Ézs 43,2–3

2020. március 23., hétfő

„…Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg. Mert én, az ÚR, vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód!”

Az ember, emberiség életében mindig fontos szerepet töltött, tölt be a tűz. A tűz a mindennapi életünk része. Tűz nélkül sok minden elképzelhetetlen, megvalósíthatatlan lenne.

A világ összes népe őriz a tűz eredetéről szóló legendát, mely szerint ezt a csodálatos elemet egy isten vagy egy rendkívüli képességekkel bíró teremtmény hozta el, és az emberek élete ettől kezdve örökre megváltozott. A tűz védelmet jelentett az éjszaka hidegével és a fenevadak támadásaival szemben. Jelenlétének hatására megjelent a konyhaművészet, és kialakult a civilizáció.

A Biblia semmilyen rendelkezést nem ad a tűz hétköznapi használatával kapcsolatban, mitologikus hiedelmet sem közöl. Mindössze az oltári tűzzel kapcsolatban hívja fel a választott nép tagjainak figyelmét: „Az oltáron levő tüzet azonban tartsák égve, ne aludjék ki.” (3Móz 6,5)

A Biblia szerint Isten a tűznek is ura, megjelenésének kísérő jelensége, néha jelenlétének szimbóluma. (3Móz 10,2; 2Móz 13,21) A tűz eszköz Isten kezében, ami által megítél mindenkit az Úr. (Ézs 66,16)

Az Úr Isten figyel és vizsgál minket. Figyeli és vizsgálja, hogy mi az a mi életünkben, ami nem az Ő akarata szerint való, ami Neki nem tetszik. Ezektől meg akar tisztítani bennünket. „Ahogyan leül az ötvös, és megtisztítja az ezüstöt, úgy tisztítja meg az ÚR Lévi fiait. Fényessé teszi őket, mint az aranyat és az ezüstöt.” (Mal 3,3)

Éppen ezért engedi meg az Úr a mi életünkben a problémákat, nehézségeket, betegségeket, járványokat, vagy természeti katasztrófákat, hogy figyelmeztessen azokra a dolgokra, amik nincsenek rendben, amik nem egyeztethetőek össze az Ő igéjével, akaratával. Tőlünk függ csak, hogy hogyan fogadjuk ezeket az intelmeket!

Az Úr Isten figyel és vizsgál minket. Figyeli és vizsgálja a mi hitünket, miközben azt mondja, hogy: „…Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg. Mert én, az ÚR, vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód!” Figyeli és vizsgálja, hogy mennyire merjük mi rábízni magunkat, az életünket, szeretteinket, környezetünket, magyar népünket, ezt a világot az Ő ígéretére: „Én az Úr vagyok a te szabadítód! Ne félj, mert én veled vagyok!”? (Ézs 43,3.5)

Azért bízhatunk Istenben, mert ő hűséges. Amikor felismerjük, amit Isten tett értünk az Ő Fia Jézus Krisztus által, nem kell többé attól félnünk, hogy milyen katasztrófa történik a világban vagy a mi életünkben, mert tudjuk, hogy az Ő kezében vagyunk a legbiztosabb helyen. Isten alkotott minket és néven szólított. Isten szeret minket, fontosak vagyunk neki, megment és eltörli vétkeinket. Micsoda kiváltság, hogy egy ilyen hatalmas és kegyelmes Istenhez tartozhatunk! Isten mindig velünk van. Ámen.

Simon Ilona, gútai lelkipásztor

 

események továbbiak →