Papírszínház a papnénivel

2020. június 02., kedd

Zöldcsütörtök, Fekete péntek, Gyógyító érintés, Kitűzött cél, Sírás helyett öröm, Amikor leesett a tantusz – eddig hat húsvéti, majd annak következményeit magába foglaló papírszínházi történetet készített el a gyerek számára Blanár Gabriella kisgéresi lelkipásztor. Hogy miért, milyen céllal és milyen tervei vannak ezzel kapcsolatban a következőkben, erről beszélgetünk.

A kisgéresi alapiskola Mustármag bábcsoport is az Ön javaslatára jött létre több mint 10 évvel ezelőtt, amelynek kezdetektől fogva a vezetője is. Gondolom, az idei évre is terveztek színre vinni valamilyen bibliai vagy keresztyén üzenettel bíró történetet. De a járványra hivatkozva az illetékesek az iskolákat bezáratták, a gyerekkel nem tud próbálni, készülődni, sőt a Duna Menti Tavasz válogatója is elmaradt. Ebben a tétlen időszakban jött a felismerés, hogy szólni kellene a gyerekekhez valamilyen üzenettel, s ha gyerekek tolmácsolásában ezt most nem lehet megtenni, akkor majd a pap néni, ahogyan hívják Önt a gyerekek, majd egyedül megteszi, de teljesen más eszközök segítségével?- Tehát, honnan jött az ötlet?

- Természetesen nagyon hiányoztak a bábos próbák a gyerekeknek és nekem is. Egyébként az enyhítések azonban már lehetővé tették, hogy találkozzam a csoportommal, de a papírszínházat valójában a lélek indította el. Egy hajnalban arra ébredtem fel, hogy ha nem ismételjük át a gyerekekkel a virágvasárnapi történetet, akkor azt fogják gondolni: ez a virágok ünnepe. A nyuszik, a tojások amúgy is elterelik a figyelmet a nagypéntek és a húsvét jelentőségéről. Ezért is adta a lélek a felismerést, hogy tegyek valamit ebben az időszakban: lerajzolom a történetet, majd a hozzá fűződő magyarázatot rögzítem és elküldöm a hittanosoknak, s így nem maradnak le a lényegről.

- Miért ez a forma jutott eszébe?

- Három éve voltam egy képzésen, ahol többek között bemutatták hogyan működik a papírszínház. Én egyébként már frissíteni is akartam a hittanóráim módszerein. Amikor megismerkedtem vele, azonnal éreztem, hogy ez egy égi ajándék és ez kell nekem. Meg is vettem a papírszínházat és azóta használom is.- Mit jelent az, hogy papírszínház? Azért papír, mert abból van?

- Nem, nem papírból készült. A mesélés egy fából készült kis aktatáskából indul, ahol a történések rajzon jelennek meg. A mesélésnek ez a formája már a 11. században elterjedt Japánban. A tájainkon 1920-ban, éppen száz évvel ezelőtt kezdték el használni. Főleg a könyvtárosok mesélnek ennek alapján a gyerekeknek. Egyébként már nagyon sok világi mese született papírszínházi adaptációra fantasztikus grafikusok segítségével. Én bibliai történetet rajzolok a gyerekeknek, nem annyira fantasztikusan, de azért remélem eléggé élvezhetően.

- Tehát, a járvány adta a kiindulási alapot egy szélesebb réteg felé?

- A hittanóráimon korábban is használtam, tehát ez most egyfajta folytatása annak, de más szinten. A különbség annyi, hogy az elkészített anyagot nem elég elmondani, hanem rögzíteni is kell, hogy elérjen a célközönséghez.- Hogyan születtek meg  a gyerekek nyelvén elmondott bibliai történetek? Volt hozzá segédanyag vagy átdolgozta azokat?

- A Bibliából indul ki az alaptörténet. Egyházi irodalmat, igemagyarázatokat, kommentárokat olvasok hozzá, hogy az általam megírt, megszerkesztett szöveg érthető legyen a gyerekek számára.

- A papírszínháza a húsvéti eseményekkel kezdődik. Ekkor fogalmazódott meg Önben, hogy elég hosszú idő telt már el úgy, hogy a gyermekek, s nemcsak a kisgéresiek, de mások sem tudnak gyermek-istentiszteleten részt venni, de jó lenne hozzájuk is szólni videofelvétel formájában?

