Új élet sarjadt a romokon - Átadták az Éden református bölcsődét

2021. szeptember 27., hétfő

Marcelházán a templommal és a parókiával szembeni telken, a volt egyházi iskola szomszédságában épült fel az egyházközség Éden református bölcsődéje. Az intézmény a múlt év novemberében kezdte meg működését. A koronavírus-járvány miatt az ünnepélyes átadására csak most, szeptember 27-én kerülhetett sor. A 343 ezer eurós költséggel felépült zöldmezős beruházás a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében valósult meg. Egyházunkban ez a tizedik református bölcsőde.

„Az újszövetségi levelek mindig a reményről szólnak. Amikor Isten Szentlelke Pál apostollal ezeket a sorokat leírta, akkor a jövőbe tekintett. A Timóteushoz írt levél az apostolnak egy későbbi időből származó levele, amikor már egy igehirdetői, missziói út állt mögötte és már voltak olyan munkatársai, akikre rá lehetett bízni az evangélium hirdetését.

Egyik ilyen munkatársa volt Timótheus. A neki írott levélben ott van a hála a múltért, másrészt ott van a reménység a jövőre nézve" – ezekkel a gondolatokkal kezdte igehirdetését Pál apostolnak a Timótushoz írt levél igéi alapján Géresi Róbert püspök, aki emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy az előző nap a gyülekezetben hálát adtak a múltért, az évtizedeken keresztül áldott szolgálatot végző lelkipásztorért, Rácz Elemérért, akinek megköszönték, hogy Marcelházán hirdethette az Úr Igéjét, valamint bizonyságot tehetett egész életével és szolgálatával.

Erre kapcsolódva a püspök is élve a lehetőséggel, köszönetet mondott a 70. életévét betöltött és nyugalomba vonult lelkipásztornak a hűséges szolgálatáért, amelyet a gyülekezet és az egész Egyetemes Egyház javára végzett. Majd a mai napra utalva azzal folytatta: „Ma pedig azért vagyunk itt, hogy elsősorban a jövőbe tekintsünk, s számba vegyük az előttünk álló lehetőségeket".Géresi Róbert püspök

A püspök igehirdetésében a hálaadás fontossága mellett kihangsúlyozta az Isten segítségébe vetett bizodalmat is. „Úgy ahogyan eddig megőrzött bennünket az Úr, reménységünk lehet arról, hogy a továbbiakban is mellettünk áll" – mondta a református templomban Géresi Róbert, majd a levél kapcsán beszélt Pál apostolnak a Timóteushoz intézett figyelmezetéséről, vagyis, hogy őrizze meg a rá bízott drága kincset. „S vajon mi lehet ez a kincs, amit az apostol a szolgatársának a szívére helyezett?“ – tette fel a kérdést, majd azzal válaszolt: „Ez elsősorban az Istenbe, Krisztus megváltó szeretetébe vetett hit, amit meg kell őrizni."

„A mai napon egy bölcsődét adunk hálát, s amelynek a működéséért Isten színe előtt imádkozunk. Önkéntelenül is adódik a hasonlat. A gyermekeket a bölcsőben - bölcsődében őrzik, mint drága kincseket. A szülők, a családok, a nagyszülők, a gyülekezeti élet számára a legnagyobb kincs, amit itt a földi életben megtapasztalhatunk, az a gyermek.

Őrzik és nevelik, vigyáznak rájuk, mint egy nagyon értékes kincsre. Milyen csodálatos az, hogy ebben az intézményben, – amit a gyülekezet maga hozott létre s Magyarország Kormányának a segítségével sikerült megvalósítania és felépítenie, – a gyermek kincsként való megőrzése mellett itt lehet az imádságnak és a bizonyságtételnek a lelkülete is – hangsúlyozta a püspök, majd azzal a kérdésfelvetéssel folytatta, hogy mit lehet adni egy kisgyermeknek az anyagi és testi értelemben vett valóságon túl?„Szüksége van a léleknek az erejére" – fogalmazott, majd erre kapcsódva tette fel a kételkedőknek a kérdéseit: Lehet-e a kisgyermekeknek igét hirdetni, lehet-e őket a hitnek az útján vezetni? Megvan-e bennük a fogékonyság ezeknek a valóságoknak a megélésére? Majd a jelenlévők szívére helyezve azzal válaszolt, hogy igen, hozzátéve: Ennek a szolgálatnak az alapja nem más, mint az imádság.

