsúlyozva volt, hogy szívből és lélekből kell énekelni. Isten a szívet nézi, azt, hogy milyen szívvel énekelünk! Istent dicsőíteni egyházi éneklésben is lehet, csak engedjük, hogy a Lélek járjon át minket!

Az áhítatot követően Kiss Pálné Ilona helybeli lelkész köszöntötte a jelenlevőket.

A vendégek közül elsőként az újlóti Remény Énekkar tett tanúbizonyságot az élő Istenről. Szólt az ének Hálát adok Uram. Miután kértük, Ó terjeszd ki Jézusom oltalmazó szárnyad, Mt 11,28 alapján bizonyságot tettünk arról, hogy Isten erőt ad ha szívünk fáj és kétely lakik bennünk... Az énekszó szintetizátoron volt kísérve, ami még inkább megfűszerezte a szolgálatot.

A lévai kórus a maga több szólamával – mint mindig – most is emlékezetes marad mindnyájunk számára. A húsvéti örömhírt hozták magukkal Dicsőség néked Istenünk, valamint a 241. dicséretet, Szent vagy örökké Atya Úristen.

A pozbai asszonyénekkar olyan szívet kért az Úrtól, mely csupán Őérte ég és Vele jár szüntelen... Egy imádság is elhangzott az ajkukról a következő megszólítással Mennyben lakó én Istenem.

A nagyölvedi énekkar már önmagában is dicséretet érdemel, hiszen kis létszámukkal ellentétben nagy erővel dicsérték Urukat. Egy erdélyi ének zengett a karzatból Búsan zúgnak a harangok. A Szent Lélek fontosságát hangsúlyozva a 369. pünkösdi dicséretünket is elénekelték Jövel, Szentlélek Úristen.

Meglepetésként fogadtuk Farnad község római katolikus testvérekből álló Vox Mirabilis kamarakórusát. Erkel Ferenc Éljen hazánk, magyar nemzetünk két szólamban szólalt meg, szoprán és alt hangfekvésben. Az Áldott légy Uram című éneket két nyelven halhattuk; és a meglepetés erejével fogadtuk az afrikai spirituálét dob, csörgő és taps kíséretével! A zenemű címe Si ya hamba ku ka nyen kwen kos, magyar fordításban Isten mellett mindvégig kiállunk. Ezúton is köszönjük, hogy szolgálatukkal színesítették együttlétünket!

A pozbai gyermekénekkar 12'-t taggal érkezett. Közjátékokkal énekelték a 198. dicséretet, Ti keresztyének, dicsérjétek Istent; szolmizáltak; hangszereken játszottak; és Sallai Róbert, az énekkar legfiatalabb tagja elszavalta a Székely asztali áldást, amit furulyaszó kísért.

A lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium Gaudium Kórusa következett. Csodálatos volt hallgatni több szólamban a Tégy Uram engem áldássá, valamint az Uram, nézz végig rajtam. Ezt követően jött kánonban a Glória szálljon a mennybe fel... Ezúton is kívánunk kitartást és sok bölcsességet a további tanulmányaikhoz!

A nagykálnai kamaraénekkar furulyák kíséretével énekelték a 369. pünkösdi dicséretet, Jövel Szentlélek Úristen. Élmény volt hallgatni tőlük a 255. dicséretet, Mely igen jó az Úr Istent dicsérni. Két szólamban hallhattuk a Jézus életem, erőm, békém című éneket. Szintén két szólamban és harmóniumkísérettel szólt a Mindig hű maradsz Jézus című ének. Külön élmény volt hallgatni a 356. dicséret Felvirradt áldott szép napunk húsvéti dicséretünk dallamát csörgődob és furulya kísérettel. Végül a nagykálnai kamarakórus az utolsó énekével, Úrnak szolgái mindnyájan, a 134. zsoltárral áldást kértek mindnyájunk szolgálatára és életére!

A pozbai ifjúsági énekkar tagjai harmóniumkísérettel két szólamban bátorították a hallgatóságot Többé ne félj, ne aggódj, ne sírj, ne bánkódj... Következő énekük népi gyűjtések közül az Erdő mellett estvéledtem című ének volt.

A nagysallói énekkart az érsekkétyi kórus pár tagja is erősítette. Jó volt hallgatni a női hangok közt az egyetlen férfi hangot! Királyi zászlók lobognak kezdetű 344. dicséretet követően a Halleluja énekeskönyvből a 249. számú éneket hallhattuk. Tanúbizonyságként szólt az ajkakról az ének Hogyha lábam megbotolna Jézus van velem és erős kézzel fogja reszkető kezem. Végül a Jöjj mondjunk hálaszót, a 167. dicséretet hallhattuk három szólamban.

Végezetül az érsekkétyi kórus szolgálata következett. Az összes szólamban gyönyörű, tiszta hangok szólaltak meg. A Szelíd szemed Úr Jézus, a 465. dicséret, valamint az Urunk, Jézus, fordulj hozzánk, a 166. dicséret mellett hallhattuk a Győzelmet zengjen föld és ég c. húsvéti éneket. Az utolsóként fellépő énekkarnak az utolsó éneke mintegy megkoronázta az egyházmegyei kórustalálkozót! A Nemzeti Imádságunknak, a Himnusznak az eléneklése zárta a szolgálatokat, szintén három szólamban!
A farnadi gyülekezet lelkésznője megköszönve az alkalmat átadta a szót Ficzere Tamás nyitrai lelkésznek, aki egyben a barsi egyházmegye lelkészi karvezetője is. Értékelőjében hangsúlyozta, hogy amellett, hogy a kórusok és énekkarok közösséget építenek, szolgálatukkal az istentiszteleti alkalmakat szebbé, csodálatosabbá teszik! Ugyanakkor mindnyájunknak sok türelmet, kitartást és sok örömöt és áldást kívánt!

Az értékelést követően a kórusok és énekkarok átvehették nemcsak az egyházzenei osztály ajándékát, de a farnadi gyülekezet figyelmességét is. Az emléklap mellett egy kerámiai szív is emlékeztetni fog minket ezen felemelő alkalomra!

Itt ragadnám meg a lehetőséget, hogy még egyszer köszönetet mondjunk a házigazdának, a farnadi gyülekezet lelkipásztorának, énekkarának, elöljáróinak és minden egyes tagjának, hogy otthont adott ezen felemelő alkalmunknak! Istenünk gazdag áldása kísérje szolgálataikat és szeretteik életét egyaránt!

Templomi együttlétünket a 25. zsoltár első versének eléneklésével zártuk. Zengett az ének Szívemet hozzád emelem.

Alkalmunkat még színesebbé tette, hogy a tatai református gimnázium színjátszó csoportjának tagjai előadást tartottak. Mintegy negyven perces előadásra került sor a kultúrházban.

Megköszönve a szeretetvendégséget, had búcsúzzunk egy Igeverssel a következő találkozásig (ha Isten színe előtt is kedves és megtartja éltünk): a Krisztusnak beszéde lakozzék mi bennünk gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengedezvén a mi szívünkben az Úrnak. (Kol. 3:16)

Sándor Veronika

fotók: Mente Róbert és Dukon András

események továbbiak →