A reformáció üzenete ugyanaz, mint 500 évvel ezelőtt

2017. február 06., hétfő

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is méltóképpen kívánja megünnepelni a reformáció 500. jubileumi évfordulóját. Először arról beszélgetünk Fazekas László püspökkel, hogy mi történt 1517-ben, hogyan indult el Luther Márton vitairata alapján a reformáció, milyen nehézségekkel kellett szembesülni a követőknek és milyen változásokat eredményezett az egyház megújulására irányuló törekvés.

- Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én, mintegy vitaindítóként kifüggesztette  95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, de azok futótűzként terjedtek el egész Németországban.  Miben rejlett tételeinek gyors elfogadása? 

- Luther 95 tétele teljesen új szint hozott. Az akkori egyháznak a hittételeit próbálta visszavezetni - a Szentírást alapul véve - a helyes útra. Nem lehet azt mondani, hogy tanai kemény támadást jelentettek volna az akkori egyház ellen, hanem mint tudós, tanár, szerzetes a Szentírás alapján próbálta magyarázni a megigazulásról, üdvösségről szóló tanítást, bűneinknek bocsánatát, az embernek Istenhez, Krisztushoz való viszonyát. Az akkori körülmények között azonban ez mégis csak az újdonság erejével hatott. Az emberek pedig lassan ráébredtek arra, hogy hitből, hit által, kegyelemből van az üdvösség. Ez pedig olyan lelki megújulást eredményezett, amelynek a hatása megmutatkozott a társadalmi és a politikai élet minden területén.

- Miért ütközött ellenállásba Luther tanainak elfogadása Németországban, annak ellenére, hogy a nép között gyorsan terjedt?

- Természetesen nagy volt az ellenállás. Emberi tulajdonságunk az, hogy ha megszokunk valamit, akkor abból nagyon nehezen tudunk kilépni, vagy elfogadni a valóságot. Sokszor az életünkre olyan hagyományok rakódnak, amelyek meggátolnak a helyes gondolkodásban, elhomályosítják látásunkat. Ha ezeket feszegetjük, akkor emberi énünk is sérül. Ez nagyon sok esetben megmutatkozott. Így a fejedelmek, de az egyszerű nép életében először felháborodást keltettek Luther tanai. A logikus gondolkodás Szentírást alapul véve viszont eljuttatta a korábbi ellenzőket arra a felismerésre, hogy mégiscsak az az igazság, amit ő a Szentírás alapján állít.

- Tételei eljutottak Németország határain túlra is. Miért volt annyira nagy foganatja más országokban is?

- Ha csak Svájcot vesszük, ahol spanyol fennhatóság volt, a reformáció gondolatai összecsengtek az elnyomás alóli szabadulás törekvésével is. Tanai nagyon jó alapot szolgáltattak ahhoz, hogy önállósodjanak az emberek, az emberi közösségek, a városok. Ugyanígy a Kárpát-medencében is – a mi őseink életében  – meghozták ezt a megújulását. Először  Németországból Luther tanai terjedtek, később Kálvin János tanai, melyeket a kereskedők vagy a kint tanuló diákok hoztak magukkal elindítva ezzel egy fejlődési folyamatot. Magyarország a 16. században Török Hódoltság néven Török fennhatóság alatt volt. A törökök viszont vallásilag aránylag toleránsak voltak. Aki befizette a harádzsot, azt békén hagyták, szabadon gyakorolhatta a hitét, a vallását. Ez pedig nagyon jó hátteret biztosított ahhoz, hogy a református tanítás ismertté váljon a magyarság körében. Így terjedt aztán egyre erőteljesebben Erdélyben, a Hajdú városokban, és a mi vidékünkön, Komárom környékén is.

- A mi térségünkben sem fogadta el mindenki a Lutheri-tanokat,  egy új vallás kialakulását. Hamarosan el is indult egy ellenreformációs folyamat, amely kezdődött a templomok bezárásával és a protestáns lelkipásztorok üldöztetésével, gályarabságra való hurcolásával.

- Ezek a csatározások napirenden voltak. A megújult hitűek átvették a régi katolikus templomokat, amelyeket a későbbiek folyamán kénytelenek voltak visszaadni, vagy maguk is visszaálltak a régi hitre, tehát pro és kontra folytak ezek a harcok. De volt egy komoly visszavágás a római katolikus egyház részéről. A jezsuitáknak köszönhetően nagyon erőteljesen kezdték üldözni a protestánsokat, ezért is nevezzük az 1671-től 1681-ig terjedő időszakot  a protestantizmus gyászévtizedének. 1674-ben a pozsonyi vértörvényszék elé idéztek több, mint hétszáz prédikátort – reformátust, evangélikust. A beidézettek közül körülbelül háromszázan jelentek meg, akiket hitük megtagadására kényszerítettek. Azokat, akik mégsem voltak erre hajlandóak, gályarabságra ítélték. Pozsonyból indultak el gyalogosan Triesztbe, akiket később - mindössze huszonhatan maradtak életben - Michiel de Ruyter holland tengernagy szabadított ki. Az egyik győztes csatájáért kérte jutalmul a holland királynőtől, hogy kiszabadíthassa a magyar prédikátorokat a gályarab fogságból.

- II. József német-római császár és magyar király 1781. október 25-én Magyarországra és Erdélyre vonatkozó türelmi rendelete hozott változást, amely szabadabb vallásgyakorlást biztosított a protestánsok számára. Későbbiek során szabadon épülhettek a templomok, bár egy ideig torony nélkül, ajtaja pedig nem nyílhatott az utca felől. Ami azonban a legfontosabb volt, megtiltotta, hogy bárkit üldözzenek hite miatt. A történelmi események tükrében mégis milyen üzenete van ma a reformáció ötszázadik évfordulójának?

- Most sem lehet más üzenete a reformációnak, mint volt 1517-ben. Az állandó megújulás, önvizsgálat, megfelelő-e a hitbeli felfogásunk és az az irány, amelyben haladunk. Úgy gondolom, hogy a reformáció 500. évfordulójának szintén el kell hoznia az önvizsgálatra való hajlandóságot. Annak az újra felfedezését, hogy Isten csodálatos világba helyezett bennünket, lehetőséget adott a munkálkodásra, az Ő dicsőségének a megmutatására. Mindent meg kell tennünk azért, hogy országának jó hírét vigyük, hirdessük, felmutassuk. Ebben kell munkálkodnunk.

 II


események továbbiak →

Reformáció 500