„Még a legkisebb gyermek is megérzi, ha imádkoznak érte odahaza a családban, vagy a gyülekezeti közösségben, vagy a bölcsődében. Egy hatalmas lehetősége a szolgálatunknak, hogy imádságban vihetjük Isten színe elé a gyermeki életet".

Kifejtette, hogy a másik kincsünk a gyermek mellett az anyanyelvünk, amely meghatározza a szívünket, lelkünket, életünket, s azt a nyelvet, amelyen álmodunk. Utalt arra is, hogy több mint 100 éve vannak az itteni magyarok elszakítva a többségi nemzetrésztől, de ennek ellenére mégis megőrizték az anyanyelvünket.

„Ha végigtekintünk azokon a gyülekezeteken és intézményeken, amelyek létrejöttek akár a Kárpát-medencei Óvodaprogramnak köszönhetően, akkor elmondhatjuk, hogy a jövőnek a reménysége van itt" – hangsúlyozta Géresi Róbert, majd a múltba tekintve kifejtette, hogy nem a kommunista diktatúra tette tönkre a magyarok intézményi hálózatát, hanem a 100 éve elindult szétrombolása azoknak oktatási és nevelési intézményeknek, amelyek a gyülekezeti életünket, a hitünknek a megerősödését, anyanyelvünknek a megtartását segítették.

„Az utóbbi néhány évben azonban elindult egy olyan folyamat, amely reménységet és bizalmat adhat, de egyben feladatot és munkát is. Egy nevelési intézmény mindig feladatot is jelent. Ezért imádságos lélekkel kérjük el azokat az embereket Istentől, akik ezekben az intézményekben szolgálnak, hogy bizonyságot tehessenek Isten megtartó szeretetéről" – hangsúlyozta a püspök.Grezsa István miniszteri biztos

„Ha csak az elmúlt néhány nap eseményeire gondolok, akkor valósággá válnak a haláláig szolgáló miniszterelnöknek, Teleki Pálnak a szavai, aki azt mondta: Nincsenek kis nemzetek, csak kishitű nemzetek vannak.

Az, hogy ma itt bölcsődét avatunk és építkezünk immár 12 esztendeje egy polgári és nemzeti kormány jóvoltából, az élő bizonyítéka annak, hogy magunk mögött hagytuk a borzalmas, 20. század által ránk erőltetett kicsinyhitűségünket, amit a vészekkel terhelt magyar történelem elmúlt ötszáz éve is belénk nevelt" – ezekkel a gondolatokkal kezdte beszédét Grezsa István.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos utalt arra is, hogy bár a magyar nemzet lélekszámban nem tartozik a világ legnagyobb nemzetei közé, de lélekben bizonyosan a vezető nemzetek sorába emelkedhet. Hozzátette: De ebben is kicsinyek vagyunk, hogy megvalljuk. Ez a marcelházi bölcsőde jelképe ennek az építkezésnek.

Az Éden bölcsőde foglalkoztató helyisége

A magyar kormány Óvodaépítési Programjával kapcsolatban azt mondta, hogy az egyrészt szól a magyar nyelv megőrzéséről, a jövőbe vetett hit reménységéről és egy életre szólóan a nemzethez kötött hűségről.

„Ezek nem öncélú dolgok. Ma itt Marcelházán nyugodtan mondhatom, hogy magyar vagyok, akkor is, ha tudom, hogy ma Nyugat-Európa díszesebb és nagyobb politikai színpadán önmagában ez a kijelentés is gyanús. Ha azt mondom, hogy keresztény magyar vagyok, akkor pedig biztosan azt mondják: ez egy szélsőséges politikai nézeteket valló ember.

