Küldetésük a közösségépítés – Felépült a Kiskakas bölcsőde és óvoda Somorján

2020. június 19., péntek

Mintegy tíz hónap leforgása alatt épült fel Somorján a Kiskakas bölcsőde és óvoda a magyar tannyelvű Corvin Mátyás Alapiskola szomszédságában. Már csak az utolsó, szépítő munkálatok vannak hátra, hogy a szeptemberben nyíló egyházközségi fenntartású két intézmény megnyithassa kapuját a gyermekek előtt. A beíratási adatok alapján harminc óvodással és közel húsz bölcsődéssel számolnak, akikről nyolc alkalmazott gondoskodik majd.

Kiskakas bölcsőde és óvoda ünnepélyes alapkőletételére 2019. május 4-én került sor, de az építkezés csak három hónappal később, augusztus 17-én kezdődött el. Az idén májusra pedig el is készült a teljes felszereltségű, modern konyhával kiegészítve a két intézményt magába foglaló épület, majd következtek a szépítési munkálatok, beleértve a kiválasztott tapéták felragasztását is. Időközben megérkeztek a méretre és igény szerint készített bútorok, amelyek fokozatosan foglalják el helyüket az üres termekben. Az intézmény alapítója és fenntartója, a somorjai egyházközség már csak a közegészségügyi ellenőrzésre vár, amely szükséges a használatbavételi engedély megszerzéséhez, illetve ennek alapján majd az oktatásügyi minisztérium működésre vonatkozó jóváhagyására.

Bölcsőde és óvoda került az alapiskola mellé

„Egy hosszas tárgyalás előzte meg a beruházás elindítását. Az egyházközségnek lett volna egy sokkal kézenfekvőbb és kényelmesebb megoldása is az épület elhelyezésére, de a területet birtokló magántulajdonos, mint pedig a város fennhatósága alá tartozó, az általunk vágyott terület nem volt megszerezhető” – idézi fel a kezdeteket György András lelkipásztor, aki 16. éve pásztorolja a helyi, illetve a környékbeli reformátusokat. Később Somorja város önkormányzatával tárgyalva egyeztek meg abban, hogy a Corvin Mátyás Alapiskola szomszédságában kapnak lehetőséget egy megfelelő nagyságú területet megvásárlására, amely ajánlatot az egyházközség presbitériuma jóvá is hagyott. Az építkezésre kijelölt telek 2019 elején került egyházközségi tulajdonba.

A látványterv, amely alapján készült a bölcsőde és óvoda

„Van ennek a területnek is előnye, mivel itt van mellette a magyar tannyelvű alapiskola. Hogy stratégiai szempontból is jó választás volt-e, illetve, hogy ez képez-e majd egy stratégiai alapot a jövőre nézve, az majd később derül ki, vagyis, hogy együtt tudunk-e majd működni hosszútávon a város által fenntartott magyar intézményekkel, de nyilvánvaló célunk: elősegíteni a magyar családok gyerekeinek magyar iskolában való tanulását. Ebből a szempontból készségesen állunk az együttműködés elé, hiszen ez az egyik célja annak, hogy ha egy református gyülekezet intézményt alapít és tart fenn a 21. században” – mondja a Kiskakas bölcsőde és óvoda elhelyezkedésével kapcsolatban a lelkipásztor.

