Ez a vállalás nagy tehertétel, de a missziói parancs kötelez

2020. február 08., szombat

A komáromi Csillag bölcsőde és óvoda bejárata felett négy állat sorakozik egymás mellett különféle színalapon: kakas, galamb, hal és bárány. A két oldalsó fali díszítés már vidámabb: mosolygós gyerekek integetve üdvözlik az érkezőt. Fazekas László püspök, a gyülekezet lelkipásztora szerint a Szentírásból vett szimbólumokkal kívánták hangsúlyosabbá tenni az egyházi jelleget.

„Az intézmény neve ezért is lett Csillag, mert csillag jelezte Jézus születését a napkeleti bölcseknek. A kakas Pétert emlékeztette ígéretére, a galamb Noénak jelezte az özönvíz végét. A hal, a keresztyénség szimbóluma, a bárány pedig Jézust, mint Isten bárányát jelképezi” – magyarázza a szimbólumok mögötti tartalmat a püspök. Komárom volt az első helyszín, ahol átadták a magyar kormány támogatásával felépült óvodát és bölcsődét. Riportunkban a tavaly szeptemberben nyílt két intézményt mutatjuk be felvázolva a gondokat, nehézséget, de a jövőbe vetett reménységet is.

„Komárom hosszú évtizedeken keresztül püspöki székhely volt, ahol 1935-45 között Református Tanítóképző Intézet működött. A gyülekezet vezetőségének a gondolatai között mindig ott volt az a vágy, hogy ismét legyen egy oktatási-nevelési intézménye. Amikor lehetőség nyílt arra, hogy a magyar kormány által támogatott Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében óvodák és bölcsődék létesüljenek, akkor úgy éreztük, eljött az ideje az álom megvalósulásának” – avat be a két intézmény létesítésének a hátterébe Fazekas László püspök, a gyülekezet lelkipásztora.

„Ennek keretében épült fel zöldmezős beruházásként a Csillag bölcsőde és óvoda. Nagyon örülünk annak, hogy elkészült és megindulhatott a falai között az oktatói-nevelői munka. Bár a gyülekezetre ez a vállalás nagy tehertétel, de püspökként és lelkipásztorként is úgy gondolom, hogy egy ilyen feladatot minden egyházközségnek fel kellene vállalnia: az oktatás és a nevelés ugyanis az egyházi életünk egyik nagy szegmense. Ezáltal mutatjuk meg magunkat a külvilágnak. A missziói parancs pedig mindnyájunkra érvényes: tanítvánnyá lenni és tanítvánnyá tenni. Ez az intézmény pedig erre a célra egy csodálatos lehetőséget biztosít”.

Az egyházközség a református óvodát és bölcsődét eredetileg a belvárosban szerette volna működtetni egy régebbi épület megvásárlásával és felújításával, átalakításával, viszont erre a célra nem találtak megfelelő ingatlant. Pedig stratégiailag ez lett volna a legjobb választás: közel a templomhoz, az egykori kollégiumhoz és a parókiához. Ugyanakkor szem előtt tartották azt is, hogy egy új óvodával több helyet tudnak majd biztosítani a magyar gyermekek számára, s nem kell a szülőknek helyszűke miatt a szlovák nevelési nyelvűt választani. Ebben egyeztek meg végül a város vezetésével és a projektet támogató Miniszterelnökséggel.

A városban működött egy nagyon régi épületben, a Közegészségügyi Hivatal által is csak 22 gyermek számára engedélyezett, majdnem a bezárás előtt álló ún. Benei óvoda. A megfelelő ingatlan keresése közben a város és az egyházközség vezetésének végül erre az óvodára esett a választása azzal, hogy a megbeszélések folyományaként az óvoda alkalmazottainak és a szülőknek a kérésére az önkormányzat lemond a fenntartói jogáról, az egyházközség pedig zöldmezős beruházásként református óvodát épít a magyar kormány támogatásával. A gyülekezet a Benei óvodától pár száz méterre, az ún. Bauring lakótelep panelházai közötti, magánkézen lévő üres telket vásárolta meg az építkezés megvalósítására. „Isten kegyelméből tizenegy hónap alatt épült meg a három csoportszobás óvoda és két osztályos bölcsőde, amely a Csillag nevet kapta” - mondta a gyülekezet lelkipásztora, hozzátéve, az egyházközség viszont már 2019. január 1-vel az Oktatásügyi Minisztérium engedélyével átvette a Benei óvoda működési jogát. Az épület február végén készült el, de a használatbavételi engedélyt csak egy hónap múlva kapták meg. Az átadásig az intézményt azonban még lakhatóvá, otthonossá kellett tenni tapétákkal, megfelelő bútorzattal, játékokkal, a konyha kiadói részét, illetve az étkezőt is be kellett rendezni”.

