A felvidéki Martoson új református óvodát avattak- A felvidéki magyarságnak van jövője, hiszen célokat fogalmaz meg és ezek mentén cselekszik - jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a felvidéki Martoson, az új református óvoda átadóján. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Fazekas László, Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke és Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke is részt vett a Martosi Református Óvoda és Iskola ünnepélyes átadásán. Az átadó ünnepség, felvidéki magyarság egyik legnagyobb nyári rendezvényének, a Martosi Szabadegyetemnek az első programpontja is volt egyben. Az államtitkár beszédében rámutatott: a magyar kormány arra törekszik, hogy gazdasági, oktatási és más szempontokból is egy egységes Kárpát-medencei teret teremtsen meg. Hozzátette: ennek a célkitűzésnek mentén épül 150 új óvoda és újul meg 460 Kárpát-medence szerte. Az új és felújított intézmények közül 165 készült és készül el a Felvidéken, összesen mintegy 10,5 milliárd forintból, ami mutatja, hogy a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programban a Felvidék kiemelt helyet kapott. Ez a felújított iskola tövében épült új óvoda is annak is bizonyítéka, hogy a felvidéki magyarság és az egész magyar nemzet nemcsak a múltba réved, nemcsak a ma bajaival törődik, hanem van jövője és ezzel a jövővel törődik, célokat fogalmaz meg és cselekszik" – hangsúlyozta Potápi Árpád János. Fazekas László, felvidéki református püspök az átadón azt mondta: ez az új óvoda is a felvidéki magyarság megőrzését szolgálja.

Keszegh István, Martos polgármestere megköszönte és nagyvonalúnak nevezte az óvoda megépítését szolgáló támogatást, az új intézményt pedig a helyi gyülekezet örömének és a Felvidék egyik legszebb óvodájának nevezte, olyannak, amely egyúttal üzenet a jövőnek is. Az új martosi református óvoda a magyar kormány 825 ezer eurós támogatásának köszönhetően épülhetett meg. 2019. július 3. / Forrás: MTI

Református magyar óvodát avattak Komáromban - Ünnepélyes keretek között adták át június 30-án, a Komáromi Református Egyházközség Csillag óvodáját és bölcsődéjét. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak ez az első átadott oktatási-nevelési intézménye, amely a magyar kormány Kárpát-medencei Óvodafejlesztési programjának a keretében valósult meg. Az ünnepségen megjelent többek között Balog Zoltán lelkipásztor, miniszterelnöki biztos, Grezsa István, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos, Prékop Mária, a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériuma Nemzetiségi Főosztályának igazgatója, Menyhár József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke, Géresi Róbert püspökhelyettes, Fekete Vince, az Egyetemes Egyház főgondnoka, Molnár Sándor főtanácsos és Keszegh Béla polgármester. Kép: Turányi József, Szarvas László Az átadás istentisztelettel kezdődött, amelyen Balog Zoltán lelkipásztor, miniszteri biztos, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt minisztere szolgált igehirdetéssel Ézsaiás prófétának a szomjazókhoz intézett felhívása alapján. Az óvoda, az a program, amit elindított a magyar kormány szövetségben a ti közösségi, nemzetiségi, kisebbségi vezetőikkel és egyházaitokkal. Az a testről, meg a lélekről is szól. De a tudásról, a tanulásról is. Arról, hogy versenyképes gyermekeink és fiataljaink legyenek. De arról is, hogy legyen lelki tartalom is, a gyerekek tudják hova tartoznak” – hangsúlyozta Balog Zoltán. Majd a miértre adott válaszként fogalmazta meg, azért, hogy a mieink legyenek a legjobbak, mindenben, hozzátéve, leginkább azért, hogy tudják mit jelent reformátusnak, katolikusnak és egyúttal magyar embernek lenni. „Ez együtt mind a kettő test és lélek. De mondhatnánk azt is: jobban élni és szebben élni, magyarabban élni és keresztényibben élni. Ezt kínálja nekünk itt nekünk Isten igéje. És ez bizony hit és kultúra. Hit és nevelés. Hit és oktatás. Az a tudás, az a szeretet, amit a gyerekeink megkapnak” – nyomatékosította az igehirdető. Grezsa István, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos az átadást egy állomáshoz, határkőhöz hasonlította. Nagy megtiszteltetésnek tartotta, hogy a komáromi panelrengeteg között fel tudtak állítani egy ékszerdobozt állítani a református egyház közreműködésével. „A jelenben bizonyosak lehetünk. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési program felvidéki ágában, a komáromi Csillag óvoda és bölcsőde átadásakor elmondhatjuk, hogy egy nagy folyamat kezdetén vagyunk. Hét intézményt fogunk csak a reformátusok jóvoltából az elkövetkező két hónap alatt átadni Felvidéken” – mondta Grezsa István, majd az összefogás fontosságát hangsúlyozta: „Ha mi magyarok összefogunk, akkor mindent el tudunk érni.” A komáromi óvoda és bölcsőde létrejöttének történetét Fazekas László püspök, a gyülekezet lelkipásztora ismertette. Elmondta, hogy a sok egyeztetés után a komáromi egyházközség végül a Benei óvodát vette át az önkormányzat javaslatára, majd megvásároltak egy 68 áras telket egy új épület számára, ahol nemcsak az átvett óvoda, hanem bölcsőde is helyt kapna. Majd a szükséges dokumentumok beszerzése után 2017. december 17-én letették az alapkövét. A kivitelező 2018 márciusában kezdte el a beruházást, amely 2019 februárjában fejeződött be. Az 1440 m2 nagyságú épület három óvodai és két bölcsődei tanteremből áll. A püspök tájékoztatásul elmondta, hogy az előbbiben 3x21, az utóbbiban 2 x 12 gyermek számára van hely. A tantermekhez hálótermek is tartoznak, a szükséges kiszolgáló egységekkel együtt. A füvesített játszóterem külön játszótere van az óvodásoknak és külön a bölcsődéseknek.Az épület kivitelezési ára a járulékos költségeken kívül mintegy 1 380 ezer euróba került. A gyerekek az óvónőkkel együtt július 1-én veszik birtokba az épületet. Istennek legyen hála mindezért’ – mondta beszámolója végén Fazekas László püspök. Természetesen nem csak a református gyermekek előtt tárják ki az ovi kapuját. A más vallású és a világi beállítottságú kicsiket sem akarják kirekeszteni. 2019. június 30. / Forrás:Reformata.sk