György András lelkipásztor

Megvalósul a cselekvési terv

Ez pedig már a beteljesedésének a kezdete volt a néhai Csukás Zsigmondról, a gyülekezet valamikori lelkipásztoráról, a Pozsonyi Református Egyházmegye espereséről elnevezett több mint tíz évvel ezelőtt megfogalmazott cselekvési tervnek. György András emlékeztetett arra, hogy a gyülekezetnek először le kellett tennie a korábbi generációk terheit. A magyar kormány támogatásával és a hívek adakozásainak köszönhetően a közel ezer éves és a Világörökség által jegyzett templomukat - a nyílászárók kivételével - szinte teljesen felújították, amely hatalmas anyagi terhet rótt az egyházközségre. Amikor látták, hogy a korábbi, jelentős támogatásnak köszönhetően a magyar kormány saját végváraként tekint a somorjai reformátusokra, akkor nyilvánvalóvá vált számukra annak az anyagi erőforrásnak a megléte is, amellyel a gyülekezet visszatérhet a sok százéves gyakorlatához, azaz ismét legyen oktató-nevelői intézménye. Sok lehetőségük a meglévő demográfiai adatok miatt nem volt, mint bölcsőde és óvoda alapítása. Ami egyszerre szolgáljon két a célt: a két intézmény által érintett családokat megszólítani és mobilizálni. A Felső-Csallóköz sajátossága, hogy az ideköltözött családok keresik is az olyan közösséget, amiben feloldódhatnak, vagy alkothatnak. Ezt pedig már az óvodai beíratások is megmutatták, vagyis sikerült elérnünk ezt a titkon remélt célt is – bizakodik a lelkipásztor, aki elmondja azt is, hogy megjelentek olyan családok is kicsi gyerekkel, akik itt élnek és dolgoznak, de eleve hontalanok, mert nem tagjai egy eleven közösségnek. „Viszont az óvoda és bölcsődei program megszólította őket. Úgy gondolom, hogy ezáltal teljesült a Csukás Zsigmond terv első része, vagyis a gyülekezeti koncepcióba nem a mai nemzedék vágyálmaként helyezkedik el ez az intézmény, hanem úgy, mint közel ötszáz éves tradíciójaként a Somorjai Református Egyházközségnek” - utal ezzel a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programban való részvétel fontosságára is. Majd azzal folytatja, hogy a 16. századi reformátori alapelveket, célkitűzéseket ismerve, éppen ilyen helyen van küldetése egy ugyanilyen alapelveken nyugvó óvodának.

Látványterv

„Somorján nagyon nagy az asszimilációs nyomás. Ehhez még hozzáadódik az is, hogy a Felső-Csallóközi régiónak mentálisan még mindig nagyon erősek a szocializmusba vezető gyökerei.  Nehezen érti meg a közeg, hogy mit szeretnénk elérni. „Közösségépítés református gyülekezet szintjén és egyfajta küldetéstudat - az a mostani nemzedékünkre kötelezően kimért teendő. Somorján ugyanis már csak mi vagyunk az egyetlen, tisztán magyar ajkú egyházi közösség. Tehát, ha mi nem vállaljuk fel a közösségszervezés és a magyar családok intézményesítésének felelősségét, akkor ez sajnos mástól nem várható el. Vannak a városban magyar ajkú műhelyek, de nem intézmények. Mi munkát adunk a családok számára és intézményes foglalkoztatást biztosítunk, ahol nemcsak nincs kockázata a magyar nyelvnek, de lehetőséget adunk az itt tervezett terápiás foglalkozások révén az egyéniség fejlődése számára anyanyelven kibontakozni. S úgy gondolom, ezek nem választhatóak külön. Sem a gyülekezetépítési célok, sem a végvári magyar identitás kialakítása, sem pedig az itt élő magyar ajkú vagy magyar identitását elvesztett, esetleg éppen annak elvesztése folyamatában lévő családokra nézve – hangsúlyozta György András a két intézmény létrehozásának fontosságával kapcsolatban. 

