Pelsőc a Bebek család ősi fészke, református temploma hosszú időn át nyerte el mai formáját. Valószínűleg az 1300-as években a Bebek család egykori várának területén állt az az ősi kápolna, melyet a mai templommal késő gótikus bélletes kapu köt össze. A kápolna falán lévő három, hármas tagolású késő gótikus ablak található, melyek alatt ülőfülkéket építettek ki. Lehetséges, hogy eredetileg temetkezési kápolnának építették, de istentiszteleti alkalmakra is használták a közel száz férőhelyes termet, mely napjainkban Kálvin nevét viseli.A várost a török hadak 1558-ban feldúlták, a lakosok többségét elhurcolták, és a város épületeiben is nagy károkat okoztak. A várat lerombolták, a hozzá tartozó templomot felgyújtották. A tető megsemmisült, a boltívek leszakadtak, a megmaradt falakon lévő freskók jelentős károkat szenvedtek. A romos épület közel ötven évig volt kitéve az időjárás viszontagságainak.Radácsi Károly pelsőci lelkipásztor idestova 35 esztendeje pásztorolja a 2300 lakosú település református híveit. Tőle megtudtuk, hogy bizonyos feljegyzések szerint a református gyülekezet megalapítását 1565-re teszik, ugyanis fennmaradt egy Méliusz Juhász Péter által Bebek Györgyné Patóchy Zsófiának íródott köszönőlevél, melyben a püspök köszönetet mondott a földbirtokos feleségének, hogy Kálvin tanait oly szorgalmasan terjesztette Pelsőcön, hogy az egész város reformátussá lett.A református hívek áldozatkész munkájának köszönhetően 1617-ben újjáépült a templom. Az északi oldalon a régi szentély helyére karzatot építettek, mely a legények karzata néven lett ismert. Itt a lekonfirmált, még nőtlen legények ültek. A karzat faszerkezetét csapolás tartja össze, nem tartalmaz fémet. Díszesen festett kazettái fölött bibliai idézet és megépítésének dátuma – 1629. november 16. – látható.

A 19. század elején helyreállították az északi oldalon lévő eredeti kápolna boltozatát. A munkák közben bukkantak rá Bebek László sírjára, melynek a márvány fedőlapját most a kápolna falába építve csodálhatja meg a látogató. 1816-ban készült a műmárvány szószék, 1877-ben pedig az orgona. 1938-ban a magyar műemlékvédelmi hivatal munkatársai a felújítási munkálatok során a templom külső déli falán Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Imrét ábrázoló freskók maradványaira bukkantak. Az 1970-es évek végén a szentély déli falán bukkantak újabb, Jézus életének két mozzanatát, az utolsó vacsorát és a keresztre feszítését ábrázoló freskókra. 2011 és 2014 között napvilágra került a szentély többi megmaradt freskója is, és a korábbiakkal együtt – az angyali üdvözlettel kezdődően a keresztre feszítéssel bezárólag – egy egész krisztológiai ciklust alkotnak. A freskók kidolgozása, az alakok plasztikussága korabeli olasz művészek munkájára utal, és ez nem is lehetetlen, hiszen Bebek György az udvari tisztségéből adódóan hívathatott a Carrarák uralta Padovában élő olasz művészeket.

A templomtól különálló torony a Bebek-vár egyik bástyájára épült. Az első torony pontos építési idejét már nem lehet megállapítani, de a torony 1621-ben történt leomlásáról már vannak feljegyzések. Újraépítésére bő száz évvel később került sor, majd az 1807-ben történt javítás során magasabbra húzták a falakat. A torony tetejére illesztett rézgömbre kakas, csillag és egy félhold került. Ám alig telt el tizenhárom év, amikor egy hatalmas vihar leszakította a torony tetejét, és a rézgömb – ma Bebek tér – az akkori piac térségére esett. A hívek adományaiból a torony ismét felépült. A második világháború idején ugyan belefogtak az „időtépázta” torony javításába, de a munkálatok befejezése sokáig váratott magára. A torony külső oldalán lévő, a 2. világháború áldozatainak emléktábláját a település fennállásának 750. évfordulóján avatták fel. A krónikás feljegyzése alapján a toronyban lakó három harang közül az egyiket hadi célokra elvitték, a megmaradt kettőből az egyik Szentpétery Sámuel hajdani pelsőci református lelkész adománya a korán elhunyt Béla fia emlékére. Most ezek hívják istentiszteletre a pelsőci református híveket, akik ugyan számban fogyatkoznak, de hitük rendíthetetlen.Kálvinista Szemle 2/2020

Kép és szöveg:Fritz Beke Éva