Az épületet hivatalosan, ünnepélyes keretek között az elmúlt évben, 2019. június 30-án adták át. Másnap, július elsején pedig már – az iskolába indulókon kívül - be is költöztek a gyermekek az óvodába, illetve azok, - összesen tizenheten - akik a nyári szünidő első három hetére igényelték a foglalkozásokat. A püspök elmondta, annak ellenére, hogy egy meglévő óvodát vettek át gyermekekkel, óvónőkkel, kisegítő személyzettel együtt, az ügyintézési folyamat eléggé elhúzódott, közben pedig zajlott az építkezés is, amelyhez szintén szükség volt különféle engedélyek beszerzésére. Mellesleg nem is volt tapasztalatuk egy ilyen folyamat lebonyolításában, ugyanis a Komárom volt az első, ahol az Óvodafejlesztési Program keretében elindult az oktatói-nevelői intézmény létesítése, illetve az építkezés és az ügyintézési folyamata.„A város mindent pontosan kiszámolt, elénk tárta a működési költségeket. Tisztában voltunk azzal, hogy komoly anyagi felelősség hárul a gyülekezetre, mint alapító-fenntartóra, de vállaltuk és készek voltunk erre. A kezdeti időszakban nagyon komoly anyagi nehézséggel kellett az egyházközségnek megbirkóznia, igyekeztünk ugyanis mindent biztosítani az óvoda működése számára. A legnagyobb tételt a munkabérek és a rezsiköltségek tették ki. Amíg a Benei óvodának voltunk a fenntartója, a várossal kötött szerződés alapján fedeztük a fenntartással járó költségeket. Az első két hónapban azonban egy gyermekre eső állami fejkvóta 88 százalékát kaptuk meg, ami egyáltalán nem fedezte a működési költségeket, de végül az önkormányzati képviselők megszavazták az egyházi intézmények számára is a 100 százalékos hozzájárulást” – emlékszik vissza a kezdeti nehézségekre Fazekas László.

Az előző, két csoportszobás, 22 gyermek által látogatott óvodát, a teljes személyzettel együtt vette át az egyházközség.  Mivel az új épületben helyt kapott Csillag óvodát három csoportszobásra tervezték, így szeptemberben még két óvónőt kellett alkalmazni, de az eltelt egy év alatt azonban voltak személyi változások is, de nem az intézmény egyházi jellege miatt. „Az a tapasztalom, hogy harmonikusan együtt tudunk dolgozni az óvónőkkel, igyekszünk kölcsönösen megérteni egymást, a kéréseket megbeszélni, egyeztetni” – mondja a lelkipásztor. 