Csoportszobák színkóddal

Beszélgetés közben megnézzük az épületet. A főbejárattól kezdjük, amelyen keresztül a szülők belépnek az épületbe. Jobbra az óvónők és bölcsődei gondozók irodai, átöltöző helyisége található, amely egyfajta magánszféra az intézmény alkalmazottjainak és működtetőjének. Szemben vele pedig az ebédlő található, amely egyszerre harminc óvodás számára biztosítja az étkeztetést. Míg a gyerekek falatoznak, addig a tágas ételkiadón keresztül bekukkanthatnak a mellettük lévő, modern eszközökkel felszerelt minőségi konyhába is. Az étkezőtől tovább haladva egy elágazáshoz jutunk. Balra az óvodai, jobbra pedig a bölcsődei rész felé vezet az út.  Itt kapott elhelyezést egy kis szülői váróterem, valamint az igazgatónő irodája is, illetve egy közel száz négyzetméteres foglalkoztató terem, ahol a közeljövőben speciális pedagógiai és terápiás foglalkozások, előadások, konferenciák, továbbképzések valósulnak meg. Mögötte van a két csoportszobás, saját hálótermű bölcsődei rész kiegészülve szociális helyiséggel és az ételek melegítésére szolgáló konyhával. Mivel minden egyes foglakoztató térnek saját színkódja van, a bölcsődében a sárga és a zöld szín érvényesül. A főbejárat felé visszakanyarodva az elágazásnál már az óvodai rész kezdődik. Zöld, sárga és piros színkódokkal különülnek el egymástól a csoportszobák. Az Egyetemes Egyház által készíttetett három tapéta közül itt is a legtöbb helyen alkalmazott, legnépszerűbb került fel, amelyen egy falu képe rajzolódik ki templommal együtt. A somorjaiak az eredeti helyett a saját, Árpád-kori templomuk sziluettjét kapták. A belső látványelemek és a színhatások a tágasság és az otthonosság érzését növelik.

Mindegyik csoportszobából könnyen ki lehet jutni a szabadba. Az U alakúra tervezett épület között a bölcsődei játszótér kapott elhelyezést, mögötte húzódik, mintegy zárásként a szintén faelemekből, saját elképzelés szerint összeállított óvodai játszótér.  Az óvodai szárny második felénél kifutópályának nevezett zöldfüves terület is van, ahol kiskerteket alakítanak majd ki terápiás foglalkozásként a gyerekek számára kapálás, gyomlálás, ültetés céljából.

Felekezeti hovatartozástól függetlenül bárkit felvesznek a Kiskakasba

A beíratási programjuknak két lépcsőfoka volt. Az egyházközség honlapjára felkerült egy hivatalos, kétnyelvű nyomtatvány, amit az érdeklődő szülőknek ki kellett tölteni és eljuttatni az illetékesekhez. Majd minden óvodába iratandó gyermek családjától kértek egy személyes találkozót beszélgetés céljából. „Ezt el is értük. Mivel új intézmény vagyunk, és így sokak szemében szálka, megpróbálták elhíresztelni velünk kapcsolatban azt, hogy itt ide csak vegytiszta genetikájú magyar református gyerekeket fogunk felvenni. A tények azonban mást bizonyítanak. Nincs még nyelvi megkötés sem. A szülőknek azonban tudatosítani kell, hogy az intézmény pedagógiai nyelve magyar. A vegyes családok gyermekei, sőt, egy teljesen szlovák nyelvű házaspár is elfogadta ezt. Ez utóbbiak azzal magyarázták döntésüket, hogy szeretnének lehetőséget kapni arra, hogy felnőttként magyar közegben próbáljanak visszatalálni a nagyszülők nyomdokaiba. S ennek mi nagyon örültünk, tehát nem gördítünk semmilyen akadályt a jelentkezők felé” – hangsúlyozta a lelkipásztor.Nyilván tetszik az óvoda többeknek is, mert valóban szép. Az intézmény tervezésében benne vannak a leendő óvónők elképzelései is, akik komoly szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Igyekeztek a foglalkoztató tereket is olyan színvonalúvá tenni, hogy önmagában is megnyerőek legyenek. „Van a gyülekezetnek is egy stabil, kifejezetten egészségesedő és növekvő időszaka, ami önmagában is vonzza azokat, akik közösségre vágynak, esetleg Istennel akarnak elmélyülni. Az idő adja meg majd a pontos választ, hogy ki miért éppen a mi óvodánkat választotta. De úgy vélem, hogy ez az Isten kegyelme, meg a Szentlélek vonzása. Ha emberileg ehhez valamit hozzá tudunk tenni, akkor az nagyon jó” – vélekedik a lelkipásztor.

