Az idézett igerész, az 5000 ember megvendégeléséről szól. Ha egy kicsit mélyebbre ássuk magunkat e történetben, akkor a sorok közt olvasva észrevehetjük, hogy Isten milyen gazdagon megáldja azt, aki önzetlenül ad valamit. Nézzük meg közelebbről e történetet.

A Megváltó, az Úr Jézus Krisztus rendkívül jól magyarázza el az embereknek az Isten Országáról szóló tudnivalókat. Az emberek is szívesen hallgatják Őt. Megtörtént többször az is, hogy betegeket gyógyított meg. Viszont nem az volt Jézusnak a célja, hogy mint egy jó mágus, bűvész, elkápráztassa az embereket, hanem megmutassa mindenki felé, milyen nagy és végtelen az Isten jósága, szeretete és kegyelme.

Egy hegyoldalra megy fel Jézus, hogy mindenki meghallja azt, amit mond. A többi evangéliumot olvasva pedig azt is megtudhatjuk, hogy sokáig hallgatta Jézust a köré gyűlt emberek, és bizony éhesek lettek. Jézus viszont nem akarta őket étlen, szomjan hazaküldeni. Amikor Jézus javasolta, hogy valamit enni kellene adni a sokaságnak, akkor a tanítványok kétségbe estek, mert ötezer férfi, és számtalan nő és gyermek volt ott, akár nyolcezren is lehettek.

És itt olvasunk arról, hogy András talált egy gyermeket, akinél volt öt kenyér és két hal. Lehettek olyanok, akik biztosan megbotránkoztak azon, hogy elvették egy gyermek ennivalóját. Különös az egészben az, hogy Jézus elfogadja a gyermek felajánlását, az öt kenyeret és két halat, és mindenkit leültetett ott, a füves területen. Majd hálát adva az Istennek szétosztotta azt, ami volt. Bizony jutott bőségesen mindenkinek. Még maradékot is szedtek össze belőle, mert azzal, amit Isten ajándékba ad, azt nem szabad elpazarolni.

Kedves testvérek!

Ebben a történetben észrevehetjük, hogy Jézus próbára teszi a tanítványait. Vajon elkezdenek kapkodni, futkározni, hogy szerezzenek valamit?  Vagy pedig odaadják Jézusnak azt, amijük van, és bíznak Benne? Ezt választják: „Tessék, Mester. Csak ennyi van, de ezt hittel és bizalommal adjuk oda.” Jézus pedig nem azt nézi, hogy kevés, hanem azt, hogy mennyire őszinte szívvel és hittel adták oda azt. Jézus pedig a kezében ezekkel hálát ad Istennek.

Elgondolkodtam azon, hogy miért adhatott hálát Jézus? Biztosan hálát adott, azért az öt kenyérért és két halért. Úgy gondolom hálát adhatott az önzetlen felajánlásért, a figyelmességért, és azért is, hogy mennyire sokan vágytak arra, hogy hallhassák tanítását és kitartóan figyeltek.

Jézus követendő példa lehet, és kell, hogy legyen a számunkra. Mert, bizony nekünk is van számtalan dolog, amiért hálásak lehetünk, és adjunk is hálát érte Istennek!

Adjunk hálát mindennap Istennek mindenünkért, amink csak van. Az életünkért, a szeretteinkért, mindenért, amivel Isten megajándékoz

Viszont nekünk is oda kell ajánlanunk Istennek azt, amink van. Ő elé kell helyeznünk. Az életünket, hitünket, bizodalmunkat. Rá kell szánni magunkat arra, hogy Istenre bízzuk életünket, annak vezetését. Mert Isten nem elvenni akar tőlünk, hanem megszaporítani áldásával, azt, amink van, meg akarja gazdagítani, ami életünket.

Mert, ha valamit hittel és bizalommal adunk oda Istennek, akkor bőségesen megáldja azt.

Testvéreim, én hiszem azt, és imádkozom azért, hogy az Ő szeretetének és kegyelmének gazdag áldása kísérjen bennünket, a mi útjainkon. Áradjon ránk szüntelen az Ő Lelke, hogy minden időben észrevegyük, és megértsük, hogyan szaporítja meg áldásával az Úr, amit hálás szívvel felajánlunk Neki, hogy bővölködő és hitben gazdag életet élhessünk az Ő dicsőségére. Ámen.

Egri Gergő iskei lelkipásztor