Igék a karanténban

2021. január 29., péntek

Isten velünk! a címe annak a kiadványnak, amely Somogyi Alfréd apácaszakállasi lelkipásztor, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának tanára 2020 tavaszán a karantén időszakban a facebookon elhangzott igemagyarázatainak írásos változatát tartalmazza. A könyv a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Kulturális és Közművelődési Központ kiadásában jelent meg háromszáz példányban. Az elhangzott igék könyvben való megjelenéséből beszélgetünk a szerzővel.

Mi adta az indíttatást arra, hogy könyvben is megjelenjenek a világhálón elhangzott igemagyarázatok?

2020. március 16-án a koronavírus-járvány terjedése miatt a szlovák kormány betiltotta a templomi istentiszteleteket. Ez indokolta azt, hogy találjuk meg azokat az információs csatornákat, amelyeken keresztül Isten igéje eljuttatható azokhoz, akik ránk vannak bízva. Megmondom őszintén, úgy gondoltam – és most is úgy gondolom – a járvány időszakában, hogy egy óriási hiba a templomokat bezárni és az embereket eltiltani az Isten házától és a gyülekezet közösségétől. Értem én, hogy ahol sok az ember, a vírus könnyebben terjed. De az lenne a logikus egy hittel élő közösségben – és ha komolyan vesszük az Úr oltalmát –, s nekünk is így kellene gondolkodni: nemhogy bezárni a templomot, hanem kinyitni, hogy menjenek oda az emberek és kérjék Isten segítségét, a gyógyulást, a járvány elmúlását. Valahogy ez a gondolat foglalkoztatott a karantén időszak elején, s ezért tértem át tavaly március végétől arra, hogy minden nap legyen Isten igéjének egy rövid magyarázata 10-15 percben mindazok számára, akik keresik az igét ebben a „bezártságos” időben. Az alapgondolatom az volt, hogy elsősorban az apácaszakállasi gyülekezet tagjaihoz kellene szólni a facebook csatornánkon keresztül. De szembesülnöm kellett azzal, hogy a gyülekezeten kívülről is jó páran megtalálták ezeket az igemagyarázatokat, de igazából a 65-70 év feletti templomba járó korosztály, akik valóban a gyülekezet magját alkotják, – segítséggel vagy anélkül – nem érik el a Facebookot. Nem tudták figyelemmel kísérni, napi rendszerességgel látni, hallani azokat az igemagyarázatokat, amelyek az én emberi elgondolásom szerint elsősorban nekik készültek, hozzájuk szóltak. Ezért tartom nagy áldásnak és kegyelemnek, hogy ezt kiadhattuk ezeket az igemagyarázatokat könyv formában, s akiknek elsősorban íródott, kézbe vehetik.Ugyanakkor bizonyára még ma is aktuálisak az itt olvasható üzenetek. A könyv címe Isten velünk. Igék a karanténban …. 2020 tavaszán. Hány igemagyarázatot tartalmaz ez a könyv?

Nem tudom a pontos választ, nem számoltam össze. 2020. március 30-ai igemagyarázat volt az első, amely bekerült a könyvbe. Ezek azok a hétköznapi és szombati igemagyarázatok, amelyekkel egészen május végéig minden nap jelentkeztem a gyülekezetünk Facebook-oldalán. Ha utánaszámolok, akkor mintegy ötven igemagyarázatot tartalmazhat ez a kiadvány.

Milyen üzenetet tartalmaznak ezek napi áhítatok? Mi a mondanivalójuk, ami megerősítheti a még mindig tartó járványban a hívő embert?

Elsősorban azt próbáltam átadni, amit nekem adott az ige. Nem volt különösebb válogatás. Az egyházunk tavalyi vezérfonala szerint vettem a napi igéket Józsué könyve, Máté evangéliuma és Mózes első könyvéből, amelyek ebben az időszakban szóltak. Nekem ugyanis az a meggyőződésem, hogy nem az alkalomhoz kell keresni az igét, hanem az ige keresi mindig az alkalmat arra, hogy szóljon és szólítson. S azért is lett a kötetnek a címe Isten velünk, mert visszagondolva erre az időszakra, bennem azt erősítették meg a mindennapi igék és a magyarázatok, hogy bármennyire is lehetünk olyan helyzetben, amiben eddig még soha nem voltunk, bármennyire is élhetünk meg példátlan történeteket, meg élményeket, Isten velünk van! Olyan, hogy huzamosabb ideig – nyolc hétig tartott tavaly a templomok bezárása tavasszal – tiltanák az istentiszteletek megtartását még nem volt. Ilyennel még az egyháztörténeti tanulmányaim során – még háborúk idején – sem találkoztam, mármint olyan értelemben, hogy országos méreteket öltött volna a templombezárás. Természetesen, ahol front volt, ott nem lehetett megtartani az istentiszteleteket. Tehát ez egy példátlan időszak volt tavaly tavasszal. Minden reggel azzal kelni, s este azzal feküdni, hogy van egy ilyen helyzet, amit még nem éltünk meg és nem is tudjuk, hogyan kell kezelni. Ezt éreztük egyébként a televízió és a rádió mellett a politikai vezetőinktől is. Nem volt protokoll, hogy egy ilyen helyzetben mit kell tenni, hogyan kell eljárni. Egy biztos pont volt és van ma is, hogy az Isten velünk van. Ezzel a biztatással próbáltam tovább szolgálni és ezt akartam nyomatékosítani azok felé, akik ezeket meghallgatták, vagy akik most elolvassák.Korábban is voltak nagyméretű járványok, amelyek következtében nagyon sokan meghaltak. Erről tanúskodnak a pestis-szobrok is. De van-e valamilyen utalás arra, hogy a járvány idején bezárták volna-e a templomokat?

Kimondottam ilyen jellegű történelmi kutatásaim nem voltak, de az alaptanulmányokból és a múlt ismeretében annyit tudunk, hogy a legutóbbi nagy pestisjárvány alkalmával éppen az volt a gyógyulásnak, a menekülésnek az egyik útvonala, hogy a nép, a közösség, az ember, a nemzet, az ország boruljon le az Isten előtt és tőle kérje a gyógyulást. Nem voltak bezárva a templomok. Ezt csak a szlovák kormány engedte meg magának, hogy ilyen döntést hozzon, ráadásul úgy, hogy az illetékesekkel, az egyházak képviselőivel – mint utóbb kiderült – nem is egyeztettek előre, például az őszi és a téli bezárások esetében. Én ezt az egyház belügyeibe való durva beavatkozásnak tartom. Ráadásul a 308/91-es számú, az egyházakról és a vallásszabadságról szóló szlovák állami törvényt maga a szlovák kormány sértette meg ezzel a döntésével. De rendkívüli időket élünk és jogkövető magatartást kell tanúsítanunk. A szlovák kormány törvénysértésére, mi, jogkövető állampolgárok, nem válaszolhatunk törvénysértő módon.

Lesz-e folytatása ennek a könyvnek? Hiszen a tavaszi templombezárás és újra kinyitás megismétlődött októberben, majd pedig az elmúlt év végével ismét megtiltották a templomi istentiszteletek megtartását, amely még most is tart.

Tavaly május végével én sem fejeztem be ezeket a Facebook-os igemagyarázatokat, hanem folytatódott, s mai is tart, de nem minden nap, hanem heti három alkalommal: hétfő, szerda és péntek esténként van az élő bejelentkezés. Hogy lesz-e ezeknek az igemagyarázatoknak könyvben folytatása, azt most egyelőre nem tudom megmondani. Igaz, négy kötetre való anyag már készen van, mert ezeket az igemagyarázatokat leírtam és kis szerkesztői munkával nyomdába is kerülhet sajtó alá is lehetne rendezni.  Viszont menet közben jöttem rá arra, hogy ha ezt nyomtatásban kiadnánk, akkor az a műfaj, amiben elindultunk, – minden napra egy igemagyarázat – nem biztos, hogy hosszú távon megfelelő. Most, Isten kegyelméből, ezek az igeszakaszok úgy alakultak, hogy ebben a már kiadott munkában Józsué könyvét sikerült végig magyarázni. Ezt követően pedig most fogjuk befejezni Mózes II. könyvét. Azt is végig vettem, nem maradt ki belőle egyetlen igevers sem. Ha kiadásra kerülnének a tavaly május vége óta elhangzott igemagyarázatok, én ezt már nem napokhoz és karanténhoz kötném, hanem témakörhöz. Lehet, hogy lesz majd ebből idővel egy olyan kötet, amely József történetét, majd az egyiptomi fogságot dolgozza fel, s amelynek a folytatása lehet a pusztai vándorlás időszaka és a kultusz kialakulása, a Szent Sátor és annak felszerelése és elkészítésének előírásai, a ma hozzánk szóló üzenetekkel. Anyag van. A többi szerkesztés, idő és könyvkiadási szándék kérdése.

A könyv 300 példányban jelent meg, kereskedelmi céllal könyvüzletben nem vásárolható meg, de beszerezhető az Apácaszakállasi Lelkészi Hivatalban. Megvásárlásával a Pozsonyi Református Egyházmegye életét és szolgálatát segítik. A könyvekből befolyt összeg ugyanis az egyházmegyét illeti.

Kép és szöveg: Iski Ibolya

Könyvborító: Győrky Marián

 

 

események továbbiak →