Mal 2,17–3,5 és 2Kor 4,1–6 (ÚSZ) „Isten ugyanis, aki ezt mondta: Sötétségből világosság ragyogjon fel, ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán" (6). Pál apostolságát, szolgálatát, Krisztusban megváltott életét, Isten irgalmának, kegyelmi ajándékának tekinti. S ez arra indítja, hogy az önzőségen, kísértéseken felül- emelkedve, csak Isten igazságát és Krisztus általi megváltó szeretetét hirdesse, hogy Isten akarata szerint, egyéni és közösségi életünkben sötétségből világosság ragyogjon fel. Sötétség vagy világosság jellemzi életünket? Készek vagyunk-e arra, hogy önzőségünket háttérbe szorítva a bennünket körülvevő világban Krisztus követői és követei legyünk?
Fohász: Mindenható Istenünk! A Te irántunk való, Krisztusban kijelentett szereteted tükrében látjuk meg saját gyengeségeinket, önző életünk gyarlóságait. Kérünk, segíts bennünket Szentlelkeddel, hogy megváltott gyermekeidként hiteles követeid lehessünk a bennünket körülvevő világban. Ámen.