Földváry Gábor miniszteri biztos kiemelte, a határon túli utazások leállítása idejére nincs is jobb időtöltés, minthogy Rimaszombatba látogassanak, s megtekintsék mindazt az örökséget, amely az egész Kárpát-medence ezeréves történelmét felöleli.Mint mondta, a kiállítás lelki örökséget tükröz, amelyben meglátjuk őseink összefogását, keze munkáját. Kitűnik belőle őseink gondolkodása és összefogásának ereje is.„Amikor 2015-ben a magar kormány úgy döntött, hogy elindítja a Rómer Flóris Tervet, a Teleki László Alapítvánnyal közösen három célkitűzést foglalt bele a tervbe. Az első, feltárni mindazt az értéket, ami a miénk. A második, helyrehozni, s újra ragyogó állapotba hozni mindazt, ami egyszer már megvalósult. A harmadik pedig mindezt átadni” – nyilatkozta Földváry Gábor a kiállításmegnyitón.A Rómer Flóris Terv keretében 2018-ig mintegy 127 objektumon kezdődtek kutatási, dokumentálási, helyreállítási és restaurátori munkálatok. Az Ideje az építésnek című tárlat az elmúlt évek eredményeibe nyújt betekintést. A kiállítás a Kárpát-medence épített örökségének egy részét kívánja bemutatni.A Felvidéken ebben az időszakban a Teleki László Alapítvány közreműködésével a következő településeken folytak felújítási munkálatok: Bodrogszentes (Kassa megye); Csécs (Kassa megye); Felsővály (Besztercebánya megye); Hontvarsány (Nyitra megye); Iske (Kassa megye); Lakszakállas (Nyitra megye); Péder (Kassa megye); Tornalja (Besztercebánya megye); Zsíp (Besztercebánya megye).A miniszteri biztos örömét fejezte ki, hogy a fiatalok, gyerekek is megjelentek a kiállításmegnyitón. Sőt, bízik benne, hogy gyermekcsoportokat is elhoznak az interaktív kiállításra, ahol jó szórakozást jelenthet a kincskeresés vagy a gólyamotívum megtalálása és összerakása.„Azt kívánom, hogy kapjanak kedvet minél többen ily módon is megismerni az örökségünket. S majd amikor már kötetlenebbé válik az utazás, kapjanak kedvet ellátogatni más Kárpát-medencei vidékekre is” – mondta a kiállítás résztvevőinek, arra kérve őket, hogy vigyék hírét a programlehetőségnek.Hozzáfűzte, meg kell tanulnunk értékelni azt, ami a miénk. „Minden hagyomány csak akkor élhet, ha az élettel teli a falakon belül is, nem csak a homlokzatot festjük ki” – szögezte le Földváry Gábor miniszteri biztos.Mint mondta, egy templom, egy harangláb megújítása a hitéletünk megújítását célozza, a közösségi élet felpezsdítésére is lehetőséget ad. Általa a kultúránk, a nyelvünk, a magyarságunk, a történelmünk élettel telhet meg további évszázadokra.

Géresi Róbert egyetemes lelkészi főjegyző is kifejtette, hogy az Isten megtartó kegyelmének lábnyomait meg kell őriznünk. „Az épített örökség ezt a lábnyomot jeleníti meg. A bibliai üzenet, mely szerint tanítsuk meg a gyermekeinket, utódainkat ennek megőrzésére, szintén azt mutatja, hogy fontos számunkra a múlt” – mondta.

Hangsúlyozta, ettől még nem a múltban élünk, hanem a jövő reménységével. Kiemelte, Gömörben is nagyon sok csodálatos műemléktemplom van, s mi az őseink alkotta értékek megőrzésében és élettel való megtöltésében vagyunk érdekeltek.„A felvidéki magyarok nagyon is látják és érzékelik, hogy az anyaország abban is segít bennünket, hogy ezeket a lábnyomokat, csodálatos értékeket megőrizzük, továbbvigyük, átadjuk az igei üzenet mellett” – nyilatkozta Géresi Róbert.A kiállításmegnyitót megtisztelte jelenlétével többek közt Erdélyi Géza nyugalmazott püspök, Molnár Sándor zsinati főtanácsos, Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese és a megye több lelkipásztora, gondnoka és gyülekezeti tagok.A tárlat Rimaszombatban, a Csillagház mellett a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Tudományos Gyűjteménye épületének kiállítótermeiben augusztus 31-ig tekinthető meg.Forrás: Felvidék ma (Pósa Homoly Erzsébet)

Fotó: Szarvas László

A program megvalósulásában közreműködött: