A katolikus közösség is kis létszámú volt, ám a klérus 1597-ben a városba költöztette az egri káptalant. 1604. január 6-án Belgiojoso kassai főkapitány ágyúkat szegezve a nagytemplomnak, a város bírájától erőszakkal elvette a templom kulcsát, s az egri káptalannak adta. Ekkor a megalázott városi tanács szövetkezett Bocskaival. A református erdélyi fejedelem csapataival 1604. november 11-én bevonult Kassára, és az evangélikusok visszakapták templomaikat.A magyar ajkú evangélikusok lelkészeként 1606 tavaszán Alvinczy Péter református prédikátor érkezett a városba. Prédikációit a reformátusok is szívesen hallgatták.  Az unió gondolatával hitegette őket, melyet az evangélikus egyházba való beolvadásukkal képzelt el. Az 1613-os országgyűlésen azzal érvelt, hogy „...egy igaz biblica religio vagyon itt”, és a klérus Jászóra tette át az egri káptalant, és sokáig nem volt plébános a városban. Alvinczy az evangélikus reverzálist is aláírva haláláig, 1634-ig harcolt az evangélikus ügyért. 1644. március 12-én I. Rákóczi György erdélyi fejedelem bevonult Kassára. A városi tanács kikötése szerint csak az egykori királyi ház kápolnájában, saját lelkészével tarthatott udvari istentiszteleteket (aulica ecclesia). Ám a fejedelem a királyi ház kápolnáját megnyitotta a hívek előtt. 1644. március 27-én, húsvét első napján hivatalosan megalapította a kassai református egyházat, teljesítve a hívek évszázados álmát.A zsúfolásig telt teremben az úrasztala is meg volt terítve, rajta a fejedelem által készíttetett – Rákóczi és Lorántffy címerrel ellátott – két, dús aranyozású ezüstkanna és egy tányér az úrvacsorai kenyér számára. A Kassai kálvinista krónika szerint egy református szemtanú azon a napon feljegyezte: „Vagyon immár hely Kassa városában, ahol félelem nélkül, maguk módja szerint imádhatják a nagy Istent.”  Az evangélikus városi tanács továbbra is a kassai gondolat megvalósítására törekedett. A reformátusokkal szembeni ellenségeskedés több éven át tartott, a – gyakori kassai vendég – fejedelem halála után különösen kiéleződött. Bár 1647-ben az országgyűlés 18. és 19. törvénycikkelye biztosította a vallásszabadságot, a várost kötelezve, hogy jelöljön ki alkalmas helyet katolikus és kálvinista egyházi épületeknek, ám a rendelet végrehajtása 1650 februárjáig váratott magára. Ekkor Pálffy nádor személyesen ment Kassára, hogy az 1647-es törvényt érvényesítse. A reformátusok felépítették a mai Mészáros utcában található – orsolita – templomot, de azt az ellenreformáció idején elkobozták. A gyülekezet kiszorult a városból, és az akkori református temetőben épített deszkatemplomot kb. száz éven át használták. Napjainkban a jégkorongstadion áll ott.A kassai reformátusok a türelmei rendelet után jöhettek be ismét a városba, és 1804-ben egy használaton kívüli, hajdani fegyverraktárt vettek meg, immár a harmadik templom céljaira. A templomhajó belső oldala a város várfala volt a középkorban. 1895-ben Munkácsy József építész, kassai presbiter – saját költségen – 40 m magas, újromán stílusú, történelmi motívumokkal díszített tornyot építtetett. Orémus Zoltán esperes, a kassai magyar ajkú gyülekezet lelkipásztora elmondta, hogy jelenleg kívülről folyik a református templom restaurálása, ezért nem sok látható az épületből. A többéves munka első szakaszában a hajó külső oldala és a torony kis része újult meg. Most a templomtorony került sorra, és fentről lefelé folynak a munkálatok, majd a torony lenti és a hajó udvar felőli része következik. Az egykori fegyverraktárból átalakított templombelső 350 fő befogadására alkalmas.

A templomot 1811. szeptember 20-én szentelte fel Mihályi Kovács István, az akkori lelkipásztor, de a felújítás egyes szakaszainak évszámát – 1808 és 1810 – a falak ma is őrzik. Az 1811-ből származó szószéken látható képek valószínűleg egy amatőr művész alkotásai. Inkább csak fantáziaképek, mert nem igazán lehet bennük felfedezni a Biblia történeteihez kapcsolódó motívumokat. Az 1886-ból származó Amster cég által gyártott orgonát 2002-ben újították fel. Azt is megtudtuk, hogy Kassán egy magyar ill. egy szlovák ajkú református gyülekezet működik, és ebben a templomban tartja alkalmait.A szlovák ajkú gyülekezet létszáma ötszáz, a magyar ajkú pedig nyolcszáz főből áll. Amikor Orémus Zoltán huszonkét éve megkezdte kassai szolgálatát, akkor még egy, vegyes ajkú gyülekezet működött a városban, és a választók névjegyzékében mintegy kilencszázan szerepeltek. Azóta változott a helyzet. A közösség 2002-ben vált ketté, az 1644-ben alakult magyar és az 1945-ben alakult szlovák ajkú gyülekezetre. A templomlátogatók többségét inkább az idősebb korosztály tagjai teszik ki, de szép számban akadnak fiatalok is. A tavalyi évben a magyar gyülekezetben négyen, a szlovákban heten konfirmáltak. 2019 októberében adták át a harmincnyolc férőhelyes református óvodát, mely hordozza a reményt, hogy a kassai reformátusok még sokáig fennmaradnak.

Kálvinista Szemle 4/2020, Fritz Beke Éva

Fotó: Fritz Beke Éva