Igemagyarázat – Jn 4,7–10

2021. január 07., csütörtök

„Egy samáriai asszony jött vizet meríteni. Jézus így szólt hozzá: Adj innom! A samáriai asszony ezt mondta: Hogyan? Te zsidó létedre tőlem kérsz inni, mikor én samáriai vagyok? Mert a zsidók nem érintkeztek a samáriaiakkal. Jézus így válaszolt: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom!  – te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet.”

Jézus rögtön rátapintott a lényegre. Azt mondja a samáriai asszonynak, „ha ismernéd.” A samáriai asszony ismerte a szokásokat. Tudta, hogy zsidó és samáriai nem közösködnek egymással. Jézus mégis vizet kért tőle. Nekünk is vannak ismereteink, vannak szokások, melyeket megtanultunk, bibliai idézetek, melyeket kívülről fújjuk, de a kérdés az, hogy ismerjük-e mi igazán Jézust?

Hadd szemléltessem egy jó példával ezt a témát: Egy gyülekezet két tagja ugyanazon időben halt meg. Mindketten felkerültek a mennyei várószobába, ahol egy ajtó előtt várakoztak. Kinyílt az ajtó és beszólították az egyik várakozót. Ott valaki várt rá és kérdést tett fel neki: Ismered-e Jézust?
 – Hát persze  – felelte.
 – És mit tudsz róla?  – hangzott az újabb kérdés.
 – Hát ő Isten fia, aki lejött a földre az emberek megváltására.
 – De mennyire ismered Őt?  – kérdezte ismét.
Erre a kérdezett kezdte felsorolni a Biblia sorait és mindent, amit tanult Krisztusról. Hosszan sorolta az idézeteket, de a kérdező félbeszakította.
 – Nem erre vagyok kíváncsi! Te számodra mit jelent Jézus?
A kérdezett ismét idézetekkel próbált válaszolni.
 – Köszönöm  – mondta a kérdező.  – Menj ki és hivd be a következőt.
Kiment és beküldte a másik várakozót. Az belépett, és felnézett. Amikor meglátta a kérdezőt, leborult előtte és csak ennyit mondott: Megváltóm!

Nagy kérdés mindannyiunkra nézve, hogy ha ránk kerül a sor, akkor mi felismerjük-e Jézust? Ő felismeri az övéit, hiszem Ő mondta: „Én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem.” (Jn 10,14) Ezért nagyon fontos, hogy a kapcsolatápolás Jézussal mindig prioritás legyen az életünkben. Nem véletlenül szokták mondani, hogy a „jó pap holtig tanul.” Mindig van hóvá fejlődi, ez érvényes a kapcsolattartásra is.

Éppen ebből kifolyólag kívánom, hogy minden egyes pillanat, amelyet igeolvasásra, vagy hallgatásra fektetsz, legyen megszentelt. Az legyen csak a te időd Istennel. Pál apostol mondja: „Kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért.” (Fil 3,8) Tehát nincs ennél jobb és magasztosabb dolog. Tegye az ismerkedés áldottá minden egyes napunkat, hogy ha majd eljön az ideje, akkor mi is le tudjunk borulni és azt mondani: Megváltóm. Ámen. 

Tóth Krisztián komáromi beosztott lelkész 

események továbbiak →