A gyülekezet és az óvoda kapcsolata

„Már az építkezéstől és az óvoda átvételétől nemcsak presbiteri, de gyülekezeti szinten is igyekeztünk mindent átláthatóan végezni. A hívek tudatosítják, a két intézmény egy nagyon nagy kihívás a gyülekezet számára. Hogy magáénak érzi-e, ez abban mutatkozik meg, hogy segítségnyújtáskor megmozdulnak a hívek. Az épület átadása előtt szükség volt a hozzá tartozó területet rendbe tenni, akkor harmincan-negyvenen is eljöttek segíteni. Amikor pedig kihirdettük az istentiszteleten, hogy az átmeneti időszakban anyagilag hozzá kellene járulni az óvoda fenntartásához, szép adakozás lett az eredménye”.A lelkipásztor megosztja a fenntartással járó gondokat is, mely szerint a normatív támogatás nagyon szűkös keretet biztosít a számukra, de felelősek a megfelelő működésért. „A gyülekezet nem hagyhatja magára az óvodát, mert a miénk, s így is kell gondolkodnunk. Ez a missziói és keresztyén felelősségünk. Amennyiben szükséges, akkor anyagiakkal is segítsük az óvoda és a bölcsőde működését. A legnagyobb gondot az alkalmazottak fizetésének a biztosítása jelenti, ez teszi ki a legnagyobb tételt. De mivel új épületről van szó, a javításokra egyelőre nem kell fordítani. Ha valami hiányzik az oktatói-nevelői munkához, akár bútor vagy felszerelés, akkor azt igyekszünk beszerezni, ezt viszont az egyházközségnek már a saját költségéből kell megoldania. Az óvoda és a bölcsőde új bútorait egyébként szintén a magyar kormánynak, külön erre a célra elkülönített pénzcsomagjából fedeztük. Két terv között lehetett választani, majd a legjobbnak tartottat gyártattuk le egységesen, az egyház területén létesítendő bölcsődék és óvodák számára. Ennek ellenére a város engedélyével hozzánk is átkerültek a másik óvodából a már megszokott játékok, gyerekbútorok” – avat be a nehézségekbe a püspök.

Míg a gyülekezet lelkipásztorával beszélgetünk, közben a gyerekek már elfogyasztották a tízóraijukat, majd egy kis foglalkozás után a szabadban folytatták a játékot. A hatalmas udvar, modern játszótérrel igazi kikapcsolódást nyújt a gyermekek számára. Van hol futkosniuk, kipróbálni egy-két ügyességi versenyt, megmászni a mászókát, csúszdázni.Megnézzük az óvodai részleget, a szépen berendezett és felszerelt tágas játszó- és alvóhelyiségeket, valamint az étkezőt és az ételkiadót is. Az épületbe nem terveztek nagyobb főzésre alkalmas konyhát. Az ebédet máshonnan szállítják speciális, hőálló edényekben, majd a melegítő pultra teszik, amely biztosítja az étel hőfokon való tartását. Viszont a szakácsnő feladata nemcsak az ebéd kiosztása, hanem tízórai és uzsonna elkészítése a bölcsődések és óvodások számára. Fazekas László elmondja, hogy tervben van egy saját konyha kialakítása is, ahol nemcsak a Csillag bölcsőde és óvoda számára készülne étel, hanem a szintén egyházi alapítású és fenntartású Timóteus Házban lakó szociális szolgáltatást igénylőknek is.

Misszió és küldetés

„Egyelőre nagyon nehéz megállapítani, hogy milyen hatással van a két egyházi fenntartású intézmény a gyermekekre és szüleikre. Az óvodának és a bölcsődének is a programját úgy állítottuk össze, hogy érvényesüljenek a keresztyén értékek. Vannak olyan alkalmak, amikor alapító-fenntartóként ellátogatunk a gyermekekhez, részt veszünk a szülői értekezleten, sőt, a nevelési program részét képezi a templom látogatása is. Így volt ez karácsony előtt, amikor az ünnepváró alkalomra meghívtuk a gyerekeket szüleikkel együtt az istentiszteletre. Igaz, nem mindenki jött el, de jó reménységgel vagyunk, hogy idővel megszokják ezt is, mert ez szokás és ismerkedés kérdése is. Ha közelebb kerülünk egymáshoz, akkor az segíteni fog abban, hogy a szülők megértsék és jobban átérezzék a szándékunkat, vagyis ha ez kedves a számukra, akkor remélhetőleg meglesz az a hatás, amit mi magunk is elvárunk egy ilyen intézmény működésétől és életétől” – mondta a püspök.