Új szórvány óvodai központot építenek a Vajdaságban - Szerbiában, a vajdasági Maradékon ünnepélyes keretek között elhelyezték a helyi református magyar szórvány óvodai központ alapkövét. Az eseményen részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program célja a magyar identitás megerősítése, ugyanis ameddig magyar nyelven tanulnak a gyerekek, addig lesz magyar jövő is a Kárpát-medencében – hangsúlyozta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a maradéki, helyi református szórvány óvodai központ ünnepélyes alapkőletételén. Az óvoda a magyar kormány Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programjának keretében épülhet fel, összesen 80 millió forintot tesz ki a támogatás. Az új épület 200 négyzetméter alapterületű lesz, két óvodai csoportszobával, valamint az alagsorban egy 150 fő befogadására alkalmas teremmel, amely más, közösségi eseményeknek is otthont adhat. Az intézményt a református egyház fogja működtetni. Maradék egy kis, szerémségi település maréknyi magyarral, ahol 1978-ban megszűnt a magyar iskola. 2015-ben, 37 év után sikerült újra magyar nyelvű általános iskolai osztályt indítani, azóta pedig egy óvodai csoport is elindult. A településen 2012 óta Halász Dániel teljesít református lelkészi szolgálatot, az ő közreműködésével újult meg a helyi magyar oktatási és kulturális élet. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program a Vajdaságban közel 1,3 milliárd forintból valósul meg, ebből hat szórványóvodai központot alakítanak ki, illetve három szórványóvoda felújítását támogatják, nyolc korszerű kisbuszt biztosítanak a gyerekeknek, harminc településen pedig egyéb, egyszeri óvodai fejlesztéseket valósítanak meg. A fejlesztéseknek köszönhetően több száz új óvodai férőhely jön létre. 2019. június 28. / Forrás: MTI

Erdélyben megújult a gyimesfelsőloki óvoda  - A gyimesfelsőloki óvoda modernebb és korszerűbb lett. Az ünnepélyes átadást, amelyen Tóth László főkonzul is részt vett, június 26-án tartották a helyi kultúrotthonban. A gyimesfelsőloki kultúrotthonban megtartott műsort követően az ünneplők átvonultak a művelődési ház közvetlen szomszédságában lévő felújított óvodába, ahol szalagvágással adták át az épületet.

