MRE Zsinat: Balog Zoltánt és Molnár Jánost választották a testület lelkészi és világi elnökének

2021. február 18., csütörtök

Alakuló ülését tartjotta a Magyarországi Református Egyház legfőbb törvényhozó testülete, a Zsinat 2021. február 17-én. A következő hat évre Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökét választották a testület lelkészi elnökévé, a világi elnök pedig Molnár János, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka lett.

A Magyarországi Református Egyház választójogi törvénye értelmében a Zsinat lelkészi elnökét a négy egyházkerület püspökei, világi elnökét pedig a négy főgondnoka közül választják. Az elnöki jelölést Balog Zoltán dunamelléki püspök és Fekete Károly tiszántúli püspök, valamint Molnár János tiszántúli főgondnok és Nemes Pál dunántúli főgondnok fogadták el.

A szavazás előtt mind a négy jelölt rövid köszöntővel fordult a testület felé.Balog Zoltán püspök a Bibliaolvasó kalauz szerinti szerdai igeszakaszra hívta fel a figyelmet, amely arról szól, hogyan adta át életét értünk Krisztus – és hogyan kapta azt vissza. „Mindenki odaadja valamiért az életét, mi erre adtuk: hogy magyar, református keresztyén módon Krisztus igéjét szolgáljuk – fogalmazott Balog Zoltán. – Én is odaszántam, akkor is, ha sokszor hátat akartam fordítani. De az, aki értünk odaadta életét, nem engedi, hogy visszavegyünk abból, ami odaadtunk – és azt sem engedi, hogy csak félig adjuk oda.”

Balog Zoltán felidézett egy személyes történetet arról, amikor a Debreceni Református Kollégium diákjaként elindult a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” elnevezésű versenyen, melynek következtében ellátogathatott a Szovjetunióba. Mint mondta, sikerült Bibliákat csempészniük egy ottani baptista közösséghez, ahol azonban – az akkori helyzetre való tekintettel – gyanakvóan fogadták. Amikor a gyülekezet egyik tagja megkérdezte tőle, szereti-e Krisztust, minden korábbi bizonytalanság ellenére határozottan tudott válaszolni: „Erre nem lehet mást mondani, csak igent vagy nemet. Azt feleltem, »Igen, szeretem«, és akkor eldöntöttem, hogy szolgálni akarom Őt és teológiára megyek” – emlékezett vissza. Bár azóta sok minden történt személyes életében és hitéletében is, de azt vallja: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz, ezért állhatok, állhatunk itt. A szolgálatunkhoz két dolog kell a hiten túl, bátorság és alázat.”Molnár János tiszántúli főgondnok úgy fogalmazott, bár lelkészcsaládból származik, számára nem volt temészetes a hit útján való elindulás: „Azonban sok olyan esemény volt az életemben, amit nem én akartam, hanem egyszerűen kaptam – a Szentlélek munkájának tartom ezt.” Mint mondta, bármilyen feladatot vállal az ember, az alapja az Istennel való kapcsolatunk, ez által lehet az egymással való kapcsolatunk is emberséges. „Ez a leglényegesebb az életünkben. Minden feladatot a református lelkiség megerősítése kell megelőzzön, így tölthetjük be Krisztus kívánságát: »Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást«” – hangsúlyozta. – Isten nem a tökéletességet kéri, hanem az elfogadó, megbocsátó szeretetünket. Felelősek vagyunk egymásért, gyülekezeteinkért – és határainkon túl élő református testvéreinkért. Ezeknek a felelősségével fordulok a zsinati munka felé is.”

A Zsinat tagjai titkos szavazással a testület lelkészi elnökévé 64 szavazattal Balog Zoltán dunamelléki püspököt, világi elnökévé pedig szintén 64 szavazattal Molnár János tiszántúli főgondnokot választották. Pásztor Dániel tiszáninneni püspök lett a lelkészi alelnök, dr. Nemes Pál dunántúli főgondnok pedig a világi alelnök.A Magyarországi Református Egyház Zsinata a református egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete. A Magyarországi Református Egyház Zsinata törvényhozó funkciója mellett megállapítja az egyház tanait, rendelkezik az ünnepekről, az istentisztelet rendjéről, a hivatalos bibliafordítás, az istentiszteleti rendtartás és az énekeskönyv ügyében, a lelkészképzés, valamint a lelkészképesítő vizsgák rendjéről. Többek között fenntartja az Országos Református Egyházi Közalapot és a Református Lelkészi Nyugdíjintézetet, közoktatási és felsőoktatási, valamint egyéb intézményeket hoz létre. Intézkedik a Magyarországi Református Egyházegészét érintő kormányzási és igazgatási ügyekben, határoz mindazokban a kérdésekben, amelyek az egyház legfőbb állásfoglalását vagy döntését igénylik.

Általában évente kétszer, tavasszal és ősszel ülésezik, tanácskozásai nyilvánosak, hacsak valami miatt nem rendelnek el zárt ülést.

reformatus.hu

Fotó: Bazánth Ivola, Sebestyén László, Kalocsai Richárd

Népszámlálás 2021

események továbbiak →