De itt Marcelházán jó, ha tudjuk, hogy ebben sem fennhéjázás, sem kishitűség nincs. Egyszerűen megvalljuk azt, aminek bennünket szüleink és nagyszüleink neveltek és meg is kívánjuk tartani azokat az értékeket, amelyeket tőlük kaptuk. Itt a marcelházi bölcsőde építésekor az is értelmet nyer, hogy új élet sarjad a romokon, hiszen ahogyan hallottuk, egy ház romjainak eltakarítását követően épütl fel ez a bölcsőde."

Ebédelnek a bölcsődések

Elmondta, a program keretében felépült óvodák és bölcsődék arra is szolgálnak, hogy ezeket az értékeket akkor is tovább tudjuk adni az utódainknak hogyha beléjük már valami egészen más értéktelenséget kívánnak plántálni.

„Ez a mi szolgálatunk. Akkor is, ha 100 év alatt kényszerű szétfejlődésben élünk itt a Duna két partján" – hansúlyozta a miniszteri biztos, hozzátéve: Nem lehet más a feladatunk, minthogy a 21. században visszanyerve nemzeti szuverenitásunkat, újra egy közösségbe szervezzük a Kárpát-medence minden magyarjárt. 

Nemcsak azért, hogy a nyelvet és a kultúrát megőrizzük, hanem azért, mert a határon túli, külhoni magyar közösségekre aranytartalékként nézünk, akiket, ha képesek vagyunk a mindennapok Kárpát-medencei magyar világába beszervezni, akkor ez gazdasági előnyt is fog számunkra jelenteni.

Grezsa István beszédét azzal zárta, hogy az átadó ünnepségek során egyre inkább erősödik benne az a bizonyosság, hogy az épületet tartó téglákat nemcsak a cement és a habarcs tartja össze, hanem az a hit, amelyeket ezeken az istentiszteleteken megvallnak és azok az értékek, amelyeket az ezeréves Magyarország keresztény értékeiből a huszonegyedik században is viselni, képviselni akarnak és szolgálni szeretnének.

Rácz Elemér lelkipásztor

A bölcsőde építésének a történetéről a pár nappal korábban nyugdíjba vonult és a gyülekezettől elköszönt Rácz Elemér lelkipásztor számolt be. Elmondta, hogy a volt református iskola épületét 1996-ban kapták vissza, ahol egy vállalkozó húsz éven keresztül tésztagyárat működtetett.

Ezt követően a gyülekezet közösségével azon gondolkodtak, hogy miként tudnák az ingatlant hasznosítani. „Így került elő egy intézménynek a tervezete, amelyről a presbitérium is tárgyalt. Az egyházközségi közgyűlés 2017. március 19-én hozott határozatot arról, hogy a volt iskola épületében bölcsődét hozzunk létre" – emlékezett vissza a kezdeti időszakra a lelkipásztor.

Az Éden bölcsőde a volt református iskola mellett épült fel

Majd felidézte, hogy többektől is kértek tanácsot az elhelyezést illetően, végül arra a következtetésre jutottak, hogy a régi iskolaépület – a nagysága miatt – nem lenne ideális bölcsődének. A 2018. január 1-jén megtartott egyházközségi közgyűlésen végül telekvásárlás és zöldmezős beruházás mellett döntöttek.

Ebből a célból megvásárolták a templommal szemközi oldalon, közvetlenül a volt egyházi iskola melletti, több tulajdonost is jegyző telket. Az építkezés 2019 április elején kezdődött meg és még az év december elején be is fejeződött. „Az Éden nevet is a presbiteri gyűlésen hagytuk jóvá" – tette hozzá Rácz Elemér, majd megköszönte a magyar kormánynak a támogatását.

Ráczné Édes Jolán lelkipásztor

A gyülekezet történetéről, illetve annak jelentősebb, főként építkezésekkel kapcsolatos dátumait, – de az ott szolgáló, megválasztott lelkipásztorokat is felsorolva – Ráczné Édes Jolán beosztott lelkész ismertette, majd elmondta, hogy a marcelházi egyházközség örömmel fogadta, hogy a temploma mellett, a főút túloldalán épülhet fel egy kisgyermekek gondozását végző intézmény.

