Gyülekezetének krónikása a szalóci református templom

2020. február 10., hétfő

Idén is folytatjuk a 2019 októberében megkezdett sorozatunkat, melyben a 2019. augusztus 31-én, a Gótikus út mentén tett ismeretterjesztő kirándulásunk alkalmával meglátogatott református templomokat mutatjuk be. Utunk harmadik állomása a szalóci református templom volt, melynek új, 2019 nyarán felújított fazsindely tornya a napsütésben szikrázva már messziről vonzza a tekintetet.

A Gótikus út szervezői ismertették a település és a templom történetét is. Szalóc a 13. század során Berzététől elkülönült település, a Pelsőci-fennsík lábánál, a Sajó jobb partján terül el. A község az évszázadok folyamán számos környékbeli nemesi család tulajdona volt. Egy része kis ideig a gombaszögi pálos rendhez is tartozott. Talán ez az oka a szakemberek azon feltételezésének, hogy a mai református templom egy hajdani pálos kápolna alapjaira épült. Bár az eredeti, a 14. századbeli szakrális épület a huszita korban is épülhetett. A mai templomhajó negyede – mely az épület hátsó részét képezi – a gótikus építészet jegyeit hordozza. Bár konkrét kutatást még nem végeztek, de a szakemberek feltételezik, hogy az eredeti épület szentélyének falán megbújhat egy-egy középkori vakolat- és freskótöredék is. Az egyhajós templomépület torony nélküli volt, és a közelében álló haranglábban lakó harang hívogatta a híveket.1801-ben jelentős változásokon ment át az épület és környéke. Ekkor épült a templomot körülölelő védfal, és a különös, nyitott aljú torony, mely fazsindellyel fedett hagymakupolát kapott.

A torony aljában nyílik a templomba vezető ajtó. Odabent egy csodavilág fogadja a látogatót: az 1801-ből származó ornamentális mintákkal díszített kazettás karzat és mennyezet. A sötétkék alapon festett mennyezeti kazetták központi tábláján egy nyíló virág és az 1801-es évszám látható, és az itt található felirat, mint a régmúlt idők krónikája, 200 év után is tiszteleg a hajdani elöljárók emlékének, akik Isten hajlékának átépítésén munkálkodtak: „Építtetett felséges király IIdik Ferencz kegyes engedelmébűl. Tisz. Bakó Ferencz uram pré: n.n.: Bartók János uram kur: Ambrus János egyházf. 1801. 10. Septembris.”

A belső tér különlegességeként meg kell említeni a karzatot tartó oszlopokon látható – 1801-től kezdve a templom mindenkori felújításához hozzájáruló vagy abban résztvevő egyházi és világi személyek nevét tartalmazó – magyar nyelvű táblákat is. A templombelső domináns helyén található a szószék és az úrasztala.

A templom felújítása 1832-ben a padok cseréjével, majd 1866-ban az épületet körülvevő körítőfal felújításával folytatódott, és szorgalmasan végezték a szükséges javításokat. 1907-ben került a karzatra a debreceni Kerékgyártó István orgonakészítő mester által épített különleges, neoreneszánsz orgona. A 20. század második felében is folyamatosan dolgoztak az épületen, pl. több részletben a hívek adakozásából hozták rendbe a templomot és a tornyot is, melyet 1957-ben dr. Varga Imre püspök szentelt fel. szalóci református gyülekezet története az 1552-es évig nyúlik vissza. A 16. században Luther tanai terjedni kezdtek Gömörben, bár a vidék földesura, Bebek Ferenc mindent megtett, hogy megállítsa az új hit terjedését. Mikor Bebek udvarába került a menye, Patóchy Zsófia, a földesúr a fiatalasszony hatására az új hit mellé állt. A „cuius regio, eius religio” – akié a föld, azé a vallás – elv alapján a Bebek Ferenc birtokain élők is reformátusokká lettek. Valószínűleg a szalóci református gyülekezet megalapítása is Bebek Ferenc nevéhez fűződik.

A szalóci és a vígtelki leányegyházakban a szilicei anyaegyház lelkipásztora, André János szolgál. A rendelkezésre álló internetes forrás szerint (slavec.sk) egy 1891-ből származó összeírás alapján Szalóc 470 lélekszámából 348, Vígtelkén pedig 211-ből 186 református élt. 1961-től Vígtelke és Szalóc közös közigazgatás alá került. 2012-ben Szalóc összlakossága 374 fő, közülük 109, míg Vígtelke 91 lakosából 25 a református. 2018-as adatok alapján Szalócon 76, Vígtelkén pedig 34 egyházfenntartója van a református gyülekezetnek. Sajnos a halálozások miatt fogy a gyülekezetek lélekszáma, ám Istennek hála, hogy a nehézségek ellenére is az itt élő hívek szívből ragaszkodnak vallásukhoz és nemzetükhöz.

Fritz Beke Éva

Fotó: Fritz Beke Éva, Schermann Ákos

események továbbiak →