Amíg a gyerekek kint futkosnak, addig az óvoda megbízott igazgatónőjével, Kovács Adriannával beszélgetünk, akinek óvodapedagógusként több mint 30 éves tapasztalata van. A szentpéteri önkormányzati óvodából jött át az egyházi fenntartású Csillag óvodába. Döntésében szerepet játszott az, hogy komáromiként szeretett volna már helyben dolgozni, s amikor átadták a református óvodát felcsillant a szemében egy új kezdés lehetősége. „Édesapám halála is megváltoztatott lelkileg, s úgy éreztem, ezzel közelebb kerülök az egyházhoz. Itt igyekszünk a gyerekeket bevezetni a hit világába hittanórák révén. Mind a három csoport számára külön tartja a foglalkozásokat szerda délelőttönként Fazekas Zsuzsanna tiszteletes asszony. A keresztyén szellemiség megmutatkozik még abban is, hogy imádsággal kezdjük az étkezést és befejezésével köszönjük meg, de a délután pihenő előtt is szintén imádkozunk a gyerekekkel. A magyar népmesék mellett bibliai történetekkel is megismertetjük őket, a hittanórán elhangzott történetet mindig átismételjük, hogy jobban megjegyezzék és kibővítsék ismeretüket a hit felé” – mondja a megbízott igazgatónő, hozzátéve: Ez csak egy része az oktatói-nevelői munkának, amivel gazdagodhatnak, formálódhatnak a gyerekek. A többi óvodához hasonlóan mi is ugyanazzal a nevelési programmal dolgozunk, mert itt is ugyanazokat a célokat kell elérni a gyerekek hat éves koráig”.

A hatvanhárom gyermek számára kialakított három csoportszobában majdnem teljes a létszám, jelenleg hatvanegyen látogatják az óvodát. Mivel a következő iskolai évtől többen is elsősök lesznek, így a májusi beiratkozás alkalmával várják az érdeklődő szülőket, s majd a jelentkezések alapján derül ki, hogy szeptemberben mennyivel számolhatnak, hány új óvodás érkezik hozzájuk.

Az óvoda negyed héttől várja a munkába korán induló szülők gyermekeit. Ebben az időpontban a megbízott igazgatónő szerint hét-nyolc gyerek érkezik. Hét órakor minden óvónő átveszi a csoportjába tartozó gyerekeket, majd kezdődik a reggeli közös, vagy saját elképzelésük szerinti játék. Később az óvónő fokozatosan bevezeti őket a napi foglalkozásba. Megtudtuk, hogy minden hétnek megvan a saját témája, és annak a keretén belül dolgoznak a gyerekekkel. Tízórai előtte egy kicsit megmozgatják magukat a külön tornatermemben, amit újabb foglalkozás követ: bővítik a gyerekek ismereteit, szókincsét, de vannak zenei és kézműves-foglalkozások is, sőt szerep- és drámajátékok, bábozások. Tíz óra után mennek ki az udvarra játszani, a friss levegőre. Fél tizenkettőkor ebéd, majd jön a pihenő, az alvás, ismét játék, háromkor uzsonna, majd ismét a játéké a szerep, míg a szülők meg nem érkeznek értük. 

Az elmondja, hogy februártól már táncoktatás is van a gyerekeknek és logopédus foglalkozik a beszédhibásokkal. „A szülők örömmel hozzák a gyermeküket az óvodába. Nemcsak reformátusok vannak itt, hanem más felekezetűek is, tehát nyitva áll az ajtónk mindenki előtt, aki elfogadja a keresztyéni értékeket. Hat szakképzett pedagógus foglalkozik a gyerekkel, ketten váltják egymást. Ketten egyetemet végzetek, ők nemrég fejezték be tanulmányikat, nálunk kezdtek. Kettőnek alapszintű képesítése van, ketten pedig érettségivel végződő szakközépiskolát végeztek. Az alkalmazottakhoz tartozik még egy szakácsnő és egy takarítónő” – sorolja a személyi feltételeket a megbízott igazgatónő.

Mint másutt, itt is van óvodai díj, amit az egyházközség 15 euróban határozott meg. Ezen kívül a szülőnek hozzá kell járulni az étkezés költségeihez is. Az iskolás kor előtt álló gyerekek számára ugyanúgy biztosított az állami törvények alapján az ingyenes étkezés, beleértve a rászorulókat, nehéz anyagi helyzetben lévőket, tudtuk meg a püspöktől.