Az adományozott játékok

Harminc óvodás és tizenhárom bölcsődés

Az óvoda teljes kapacitása 45 fő. Kicsi, középső és nagycsoportos gyerekek számára készültek a 15 fős csoportszobák. Azzal tisztában voltak, hogy az első időszakban a nagycsoportosokból kevés lesz, hiszen iskola előtt egy évvel kivenni a gyermeket egy másik óvodából és elhozni egy most indulóba és nem jönnek a barátok, mellesleg idegen az óvónő is, az rejt magában némi kockázatot. A beíratáskor mindenkit tájékoztattak arról, hogy mit tud kínálni az intézmény, s a szülők aszerint döntöttek. A beiratkozási számokat nagyon kedvezőnek tartja a lelkipásztor annak ellenére is, hogy nem lesz teltház. De a harminc beíratott gyermeknek is nagyon örülnek, s így két óvodai osztály – kis- és vegyes (4-6 évesek) csoportosoknak – indulhat szeptemberben maximális kapacitással. A leendő óvodások között van néhány iskolaköteles is, de mivel kis csoportokat alakítottak ki, így több időt tudnak az óvónők fordítani az iskolába való felkészülésükre. György András nem titkolja azt sem, hogy ezt a harmincas számot az induláskor nem is szeretnék nagyon túllépni. A két csoportszobás bölcsődéjük is szeptemberben nyitja meg kapuját, ahová szintén meghirdették a jelentkezést.  Vezetője Hodek Andra lesz. Az eddig 13 beíratott gyermek közül többen a következő év januárjában vagy februárjában már betöltik a harmadik életévüket, s igy átkerülhetnek majd az óvodai részbe, ahol biztosítják számukra a helyet.

A játszótér egyik eleme

A lelkipásztor nem titkolja, hogy a fenntartás szempontjából előnyösebb lett volna, ha egyszerre megtelnek a csoportszobák és teljes létszámmal tud indulni az óvoda és bölcsőde, de mivel az önálló intézmény az első időszakát éli, számolnak a kihívásokkal is. „Tisztában vagyunk azzal, hogy nekünk minden gyermek ajándék. A gyermekek beíratása egyfajta erőfelmérés is volt: kiket tudtunk megszólítani, illetve kiket nem tudtunk. Másrészt pedig nagyon jó az a pedagógusi gárda, akik majd foglalkozni fognak a gyerekekkel. A jelentkező óvónők meghallgatása után négyen maradtak. Ők ászok a pakliban. Kreatívak, nagyon ügyesek, s elkötelezettek, akikkel jó lesz majd együtt indulni szeptemberben – mondja a lelkipásztor.

Alig várom a szeptembert

A Kiskakas bölcsődében és óvodában serénykedik az intézmény leendő igazgatója a gyülekezet tagja, Komzsík Diana, aki tizenkét évig dolgozott óvónőként a somorja Duna utcai óvodában. Éppen játékadományok érkeztek az óvoda számára, azokat rendezgeti, osztályozza. Már évekkel korábban, amikor Somorja is csatlakozott az Óvodafejlesztési Programhoz, felkérték őt az óvoda vezetésére, amelyet örömmel el is fogadott. S azóta az óvodával kapcsolatban mindenről kikérték a véleményét: a tervezéstől kezdődően, a csoportszobák berendezésén át a felszerelésig, így aktívan részese lehetett az óvodai projektnek.

