Akiket mindezidáig megsegített az Úr

2020. június 18., csütörtök

„Az élet viharaiban megfogyatkozva, ám napjainkig megszakítás nélkül él a reformáció egyik végvára, Kolozsnéma, melynek református gyülekezete az 1530-as évek elején anyaegyházként jött létre” – ezekkel a szavakkal kezdte ismertetőjét Lévai Attila, a Kolozsnémai Református Egyházközség lelkipásztora.

Enyingi Török Bálintnak a Duna jobb partján elterülő gönyűi birtokán prédikátorként működő Bálint papnak köszönhetően a folyó bal partján lévő – s napjainkban a pozsonyi egyházmegyéhez tartozó – Kolozsnémán is gyökeret vertek a reformáció tanai. A településen a nagy reformátor, Huszár Gál is plántálta a reformáció magvait. Kolozsnéma mindenkor artikuláris hely volt. „A Kolos Némai Reformátusok mindenkor szabadon gyakorolták Istentiszteletjeiket a magok kerek kő Templomjokban ...” – idézett egy 1721-ből származó jegyzőkönyvi bejegyzést Lévai Attila, majd megtudtuk, hogy „a gyülekezet legelső lelkésze a Kolosfiak sírboltjában nyugvó Kardoss nevű pap volt”.A kolozsnémai református templom keletkezésére, eredetére nézve két elmélet áll fenn: miszerint a templom török mecset vagy katolikus kápolna volt. „Sokkal valószínűbb azonban, hogy a templom a Kolosfi családnak kastélyából épen maradt torony, melynek építési ideje Nagy Lajos korára, az 1375-ik esztendőre esik.  Feltételezhető, hogy a Kolosfi kastély elpusztulása után, annak helyén épült fel a templom, mely alatt a Kolosfiak sírboltja – reményeink szerint – talán ma is megtalálható. Amennyiben lehetőségeink engedik, a továbbiakban ez egy régészeti feltárásra vár” – magyarázta a lelkipásztor.

A továbbiakban azt is megtudtuk, hogy 1773-ban, Hetényi János prédikátorsága idején az egyház épületeinek „elromlása” miatt gyötrődő hívek sokáig hiába fordultak a hatóságokhoz javaik javíthatósága érdekében. A paplak javítására 1776. január 30-án végre megkapták az engedélyt, de a templom kibővítését már nem engedélyezték. A templom csak a vallásszabadság visszaállása utáni időben bővülhetett ki. Borza Ferenc 1784-től 1794-ig szolgált Kolozsnémán, és lelkészsége alatt teljesedett be a kolozsnémai hívek régi vágya és törekvése, hogy a templomot megnagyobbíthassák.  Szendrey Mihály idejében, 1794-ben az előző évben megnagyobbított templomra egy fából való tornyot építettek. Az egyházközség 1819-ben renoválta templomát, és hogy a belső tér világosabb legyen, ablakot vágatott az épület nyugati falán.

Ám hamarosan kevésnek bizonyult a férfiak helye, ezért 1823-ban a beltér nyugati részében karzatot állítottak.  Ezáltal a templom végén vágott ablak által adott világosság nem volt elegendő, így a templom déli oldalán levő egy ablak helyett két nagyobbat készíttettek. Kőváry Albert szolgálata idején, 1857. szeptember 1-jén hatalmas tűzvész pusztított Kolozsnémán, és az egyház összes épülete (templom, paplak és az iskola) a tűz martaléka lett.  Odalettek az úrasztali edények is. A toronyban lakó két harang is megsemmisült. A gyülekezetet lesújtotta, de nem törte össze a csapás.  1858. május 23-ára rendbe hozták a templomot. Kúr Géza szolgálata idején, 1922-ben az 1. világháborúban elvitt harangok helyett újakat öntettek, és tatarozták a templom belsejét is. Nagyobb felújításokra 1928–1929-ben, majd 1951–52-ben és 1968-ban került sor.

 1976-ban meghalt a gyülekezet addigi beszolgáló lelkésze, Mikes László. Ettől kezdve, mintegy tíz esztendőn át többen is szolgáltak a gyülekezetben, majd 1986–2000 között Göőz Bertalan volt a gyülekezet beszolgáló lelkipásztora. 2000. június 1-től Lévai Attila pásztorolja a kolozsnémai gyülekezetet, aki végezetül elmondta, hogy: „A templom teljes külső felújítása során – 2002 és 2004 között – a korábbi palát zsindelyre cseréltük le, természetesen a műemlékvédelmi előírások betartása mellett. Ezen években automatizáltuk a harangokat, felújítottuk a templom tornyán lévő csillagot, az épület külső vakolata is megújult, valamint az ajtók és ablakok renoválása is megtörtént. A szakemberek a rotundán lévő, több száz esztendeje nem használt ajtót is feltárták. Az elmúlt öt évben a külső és a belső állagmegóvási munkák keretében sor került a torony és a hajó zsindelytetőzetének átfestésére, a szószék, a mózesszék és a karzat, valamint a padok restaurálására is. Ezen munkálatok végén került sor a templom 3D modellezésére, mely munka alaposabban be tudja mutatni eme rendkívüli műemlék templomot az érdeklődőknek, nem beszélve arról, hogy a későbbi, esetleges freskókutatások és tervezett régészeti feltárások előtt is kiváló alapul szolgálhat.”

A fentiek szerint az elmúlt évszázadokban sokan és sokat tettek a gyülekezet megtartásáért és megmaradásáért, de mindenek fölött Istennek jár a legnagyobb köszönet.

Kálvinista Szemle 5/2020, Fritz Beke Éva

Népszámlálás 2021

események továbbiak →