Isten visszavár

2018. augusztus 19., vasárnap

„Az a dolgunk, hogy gyűjtsük össze az embereket és életünkkel arról tanúskodjunk, amire Isten Izraelt hívta” – Lovas András utolsó előadásában a megváltás történetének jelentőségéről beszélt.

Az előző két napon az ÉlesztŐ résztvevői már hallhatták, hogy Isten a szeretetbe teremtette az embert, megadva a választás szabadságát. Ezzel a lehetőséggel élve szakadtunk el a Teremtőtől és lettek bálvánnyá életünk fontos területei – mint a párkapcsolat, a munka és a pihenés. „Azzal, hogy az ember megromlott az Istennel való kapcsolatban, nem szűnt meg képmásnak lenni, de ez a kép összetört és bemocskolódott, nem úgy működik, ahogy Isten képzelte” – kezdte záróelőadását Lovas András, de azt is hozzátette: „Isten nem hagyta ebben az állapotban az embert, utánunk jön és gyógyítja a világot – ez a képmás története.”

A Biblia története

A Biblia a bűneset után beszámol Káin és Ábel történetéről; az özönvízről, amikor Isten megbánja, hogy megteremtette az embert, de végül új szövetséget köt Noéval; és a Bábel tornyáról, amit követően csak üresség és reménytelenség marad. „Ebben az állapotban kezdi el Isten a helyreállítást, hív el egy meddő, öreg házaspárt és ígéri meg Ábrahámnak, hogy nagy néppé teszi, áldássá minden nép számára” – magyarázta Lovas András.

„Erre a történetre tekints úgy, mint a saját történetedre. Amikor Isten azt mondja, megáldalak és áldás leszel, akkor kapcsolódsz Ábrahámhoz és ahhoz a hatalmas történethez, aminek a részesei vagyunk” – hívta fel a figyelmet a lelkipásztor. Az Ábrahámnak tett ígéret azonban Egyiptom földjén teljesedett be, ott lett naggyá Izrael népe, de ez a halál földjévé vált számukra, ahol nem volt pihenés, csak a rabszolgaság. De amikor a nép képes emlékezni Isten ígéretére, akkor Ő megszabadítja népét, szövetséget köt Izraellel és törvényt ad, hogy legyen útmutatásuk a férfi és nő kapcsolatában, a munkában és az ünneplésben. „Izrael népe szent papság, a pogány népek között ők képviselik és közvetítik Isten üzenetét, aki rajtuk keresztül ismerhető meg” – mondta Lovas András.

Izrael küldetése, hogy bemutassa Istent, a mindenkori király vezeti a népet, miközben a próféták újra és újra rámutatnak a szabadításra és a szövetségre, akár a hatalommal szemben is – de a nép hűtlenné válik. „Isten mégis elküldte Jézus Krisztust, a szabadítót, aki azt mondta: »elközelített az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!« Ő elkezdi összegyűjteni az elveszetteket és helyreállítani a képet” – hangsúlyozta Lovas András. Az evangéliumokban Jézushoz mennek a bűnösök, sokszor prostituáltak és vámszedők, ami jól példázza, hova torzult a szexualitás, a munka és a pénz hajszolása. Nekik hozza Krisztus az örömhírt, a körülötte lévők megtérnek és hisznek az evangéliumban, helyreállnak férfi és női mivoltukban, a munkában és a pihenésben.

Legyetek tanúvá!

„Jézus Krisztus a valóságos ember és a láthatatlan Isten: Ő a tökéletes képmás. Megmutatja, milyen az ember a teremtettség dicsőségében” – foglalta össze a lelkipásztor. Jézus úgy állítja helyre azt, ami széttört, hogy általa Isten megbékéltet önmagával. „A bemocskolt képmás, Jézus összetört arca az, ahol az ember minden gyűlölete, istentelensége és szennye jelen van, de Isten Jézusban legyőzi a bűn hatalmát” – tette hozzá.

Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény előtt. Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. Ő a feje a testnek, az egyháznak; ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első. Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék, és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent a földön és a mennyben úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által. (Kol 1,15–20)

De mi történik ezután? Mi történik, ha hisszük mindezt? „Azt várta a nép, a Messiás azonnal helyreállít mindent, nem lesz többé erőszak és betegség, de sokan csalódtak. De Ő elhozta békéjét és Isten népe az a közösség, ami ezt megtapasztalhatja, akik között elkezd gyógyulni Isten képe – de még nincs itt az új ég és az új föld – folytatta Lovas András. – Az a dolgunk, hogy gyűjtsük össze az embereket és életünkkel arról tanúskodjunk, amire Isten Izraelt hívta.” Ahogy pedig Isten népe megéli a férfi-női kapcsolatot, a munkát és a pihenést, az mind Isten szeretetéről, kegyelméről és hűségéről beszél, hogy ezen keresztül mások is megismerjék Őt.