Pruteanu Róza Izabella, a Domokos Pál Péter Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy az épületre ráfért a teljes tatarozás, mert elhanyagolt állapotban volt. Az igazgatónő bízik abban, hogy a felújítás után a jelenleg 24 gyermekkel működő óvoda létszáma bővülni fog. Az épület megújításának összköltsége 43,3 millió forint volt, ebből megújult az óvoda két csoport- és egy multifunkcionális terme, modernizálták a mosdókat és egy öltözőt, valamint kialakítottak egy irodahelyiséget is. A felújítási munkálatok mellett új bútorzatot, eszközöket és játékokat kapott az intézményt. Burus-Siklódi Botond, az óvodafejlesztési programot koordináló Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke köszöntő beszédében egyebek mellett elmondta, hogy Erdély-szerte több mint 60 óvoda felújítását, bővítését vagy új épület felépítését vállalták. A felújítások többsége elkészült, a jövőben pedig új óvodaépületeket adnak át, a tervek szerint még a nyár folyamán. Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja beszédében kiemelte, az óvodafejlesztési program első két ütemére a teljes Kárpát-medencében mintegy 40 milliárd forintot szánt a magyar kormány. Ennek az összegnek hozzávetőleg a fele Erdélybe jutott. A Gyimesekben a gyimesfelsőloki előtt Gyimesbükkön adtak át felújított óvodát, és egyházi területre épül majd Gyimesközéplokon valamint Hidegségen egy-egy új óvoda. A magyar kormány óvodafejlesztési programja három ütemben zajlik. Az első főként a szórványra összpontosít, a második már kiterjed a tömbmagyar területekre is, míg a harmadik ütem az első kettő lezárását hivatott biztosítani, főként működési költségek biztosításával. Eddig az első ütemben tíz helyszínen újítottak fel óvodát, és különböző óvodai felszereléseket, bútorokat, játékokat, didaktikai eszközöket is biztosítottak 230 óvodának. Az óvodafejlesztések mellett a programban 197 játszótér kialakítása a cél, eddig 102 játszóteret már telepítettek. A program második fázisában 39 helyszínen dolgoznak Erdélyben, 6 zöldmezős beruházás, 5 udvarrendezés, 28 pedig épület-felújítás. A program 2020 végén zárul. 2019. június 26. / Forrás: Székelyhon.ro

Új játszótérrel vár a Csillagvár – óvodafejlesztés a magyar kormány segítségével Székelyudvarhelyen vadonatúj, színes, biztonságos és változatos játszóteret avattak a helyi óvodás napközi és bölcsőde udvarán. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) eddig 98 játszóteret telepített Erdély-szerte, ezek egyike a Csillagvár napközié. A Tábor lakótelepen található Csillagvár épületben 8 napközis csoport működik, ide mintegy 200 gyerek jár, és ugyanebben az ingatlanban van a város egyetlen bölcsődéje is, 70 kicsit gondoznak jelenleg. A napközi udvara 1100 négyzetméter, a bölcsőde külső tere pedig nagyjából 600 négyzetméter. Itt helyezték el a közel 20, javarészt fa játékelemet. Az összesen 11 342 euró értékű beruházás részeként az épület oldalában egy fedett részt is kialakítottak, amely szabadtéri rendezvények lebonyolítására alkalmas. A beruházás költségeihez az intézmény is hozzájárult, ennek érdekében gyűjtést rendeztek. Az átadóünnepségen köszöntőt mondott Gálfi Árpád polgármester, dr. Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja, Márton Adél szaktanfelügyelő, valamint Szász Zoltán, az RMPSZ területi vezetője. Mindannyian azt hangsúlyozták: a gyermekek jelentik a jövőt, fontos, hogy jó körülmények között fejlődjenek és az is örvendetes, hogy egy közösség minden meghatározó szereplője tesz azért, hogy a legkisebbek jól érezzék magukat. Mindeközben a gyerekek birtokba vették a vadonatúj játékelemeket. 2019. június 13. / Forrás: Hargitanépe