- Igen, mert másképp nem is tudtam volna hozzájuk szólni, a találkozás tiltva volt. A virágvasárnapi történettel kezdődött ez a projekt. Az első anyagot a fiaim rögzítették mobiltelefonnal, de nem volt tökéletes. A felvétel mozgott, homályos volt, értették a történetet azok, akik megnézték, viszont szerettem volna, ha a felvételek minőségesebbek lennének. Meg is kértem a Papék házából  Böszörményi Tamást, hogy segítsen a rögzítésben, mivel neki van egy jó kamerája. Itt jegyzem meg, hogy a Papék háza – youtube csatornán látható - szintén egy projekt, amelynek a keretében Kiss Miklós örösi lelkipásztorral együtt igei üzeneteket vesznek fel abból a célból, hogy a világhálón keresztül is megszólítsák a fiatalokat és a középkorosztályt. Amikor Tamás igent mondott a felkérésre, akkor kezdődött el az igazi profi munka.- Milyen elemekből áll össze a 12-14 perces papírszínház, amelyben csak Ön beszél, de most már tudjuk, más is jelen van az előadás alatt?

- Egy rávezető kis gondolattal vagy jelenettel kezdem, illetve olyat osztok meg a gyerekekkel, amit nem tudhattak eddig, de érdekesnek találhatják. Ez a rávezetés gyorsabb ütemű is. Majd következik normál módban a bibliai történet, amit a papírszínházi eszközök segítségével, vagy rajzokkal mesélek el. Az eleje, a rávezetés mindig gyorsabb, energikusabb az érdeklődés felkeltése miatt, majd lenyugtatjuk a gyerekeket az igei részre. A végén, mintegy zárásként van egy kiszólás a gyerekek felé a látottakra, hallottakra, a történet egy mondatban való summázása.

- Mindig valamilyen frappáns bevezetővel, jelenből vett történettel kezdődik a történet? Könnyebb így a gyerekeket rávezetni az elmondottak, az üzenet megértésére?

- Szerintem igen. Ezt egyfajta csalétekként alkalmazom. Úgy vélem nemcsak gyerekeknek szólnak a történetek, hanem a felnőtteknek, a szüleiknek is. A rávezető történetekkel pedig aktuálisabbá, tudjuk tenni nemcsak a történetet, hanem az üzenetét is.- A pattogtatott kukorica evéssel kezdődnek a mesélések. Ez egyfajta reklám lenne? Vagy mégis milyen szerepe van?

A férjem nagymamája nagypéntek előtt mesélte el, hogy valamikor így böjtöltek, pattogatott kukorica evéssel. A videó megnézése után többen is visszajeleztek, hogy ma is vannak falvak, ahol nagypénteken pattogatott kukoricát esznek. Hát, ez volt a csalétek, hogy … képzeljétek el gyerekek, nemcsak a mozihoz, hanem nagypéntekhez is köthetjük a pattogtatott kukoricát.

- A rajzokat hogyan sikerült elkészítenie? Saját munkája?

- Igen, a szereplőket, a történetet én rajzolom. Nem találom őket annyira profinak, jónak, de szerintem elég jópofák. Elsősorban lelkésznő vagyok. Amikor aggályoskodom az elkészült rajzok miatt a szintén lelkipásztor férjemnek, hogy ez nem az igazi, mindig azzal nyugtat meg, elsősorban lelkésznő vagy, de közben ezeket is meg tudod úgy rajzolni, hogy élvezhető is legyen. Azt azért elárulom, hogy gyerekkoromban jártam rajziskolába, de ennyi volt a külön felkészülésem. A rajzokat szerettem volna minél egyszerűbben elkészíteni. Valójában a hittanosaimnak is így rajzoltam meg a történeteket. Fehér rajzlapon, fekete filctollal. A hittanórai feldolgozásnál a gyerekeket meg szoktam kérni, hogy a hallottak alapján rendezzék egymás után a történeteket. Ez is egy tanulási folyamat. Az A3-as rajzlapokra készített rajzokat aztán kiszínezik, így kreatív módon tovább fantáziálhatnak a gyerekek a színekkel.

- Kik segítették abban, hogy létrejöjjön a papírszínház? A korábban említett személyeken kívül még más is bekapcsolódott ebbe a folyamatba?

