Igemagyarázat – Mk 12,29–31

2021. február 25., csütörtök

„Ekkor odament az írástudók közül egy, aki hallotta őket vitázni, és mivel tudta, hogy Jézus jól megfelelt nekik, megkérdezte tőle: Melyik a legfőbb az összes parancsolat közül? Jézus így válaszolt: A legfőbb ez: Halljad, Izráel, az Úr, a mi Istenünk, egy Úr, és szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. A második ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat.”

A mi URunk és megváltónk: Jézus Krisztus kijelenti számunkra, hogy szeressük a mi Istenünket és szeressük felebarátunkat. Azt jelenti ki, hogy az ÚR számára ugyanolyan fontos a kijelentésnek az első része, mint a második. Mert az Istenszeretet emberszeretet nélkül nem tökéletes, és az emberszeretet Istenszeretet nélkül hiányos. Minden esetben a szeretet két oldalú kell, hogy legyen. Jézus arra tanított bennünket, hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett bennünket. Azt kell, hogy megcselekedjük, amire Jézus buzdít bennünket: szeressük egymást folyamatosan és állandóan. Akkor lehetünk Isten gyermekei, ha mi is szívből tudunk szeretni, mert maga az Isten szeretet!

Isten az örök Szeretet. Senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú akarja kijelenteni. Jézus Krisztusban tökéletes kijelentést kaptunk Róla. Jézusban, a mi bűneinkből szabadítónknak érdeméért a Szentlélek segedelmével egyértelműen fel tudjuk ismerni, sőt a szívünkig hatol, hogy csak a Szabadító Isten tud segíteni rajtunk. Az, aki megváltott bennünket a bűneinkből, megszabadított bennünket a kárhozattól, és Jézusban Örök Élettel ajándékozott meg bennünket, amely mindennél többet ér!

Hit által kapcsolatunk lehet az Úrral, aki magát kijelenti, aki féltőn szerető Isten és aki nagyon szeret bennünket. Aki Igéjén keresztül kijelenti Önmagát és akit imádságban Mennyei Édesatyánknak szólíthatunk. Amikor lélekben és igazságban megtapasztalhatjuk, hogy a lelki kenyér fontosabb számunkra, mint a testi dolgok. Amikor lelkünk szomjazik az ÚR közelségére. Jézus a kereszten a mi bűneinkért szenvedett, meghalt, de harmadnapon feltámadott. Jézus előbb szeretett bennünket, meghalt értünk akkor, amikor még ellenségei voltunk. Elhozta számunkra a meg nem érdemelt feloldozást, irgalmat, bocsánatot és kegyelmet. Létfontosságú mindannyiunk számára, akik Krisztusban újjá születtünk, hogy  hitünkben naponként meg tudjunk újulni, Isten Igéjével fel tudjunk töltődni. Lelkünket, elménket és egész lényünket Jézus Krisztus jelenléte ölelje át, és szüntelenül legyünk kapcsolatban a Mindenható Örök Istennel. Az Úr legyen a mi pásztorunk! Ámen

Molnár Viktor, a Gömöri Református  Egyházmegye esperesi beosztott lelkésze

események továbbiak →