Megújult a lénártfalvai templom belseje

2016. október 11., kedd

Száztíz évvel ezelőtt épült Lénártfalván a református templom, de az elmúlt időszakban még nem került sor a belső terének az érdemleges felújítására. Az egyházközség 2014-ben fogott hozzá a munkálatokhoz, amelyhez jelentős anyagiakat is elő kellett teremtenie. Külföldi támogatásoknak és az adományozóknak köszönhetően sikerült elvégezniük a tervezett munkálatokat. A felújításért 2016. október 9-én, vasárnap délután ünnepi istentisztelet keretében adtak hálát a hívek.

Nagyné Révész Andrea lelkipásztor rövid fohásza és köszöntése után a hanvai Tompa Mihály vegyes kar nyitó éneke hangzott el.

Igehirdetéssel Nagy Ákos Róbert esperes 84. Zsoltár  2-3. verse alapján: „Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek URa! Sóvárog, sőt eleped a lelkem az ÚR udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez“. Beszédében kifejtette, hogy a zsoltáros számára az Isten háza, az Isten egyháza és a gyülekezeti közösség a boldogság forrása és a mi időnkben is az kellene hogy legyen. Majd rámutatott arra, hogy az emberek sok mindent meg is tesznek ezért. „Építkezünk, javítunk, bársonyt hímeztetünk, takarítunk – szép lett a templomunk, ezért hálásak lehetünk Istennek. Megköszönjük azoknak, akik adományukkal, munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy az méltóbb legyen az élő, bennünket szerető, megváltó, tökéletes Istenhez. A templomunk lehet szép, vonzó, gyülekezetünk is élő, aktív közösség, de azért fel kell tennünk a kérdést:  vajon mindenkor meglátszik-e rajtunk, gyülekezeten, gyülekezeti tagokon az, hogy Krisztushoz tartozunk, tudunk-e nyitottak, befogadóak, egymás felé kedvesek, szeretetteljesek, ha kell megbocsátóak lenni? Ha ránk tekintenek, érzik-e mások azt, hogy de jó lenne a mi közösségünkhöz tartozni? Mai keresztyénségünk egyik legnagyobb kihívása mindenféleképpen az, hogy hiteles és vonzó közösségként meg tudunk-e jelenni a világban. Mert ha igen, akkor éreznek mások is vágyódást, a gyülekezet, az egyház, a templom és a templomos közösség után“ – mondta többek között igehirdetésben Nagy Ákos Róbert esperes.

A szószéki gondolatok után a templom belsejében elvégzett munkálatokról az egyházközség gondnoka Madarász Béla számolt be. Bevezetőjében elmondta: „A népi hagyomány szerint, ha egy falunak nincs iskolája és temploma, azt előbb - utóbb enyészetre ítéltetik. Hála Istennek, nekünk van mindkettő. Az iskolát rendbe tétette a község polgármestere, de a templomon az idő nyomait már nagyon lehetett látni, hiszen 110 évvel ezelőtt épült, és belülről jelentősebb felújítási munkálatokat eddig nem végeztek“. Felemelő érzésnek tartotta, hogy a gazdaságilag nehéz időkben közös erővel és Isten segítségével sikerült véghezvinni a templom teljes belső felújítását. Elmondta, hogy a munkálatok 2014 őszén kezdődtek el az orgona felújításával,  majd 2015 nyarán folytatódtak a mennyezeti rész kijavításával és festésével. 2016-ban nyarán pedig befejeződtek a a belső felújítási munkálatokat, beleértve az oldalsó ajtó cseréjét is. A kis létszámú gyülekezetnek a munkálatok elvégzéséhez jelentős anyagira is szüksége volt. Önerőből nem  tudták volna megvalósítani, ezért Nagy Ákos Róbert esperes és Nagyné Révész Andrea lelkipásztor segítségével több helyre is benyújtották pályázatukat. Végül hollandiai és svájci szervezetek támogatásával sikerült az anyagiak jelentős részét előteremteni.   felújítást anyagilag támogatta a községi hivatal is, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Közalapjának egyházépítői keretéből pedig – az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyása alapján – 2 900 eurós hozzájárulást kaptak a kiadásokra. A költségek fedezése céljából jótékonysági bált is szerveztek három alkalommal, de segítséget kaptak adományok formájában a Lénártfalváról már elköltözött, szívükben azonban még mindig ide tartozónak számítóktól is. A gondnok megemlítette Molnár Attila és Tóth Lajos családját, akik szívügyüknek tekintették a templom megújítását. Kiemelte azt is, hogy a lénártfalvai hívek is szépen adakoztak, sőt voltak, akik munkájukkal is hozzájárultak a terv megvalósításához.

A felújításhoz kapcsolódva elmondta azt is, hogy kicserélték a 30 évvel ezelőtt hímzett terítőket is, amelyeket Magyarországon készítették el. László Ottó presbiter  pedig új korlátot készített az úr asztala köré. Név szerint megemlítette a munkálatokat kivitelező szakembereket, akiknek köszönhetően sikerült eredeti állapotba visszaállítani a templom belsejét. S munkálatok teljes költsége mintegy 17 ezer eurót tett ki. A gondnok elmondta, hogy a felújítás után szerinte a lénártfalvai templom belseje a legszebb a gömöri egyházmegyében. Végül pedig bizakodását fejezte ki, hogy a szép környezetben növekedni fog azoknak a létszáma is, akik eljönnek meghallgatni Isten igéjét és tanítását.

A beszámoló után egy rövid prezentáció következett a felújítási munkálatokról.

A hálaadó istentiszteleten részt vett az egyházmegye gondnoka Bán Zoltán is, aki szintén köszöntötte az egybegyűlteket. Az ünnepi alkalom a Himnusz éneklésével ért véget, a meghívott vendégeket pedig szeretetvendégség várta a helyi alapiskolában.

 

II, NA

események továbbiak →