A nagy terv részeként

„Meg kell élnünk az örömöt és meg kell testesítenünk Isten uralmát – biztatta Lovas András a résztvevőket. – Ahhoz pedig, hogy egyénileg hűségesek legyünk, látnunk kell, hol a helyünk Isten sokkal nagyobb tervében. Az én hűségem Isten hűségét erősíti, az én kudarcom, Isten népének kudarca is.” A lelkipásztor arra is felhívta a figyelmet, hogy a képmás történetének akkor lehetünk részesei, amikor Isten újjáteremt Krisztusban Szentlelke által.

„Vagy élsz, mert újjászülettél vagy tudsz a történetről, de nem ért el az újjáteremtő valóság. Emlékezz Jézus Krisztus összetört arcára és lásd meg, hogy mindez miattad is történt, és amikor ez arra indít, hogy az Úr bocsánatát kéred, az új teremtés valóságába lépsz” – fogalmazott a lelkipásztor. Mint mondta, a megtérés és az újjászületés a Biblia története – amikor Isten elhívja az embert, azért teszi, hogy elküldje, amikor pedig megáldja, azért teszi, hogy áldássá legyen mások számára. Ez nem lehet úgy a mienk, hogy nem vagyunk részesei Krisztus missziójának.

„Megélni az istenképűségünket állandó harc, ahol alkalmanként elbukunk, de Jézussal a végső győzelem vár – tette hozzá az előadó. – Fogadjuk el, hogy elesünk, kapaszkodjunk bele Jézus kegyelmébe és ne ítéljük el jobban magunkat, mint ahogy ő elítélne.” Ebben hat kifejezéssel nyújtott segítséget: test, világ, sátán és szexualitás, pénz, hatalom. Lovas András szerint ezek ismerete térképpé lehet, ha tudjuk, hol vannak a gyenge pontjaink, képesek vagyunk figyelni is rájuk. Ha Isten népe meg akarja élni, mit jelent bemutatni a Teremtő képét, az harccal jár – de ez a közös történetünk.

Melyiket?

A képmás történetében fontos beszélni a párkapcsolat-munka-pihenés hármasáról is, mert ezeken a területeken keresztül mutathatunk Istenre. A szexualitás terén választ kell adni az elszemélytelenedő kapcsolatokra és érdemes lenne foglalkozni a pornográfia egyre komolyabbá váló kérdésével is. „Ha nem tudunk valamilyen módon egymás felé fordulni és őszinteséggel, bűnbánattal, egymáshoz tartva küzdeni, a világ elsöpri Isten népét” – figyelmeztetett a lelkipásztor.

A munka terén fontos azt vizsgálni, hogy tudnánk értékelni mások munkáját és köszönetet mondani azért, hogy megkönnyítik életünket azzal, amit elvégeztek. „Gondold át, mit jelent saját szakterületed a teremtettség, a bűneset és a megváltás fényében, mert így kihelyezheted az ego történetéből” – tanácsolta, ahogy azt is, hogy a pihenés idején Istennel, bölcsességgel élvezhetjük, amink van.

Mint mondta, a kérdés nem az, hogy hány történettel találkozunk, hanem az, hogy melyiket választjuk. „Minden egy nagyobb összefüggésből fakad, a kérdés pedig, hogy Isten vagy az ego történetét testesítjük meg. Ebben a feszültségben élünk, de ebben éljük meg Isten mérhetetlen dicsőségét is” – zárta gondolatait Lovas András.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Nagy Emese, Szarvas László

Az előadássorozat korábbi részei

 

Isten színre lép

Mit jelent az, hogy férfi és nő? Hogyan kellene élnünk? Mit higgyünk: amit a környezetünk vall vagy amire Isten hív el? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések megválaszolásában segített Lovas András, a Gazdagréti Református Egyházközség lelkipásztora az ÉlesztŐ résztvevőinek. Első előadásában a képmás-lét és az ego történetének ütközéséről beszélt.

 

Istentől elhajolva

„Ahol nincs választás, ott nincs szeretet, csak automatizmus” – Isten és az ember történetének második fejezetéről beszélt Lovas András csütörtöki előadásában.

események továbbiak →

Reformáció 500