Hodek Andrea és Komzsík Diana

„Az egyházi óvoda is az Állami Művelődési Program alapján fog működni, amelyet kiegészítünk az evés előtti és utáni imádsággal, de elalvás előtt is mondunk imát a gyerekkel. Játékosan igyekszünk majd bővíteni a Bibliaismeretüket, vagy kiegészítjük a már meglévő tudásukat. Szeretnénk magas ágyásokat az udvarra, ahol a gyermekek saját maguk ültetik el a palántákat és magokat. Ezeket együtt fogjuk gondozni a gyerekekkel, majd le is szedjük a termést és közösen elfogyasztjuk” – sorolja a jövőbeli terveket és azokat a különbségeket, amelyek mássá teszik majd az egyházi óvodát. Munkájával kapcsolatban elárulta, hogy azt a gyermekszeretet, az empátia, az elhivatottság, a tolerancia, az együttműködés és kreativitás jellemzi. Fontos számára a vidám hangulat, hogy a gyerekek szeretetteljes, nyugodt légkörben nevelkedjenek, miközben játékosan szerezhetnek új ismereteket. Kiemelt figyelmet fordít a differenciálásra, s egyéni bánásmód alkalmazására és a gyermekek személyiségének megismerésére.

„Célom, hogy a rám bízott gyermekek sokoldalú, érdeklődő, vidám és kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak. Szeressék és tiszteljék embertársaikat, valamint a körülöttük lévő világot. Örömmel tölt el, hogy olyan emberekkel dolgozhatok együtt, akik hasonlóan gondolkodnak, szeretik a munkájukat, és szakmai hozzáértésük biztosítéka a színvonalas nevelőmunkának" – fogalmazta meg ars poetikáját Komzsík Diana, akihez a Duna utcai óvodából Domsitz Katalin és Seszták Lilla, valamint a tejfalusi alapiskolából Bélik Ildikó csatlakozott.

A magyar kormány támogatása

A telek megvételét és a zöldmezős beruházást a somorjai egyházközség is a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretén belül valósította meg a magyar kormány teljeskörű anyagi támogatásával, valamint a csoportszobák és az öltözőhelyiségek felszereléseit is ebből a keretből finanszírozták.  A pár nappal ezelőtt érkezett bútor is hamarosan megtalálja rendeltetési helyét. Közadakozást is meghirdettek a gyülekezet tagjai és a környezetükben élők számára, hogy a feleslegessé vált játékokat, használati cikkeket adományozzák az intézmény számára. A harmadik forrás, amelyből ez a nagy költségvetésű beruházás megvalósult pedig a hívek szükség szerinti adományai. 

György András végül elmondja, egy autonóm intézményt terveztek létrehozni, hogy ne legyenek senkinek kiszolgáltatva. Ezért volt része a beruházásnak a saját konyha megléte, amelyet viszont a gyülekezeten belül szeretnének bérbe adni. „A saját konyhánktól rendeljük meg az ételt. A konyhai alkalmazottak fizetése nagy terhet rótt volna a vállunkra, így ezt megspóroljuk, a terheink egy kicsit egyszerűsödnek, s reméljük azt, hogy a KISKAKAS Bölcsőde és Óvoda mellett működő konyha az nemcsak a mi intézményeinket fogja ellátni, hanem más óvodákat is, erről már folynak is a tárgyalások”.

A tervek szerint augusztus 30-án adják át ünnepélyes keretek között a KISKAKAS Bölcsődét és Óvodát. György András lelkipásztor reméli, hogy fél év elteltével megtelnek a most még üres terek gyerekekkel, s a hangjuk és a vidám futkosásuk adja meg majd az igazi életet. „Szeretném, ha akkor már egy nyugodt légkörű, teljesen családias, otthonos közösség fejlődésének első fázisáról beszélhetnénk, ahol egyaránt otthon érzi magát a gyermek és általa a szülő is”.

Iski Ibolya

Kép: Iski Ibolya, Bucsuházy István, Komzsik Ádám

események továbbiak →