Mindennel elégedettek vagyunk

Valent Katalin harminc éve foglalkozik az óvodásokkal, több helyen is dolgozott már, de leghosszabb ideig a Benei utcai óvodában, ahol igazgatónő is volt. „A város jelezte, hogy az óvodánkat átveszi a református egyházközség ugyanazokkal a feltételekkel, de sokkal jobbak lesznek a körülmények, s mi ezt szívesen fogadtuk. Itt mindennel meg is vagyunk elégedve. Tényleg nagyon szép az óvoda, a gyerekek igényeire van szabva és kielégíti minden szükségletüket. Van külön hálóterem, külön hely a játékra, az alkotásokat meg tudják hagyni másnapra vagy délutánra tovább folytathatják. A másik óvoda épülete nagyon elavult, régi volt. Nem volt elég hely a gyerekeknek, a közegészségügyi hivatal is csak bizonyos létszámot engedélyezett, nagyon be voltunk határolva. Nem is volt más választásunk, mint elfogadni ezt a lehetőséget. Így most a magyar gyerekeknek is van elég hely, hogy anyanyelvű óvodában kapjanak elhelyezést” – mondta Valent Katalin, aki számolt azzal is, ha egyházi fenntartású lesz az óvoda, lesznek változások és a nagyobb teret kap majd a református vallás, keresztyén életszemlélet, de reformátusként örült is ennek. „Nem volt nehéz megszokni az új környezetet. A pedagógiai munka nem változott, a gyerekek is részben maradtak, illetve jöttek újak, többen is lettünk, remélem jó felé haladunk. Nekünk is jó ez az új közeg, mert lelkileg megerősödhetünk, feltöltődhetünk, megnyugodhatunk a hitismeretek, bibliai üzenetek által.Húsz gyermeket vártak

A zöldmezős beruházással megvalósult épület külön bejárattal rendelkező részében két, összesen húsz, 1-3 év közötti gyermek számára alakítottak ki a bölcsődét. A szociális intézményben egyelőre négy gyermek van, akikkel két szakképzett dadus foglalkozik.

„Amikor hírül adtuk, hogy bölcsődét is indítunk, többen jelentkeztek. Az épület már júniusban elkészült, a bölcsőde működési engedélyét viszont csak augusztus 29-én kaptuk kézhez azzal, hogy szeptember 2-án fogadhatja a gyermekeket. Sajnos az érdeklődő szülők jelentős többsége nem tudta megvárni ezt az időpontot és más lehetőséget keresett. Így a toborzást elölről kellett kezdenünk, de reméljük, idővel egyre többen szereznek tudomást a bölcsődéről és teljes kapacitással működhetünk” – mondta bizakodóan a püspök, aki azonban elárulja, hogy keresztyén emberként jobban örül annak, ha egy gyermek minél tovább marad otthon az édesanyjával, de megérti azokat, akik a gazdasági kényszer, a szociális háttér, vagy akár a karrier miatt vissza mennek dolgozni, s a gyermeküket pedig bölcsődében helyezik el.

Két, modern, új bútorokkal, játékokkal felszerelt, tiszta, húsz gyermek gondozására alkalmas helyiség állnak a rendelkezésre. Külön kis étkezőt alakítottak ki a számukra, sőt az ételt is külön ablakból adják ki. A bölcsőde havi gondozási díja 330 euró, amelyhez hozzájárul még a napi ötszöri étkezésért való fizetség is. A járási hivatalokon keresztül a szülők azonban kérvényezhetik a 280 eurós állami támogatást a bölcsődei ellátáshoz, amennyiben az édesanya a gyermekgondozási szabadságát megszakítva visszatér munkahelyére.Mivel a tervezettől jóval kevesebb a gyermek, a bölcsőde egyelőre nem tud önfenntartó lenni. Az egyházközség így kénytelen hozzájárulni a működési költségekhez – avat be ismét a gondokba Fazekas László, aki elmondja azt is, eredetileg úgy tervezték: a bölcsőde és az óvoda egy igazgatóság alá fog tartozni. Csak később derült ki, a kettőt nem lehet összevonni, mert az óvoda oktatási-nevelési, a bölcsőde pedig szociális intézmény. Az egyházközség az óvodának jogalanyiságot adott, míg a bölcsődét a Timóteus n.p. szervezet működteti, amelyhez még a Timóteus Ház – idősek otthona is tartozik.Itt is szép, ízlésesen berendezett, rengeteg játékkal ellátott két csoportszoba várja a gyerekeket. Éppen ebédeltek, amikor Fazekas László püspökkel meglátogattuk őket. Volt, akit vigasztalni kellett, de étkezés után gyorsan megnyugodtak és mindenki aludni tért a külön hálóhelyiségbe elhelyezett kiságyakba.