Ünnepélyes óvodai alapkőletétel Temesváron Az óvodafejlesztési program részeként bővítik a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum óvodáját. Az új épületrész ünnepélyes alapkőletételén részt vett Grezsa István a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program koordinálásáért felelős miniszteri biztos. A 10-es számú Napközi óvoda új épületrészének alapkőletételére június 12-én került sor. Az eseményen a miniszteri biztos mellett részt vett Halász Ferenc a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének partiumi alelnöke, Farkas Imre Temesvár alpolgármestere, valamint Tamás Péter tiszteletbeli konzul. A résztvevőket a líceum igazgatója, dr. Erdei Ildikó köszöntötte. Dr. Grezsa István köszöntőjében arról beszélt, hogy az alapkőletétel a reményről, a jövőről szól, és sokkal erősebb ez az érzés, ha szórványvidéken kerül sor ilyen eseményre, hiszen itt többet jelent az a helytállás, amit nemzeti identitásnak szoktak nevezni. Kifejtette: rendületlenül kell hinnünk abban, hogy nekünk magyaroknak küldetésünk van ebben a geopolitikai térségben. „Biztos vagyok benne, ha ezt az óvodát olyan lelkülettel fogják működtetni, amilyennel a temesvári magyar szórvány ügyeit intézi a Bartók Béla Elméleti Líceum vezetősége, akkor nem kell a jövőtől tartani. Jó helye a világnak a Kárpát-medence, és ez nekünk, magyaroknak és a testvérnépeknek is köszönhető. Kívánom, hogy ez az óvoda ősszel nyissa meg a kapuit, és minél több gyerek jöjjön ide, minél több szülő gondolja úgy, hogy nem a román óvodába fogja a gyerekét járatni! – jelentette ki a miniszteri biztos, majd ki is fejtette, hogy ezt miért tartja különösen fontosnak. Ha a kicsik a mesevilágot az anyanyelvükön fogadják be, élik át, akkor a fantáziájuk, álmaik sokkal gazdagabbak lesznek, hiszen vállalni tudják önazonosságukat. Halász Ferenc az RMPSZ partiumi alelnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy mit jelent Temes megye számára az óvodafejlesztési program, amelynek a helyi lebonyolítója a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. „Ez az épület kb. 140 millió forintból valósul meg, és az új épületben étkezde és sportterem is létesül. Lugoson magyar bölcsőde épül 80 millió forintos beruházással. A megyében 8 játszótér létesül, 32 millió forint, és 8 óvoda kap felszereléseket 10,4 millió forint értékben, ez összesen 262 millió forint (820 ezer euró).” Temes megyében a magyar oktatás fejlődik az anyaországi támogatással, a bölcsődétől az egyetemig, hiszen ősszel nemcsak az óvoda új épületét, hanem az egyetemi szórványkollégiumot is felavatják – mondta befejezésül Halász Ferenc. Tamás Péter tiszteletbeli konzul dr. Mile Lajos kolozsvári konzul üdvözletét tolmácsolta, megköszönve a magyar kormánynak, hogy a temesvári Józsefvárostól a belvároson át egészen a Gyárvárosig, számos magyar intézmény építését, fejlesztését, bővítését támogatja. Következett az alapkő ünnepélyes elhelyezése. A lezárt időkapszulát dr. Grezsa István miniszteri biztos és Halász Ferenc partiumi RMPSZ-elnök helyezte el a majdani épület bejárata alatt. 2019. június 12. / Forrás: NyugatiJelen.com

Egyre több a magyar óvodás gyermek  - Az, hogy hány gyermek kerül magyar iskolába, döntően az óvodaválasztáskor dől el. Ezért nagyon fontos, hogy a szülő a magyar óvodát válassza. (Rövid összefoglaló a felvidéki óvodahelyzetről) A Felvidéken új óvodák épülnek, kerülnek átadásra, a régieket pedig alakítják át úgy, hogy modern, 21. századi gyermekparadicsommá válhassanak.