- Elsősorban a férjem, akitől tanácsokat kérek, vele veszem át a megírt történetet és vitatom meg, felvétel előtt pedig meghallgatja, hogy minden rendben legyen. Böszörményi Tamás nagykövesdi lelkipásztor, akit már említettem, ő minőségivé, frappánsabbá, látványosabbá teszi a felvételeket. Különleges zenei válogatással pedig izgalmasabbá. Nagyon sokat dolgozik vele, hiszen ő szerkeszti meg a rögzített anyagot. Kiss Miklós örösi lelkipásztor, aki idővel még az arcát is adja az egyes jelenetekhez bátorít, lelkesít minket és segít abban, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet!!!- Milyen visszajelzések kapott már a „papnéni” a papírszínházáról?  Lehet-e tudni, hogy kikre hogyan hatottak ezek a történetek?

- Az előbb említett két lelkipásztor figyeli, hogy hányan nézték meg az adásokat, bár most már én is megtanultam a módját. Nagyon sokan bátorítottak, írásban és személyesen is minket, végezzük ezt a munkát, mert jó és használható. Sőt, ami érdekes, hogy még a felnőtteket is megérintették ezek a történetek. Volt olyan visszajelzés, hogy a családok együtt nézték meg. Az idősebb gyülekezeti tagok visszajeleztek: ez nemcsak a gyerekeknek, hanem nekünk is való. A visszajelzésekből úgy vélem nagyon sokan nézik ezeket a műsorokat, mi pedig nagyon örülünk annak, hogy sikerült, holott nem is vártunk ilyen fogadtatást.

- Meddig tervezik készíteni a papírszínházi történeteket? Csak a koronavírus-járvány idejére, amíg nem engedélyezett a gyerekkel való foglalkozás, vagy most már annyira megszerette, hogy nem szeretné abbahagyni ennek a műfajnak a művelését?

- Úgy tervezzük a segítő szolgatársakkal, hogy most már ritkábban, de havonta egyszer készülne új papírszínház a Papék házából című sorozat keretében. Egyikünk sem szeretné ugyanis a gyülekezeti munkáját elhanyagolni emiatt, mivel ez időigényes munka, de igyekszünk nem abbahagyni, hanem tovább folytatni ezt a fajta mesélést, üzenetátadást a nagyközönségnek.

- Milyen történeteket tervez még feldolgozni?

- Készült egy történet Akarlak, szeretlek címmel anyák napjára is, ez az egyik kedvencünk. Sajnos a youtube csatornáról letiltották, mert jogdíjas zenét is belecsempésztünk, de már dolgozunk rajta, hogy a hibát elhárítsuk és más zenével, de ugyanolyan hatásossal pótoljuk. Egyébként ennek a műsornak volt a legnagyobb nézettsége. Közben a papírszínházi mesék kibővültek az áldozócsütörtökről és a pünkösdről szóló történetekkel. Gondolkodunk ószövetségi bibliai történetek feldolgozásán is. Először Eszter történetét szeretnénk folytatásban feldolgozni, a többit majd meglátjuk.

- Mi az elsődleges cél, amit az ötletadó szeretne ezzel a papírszínházi meséléssel elérni?

- Az evangélium hirdetése. Mindig minden módszerrel az a célom, legyen az bábozás vagy papírszínház, esetleg bármi más, hogy az evangéliumot hirdessem. Ezek ugyanis csak módszerek, segítség ahhoz, hogy élvezetesebben, érthetőbben el tudjam mondani az evangélium üzenetét. Azt gondolom, mi magunk készítők is csak tanuljuk ezt a fajta evangelizációt. De rácsodálkozunk, amikor kiderül, hogy a 25-től 40-es korosztály is nézi a papírszínházat és tetszik is nekik, illetve tudunk nekik újat mondani ezzel az úgymond gyereknek szánt lehetőséggel.

Iski Ibolya

Fotó: Böszörményi Tamás

https://www.youtube.com/watch?v=vKXBhdSHof4

https://www.youtube.com/watch?v=TsbfGlziHUA

https://www.youtube.com/watch?v=bfjimDTcQE0

https://www.youtube.com/watch?v=mpuBYhsppcU

https://www.youtube.com/watch?v=HKhVx-RAr2U

https://www.youtube.com/watch?v=4RoCQE7ekUs

https://www.youtube.com/watch?v=9AdVKvysYUo




események továbbiak →