„Türelmem van a gyerekekhez, szeretem is őket, ezért is vállaltam, hogy itt dolgozzak. Számomra ez nem is munka, mert örömmel tölt el” – ezt már Fazekas Claudi mondja, az egyik gyermekgondozó, akinek eredetileg nem ez a hivatása, de megszerezte a szükséges szakképesítést. Ő is sajnálja, hogy egyelőre csak négy gyermekről kell gondoskodniuk, holott az egyházközség úgy gondolta, igény lesz mind a húsz férőhelyre.A bölcsőde is negyed héttől várja a gyermekeket. Egyelőre csak az egyiket hozzák ebben az időpontban, a többi hármat nyolc óra körül. A bölcsőde fél ötig van nyitva, de már négy óra körül mindenkiért eljönnek. „A dadus feladata gondozni, ellátni a gyerekeket. Megtanítani őket bizonyos dolgok elsajátítására, ez olyan, mint egy felkészítő az óvodára. Sokat játszunk velünk, fejlesztjük a kézügyességüket. Az egyéves figyeli, mi hogyan működik, a kétévesek pedig már szépen tudnak például ragasztani” – avat be a napi teendőkbe Claudi. Elárulja azt is, hogy vannak, akiknek nehezebb a reggeli elszakadás, sírnak, amikor az anyukájuk itt hagyja őket, de tapasztalata szerint öt perc után már abbahagyják és mennek játszani. Két és fél éves kor után pedig, akinek addig nem sikerült, igyekszenek leszoktatni a pelenkáról, s jó példát mutatnak ebben a nagyobbak, akik már bilire ülnek, aztán a kicsik is követik a példájukat.A bölcsődében is megtanítják a gyerekeket imádkozni étkezés előtt és után, valamint lefekvéskor. „A gyerekek élvezik is, hogy összetehetik a kezüket, s rövid időn belül ügyesen meg is tanulták az ehhez kapcsolódó imádságot, de senkit sem kényszerítünk. A szerdai játékos, énekes formában előadott óvodai hittanba mi is bekapcsolódunk. A gyerekek nagyon szeretik. Ha majd több bölcsődés lesz, akkor nekik külön tartják meg ezeket a foglalkozásokat” – mondja Fazekas Claudi.

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház keretén belül a magyar kormány által támogatott Óvodafejlesztési Programban huszonnégy bölcsőde és óvoda létesül. Az egyház vezetése ezt a számot már véglegesnek tartja. A püspök elmondja, hogy voltak egyházközségek, akik szintén terveztek részt venni a projektben, de végül belátták, nem lenne sikeres a számukra. Az egyházközségek érdeklődése pedig az elmúlt év folyamán sem maradt el. Néhány bekapcsolódó olyan ügyesen intézkedett, hogy tervezésben, intézkedésben, sőt az építkezésben gyorsan haladnak.A program keretében hat bölcsőde nyílik: Zsigárdon, Léván, Bátorkeszin, Marcelházán, Szepsiben és Zselízen  tavaly már át is adták, megnyitotta kapuit a gyerekek előtt/ Óvoda lesz Dunaszerdahelyen, Hanván, Pálfalán, Kiskövesden. Martoson, Rimaszombatban, Tornalján és Kassán pedig már az átadásra is sor került. Somorján, Hetényen, Perbetén, Vágfarkasdon,Rozsnyón, Királyhelmecen és Nagykaposon pedig bölcsőde és óvodai is indul, Komáromban pedig már mindkettő megkezdte működését.

Az idén az első átadásra Marcelházán kerül sor, ahol már elkészült az egy csoportszobás bölcsőde, egy hónappal később pedig Somorján adják át a bölcsődét és óvodát is magába foglaló Kiskakas oktatási-nevelési intézményt.

Iski Ibolya

Fotó: Iski Ibolya, Turányi József

események továbbiak →