Grezsa István miniszteri biztos az óvodaátadási ünnepségeken el szokta mondani, a program indításakor azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2020-ra, a program végére a kezdeti 48 000-ről 60 000-re növekedjen a Kárpát-medence magyar óvodásainak a száma. A számok valóban meglódultak felfelé, tavaly az óvodások száma elérte az 54 000-et. Felvidéki helyzetkép A 2018/19-es tanévben 9006 gyermek jár magyar tanítási nyelvű óvodába, ami az egy évvel korábbi 8750-hez képest 256 fős növekedést jelent adott tájékoztatást Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Külön statisztikát a beíratott kisgyermekek számáról nem vezetnek. 344 olyan óvoda működik Felvidéken, ahol magyar csoport is van, és 274 intézmény kimondottan magyar oktatási nyelvű. Örvendetes, hogy éppen az óvodafejlesztési programnak köszönhetően további 14 új óvoda épül szerte a Felvidéken. Az SZMPSZ mérte fel a program indulásakor, milyen állapotban vannak az óvodáink, melyek szorulnak rá a felújításra, és hol nincs ilyen intézmény, ahol pedig igény volna rá. A felvidéki magyarságot és megmaradását segítő Rákóczi Szövetség 3600-3800-ra tippeli a májusban beíratott gyermekek számát, ami nagyjából tükrözi az első osztályba íratott gyermekek statisztikáját, enyhe emelkedést mutatva. A hírek szerint a magyar óvodák megteltek, van, ahol a három évnél kisebb gyermekeket már nem is képesek fogadni. Sok kisgyermek vegyes házasságból származik, s az sem ritkaság, hogy szlovák szülők íratták magyar tannyelvű intézménybe a csemetéjüket. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program korábbi felmérése szerint éppen az intézmény állapota és felszereltsége az egyik legfontosabb szempont a szülők számára, amikor óvodát választanak a gyermeküknek. A magyar óvodások számát – a több gyermek vállalása mellett – növelhetné az is, ha Szlovákiában kötelezővé tennék az óvodalátogatást az 5. életévtől kezdődően, ami a kormány egyik prioritása volt. A törvénytervezetet azonban több oldalról bírálat érte, például azon szülők részéről is, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy otthon neveljék és oktassák a gyermeküket akár még iskoláskorban is. A magyar gyermek magyar óvodába való Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke örömmel konstatálta, hogy számban és százalékban egyaránt több az idén az óvodás, mint az előző évben. Az óvodafejlesztési program tehát érezteti a hatását. Reméli, hogy ez hamarosan az alapiskolai beíratási adatokon is meglátszik. A nagy kérdés ugyanis az, hogy a magyar óvodába járó gyermekek közül hányat íratnak később magyar iskolába. Hogy az óvodafejlesztés kapcsán a vegyes házasságból származó gyermekek magyar óvodába kerültek, örvendetes, de csak akkor, ha a magyar identitás olyan mértékben megerősödik, hogy utána magyar iskolában is folytatják a pályájukat. Annak, hogy kulturális élményben legyen része a gyermeknek és egy kicsit nyelvet tanuljon, sok értelme nincs – summázta Kiss Beáta. Szóba került az is, hogy sok magyar óvodában – általában olyan falvakban, ahol csak egy ilyen intézmény működik – már kétnyelvűen kommunikálnak, az oda járó szlovák gyermekek miatt. Ezekben az óvodákban is be kellene tartani azt, hogy ha magyar a nevelési nyelv, akkor magyarul beszéljenek. Nagyobb városokban pedig az a trend, hogy a szülők, akik magyar iskolába szánják a gyermeküket, szlovák óvodába íratják, hogy egy kicsit megtanuljon szlovákul. Az oktatási alelnök szerint ennek sincs sok értelme, hiszen az iskolai előkészítésnek is anyanyelven kellene történnie, hogy a gyerek kellő lelki, szellemi és nyelvi felkészültséggel menjen a magyar iskolába. Megkérdeztük arról is, támogatja-e azt az elképzelést, amely ötéves kortól kötelezővé tenné az óvodalátogatást. Hasznosnak tartanám. Magyarországon már hároméves kortól kötelező. Annál is inkább, mert él a társadalomban egy elég széles réteg, amelyik rászorul, hogy az iskola előtt szociális és egyéb készségekre való nevelést kapjon. Másrészt ez veszélyes ránk, magyarokra nézve, mert nem vagyok meggyőződve arról, van-e elég óvodai férőhely. Ha kötelezővé válik az óvodalátogatás az iskoláskort megelőző évtől, erre nagyon-nagyon oda kell figyelni, nehogy szlovák óvodába kényszerüljenek be magyar gyermekek. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program valóban hasznos volt, de ezt a hiátust még nem töltötte be. Nincs mindenütt magyar óvoda. Az önkormányzatokra is nagyobb felelősség fog hárulni ezen a téren. 2019. június 29. / Forrás: ma7.sk (B. Vida Júlia)