A bölcsőde belső udvara, a bejárati rész

„Ez beleillik a mi saját lelki örökségünkbe is. A felvidéki árvaházi mozgalom bölcsője Marcellházán ringott. Településünkön korábban is volt bölcsőde, de felszámolták. Mi erre a hiányra reagáltunk. Az elkészült intézmény működtetésére az egyházközség vezetése egyházi, szociális szolgáltatást végző célszervezetet hozott létre Keskeny út néven.

Majd 2020. szeptember 20-án megkapta az engedélyt arra, hogy az Éden református bölcsődében 2020. október 1-jétől ambuláns ellátásban kisgyermekeket gondozzon.

Az Éden bölcsőde két alkalmazottal 2020. november 1-jével kezdte meg szolgálatát, amit azóta is folyamatosan végez, szünet nélkül“ – mondta Ráczné Édes Jolán, majd utalt arra, hogy a bölcsőde minden alapítónak az önkéntes vállalása, amellyel a családokat és a családalapítást kívánják támogatni, holott nem is részesülnek állami finanszirozásban.

„Ennek ellenére egy létfontosságú demográfiai intézmény, önköltséges, államilag nem finanszirozott, pedig a munkába álló szülő továbbra is részesül gyermekgondozási juttatásban. A bölcsődénk a kisgyermekes családi életet, a munkahelyi kötelességeket, illetve a szülők közép- vagy főiskolai továbbtanulását támogatja" – mondta a beosztott lelkész.

Emlékeztetett arra is, hog eredetileg két csoportszobás bölcsődét terveztek, amelyből végül egy lett, ahol 12 gyermekről tudnak gondoskodni.

A tárgyi követelmények és a szakmaiság mellett fontosnak tartják a lelkiséget, a szeretetteljes törődést és a békés, nyugodt környezet kialakítását a gyermekek számára, ami ideiglenesen helyettesíti a kedves családi környezetüket. Felekezeti különbség nélkül várják az 1-3 éves korosztályú gyermekeket nemcsak Marcelházáról, hanem környékbeli településekről is.

„Nagy előnye az intézményünknek, hogy tágas, s így a gyakran betegeskedő gyermekek elhelyezése sem okoz gondot, de várjuk a nehezen adaptálhatóakat, illetve azokat, akik hamarosan óvodai elhelyezést nyernek" – fogalmazta meg Ráczné Édes Jolán majd elmondta, hogy szeptemberben hét bölcsődés ment óvodába, a megmaradt egyhez pedig szeptemberben négyen csatlakoztak. Végül megköszönte a döntéshozók bizalmát és a lehetőséget, hogy Marcelházán református bölcsőde működhet.A vasadi testvérgyülekezet nevében Marton József Zoltán polgármester adta át köszöntését, majd Marcelháza polgármestere Varga Ervin is kifejtette gondolatait az újonnan létesült bölcsődével kapcsolatban.

Az ünnepi istentiszteleten többek között részt vett még többek között Magyarország pozsonyi nagykövetségéről Jankovits Gyula tanácsos, Porubán Ferenc, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház főgondnoka, Rákos Loránt egyetemes lelkészi főjegyző, Kis Pál egyetemes világi főjegyző, Molnár Sándor zsinati főtanácsos, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programjának főkoordinátora, Szénási Szilárd esperes, valamint a 87 éves Keszegh Andrásné, akinek a telkén épült fel az Éden református bölcsőde.

A templomi együttlét után került sor először az Éden bölcsőde homlokzatán elhelyezett emléktábla leleplezésére, majd a szalagátvágásra.

Az egy csoportszobás, 12 gyermek ellátását biztosító Éden bölcsőde teljes beruházása, amely magában foglalja a telekvásárlást, az építkezést és a felszerelést 343 ezer euróba, azaz 107 millió forintba került.

Az Éden bölcsőde alvó részét bútorelemekkel különítették el a foglalkoztató helyiségtől

Kép és szöveg: Iski Ibolya

Népszámlálás 2021

események továbbiak →